Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megbukott a Fidesz népszavazása – kvótanépszavazás percről percre

Ez a cikk több mint 5 éves.

Népszavazást tartottak ma Magyarországon az úgynevezett kötelező betelepítési kvóta kérdésében. A Fidesz megpróbálja győzelemként eladni, de a bojkott és érvénytelen szavazási kampány sikerrel járt, a kormány rengeteg pénzt felemésztő és brutálisan agresszív kampánya 40 százalék alatti érvényes szavazatot eredményezett. A Kettős Mérce percről percre közvetíti a nap eseményeit, és elemzi a beérkező eredményeket és nyilatkozatokat.

03_plakat_cz-780x520.jpg

Támogasd a Kettős Mércét, hogy ne csak a kormányzati gyűlöletpropaganda jusson el az emberekhez, hogy a Mérce cikkei még több emberhez eljuthassanak a népszavazás kapcsán. Támogass minket 1000, 2000 vagy 5000 forinttal (ezekből az összegekből plusz 1000, 2500, vagy 7000 emberhez juthatunk el), és írd be a közlemény rovatba, hogy népszavazás; az így beérkező pénzeket a népszavazással kapcsolatos cikkeink, posztjaink Facebook-hirdetésére fogjuk fordítani.


támogatás bankkártyával

Ha Paypalen vagy banki utalással támogatnál minket, ide kattints.

22.20 – Orbán Viktor ma kidobott a kukába többmilliónyi választópolgárt.

Hiába volt érvénytelen a 2016-os kvótanépszavazás, hiába volt minden eddiginél több érvénytelen szavazat, a miniszterelnök úgy véli, hogy mivel az (érvénytelen) népszavazáson 92 százaléknyi nem szavazat érkezett be, ami 3,2 millió voksot jelent (ami a teljes magyar lakosság alig harmada), úgy értelmezi, hogy valójában a teljes magyar nép úgy táncol, ahogy ő fütyül.

21.55 – 27,18 százalékos a határon túli magyarok részvételi aránya

A kb. 750 ezer nagykorú kettős állampolgárból 274 627 került fel a választói névjegyzékbe, ebből 74 652 érvényes szavazat érkezett be a NVI-hez – az adatok szinte teljes feldolgozottsága mellett. Ez azt jelenti, hogy 27,18 százalékos részvételi arányról beszélünk, ha a névjegyzékben szereplőkhöz viszonyítjuk. Ám ha az összes külhoni kettős állampolgárt vesszük alapul, akkor ez a szám 10 százalék alá csökken. Ennyien érdeklődtek a Fidesz kvótanépszavazása iránt.

21.35 – Orbán magyarázza a bizonyítványt

A miniszterelnök szintén óriási győzelmet hirdetett, mondván, többen szavaztak a kvóta ellen, mint 2003-ban az EU-s csatlakozás mellett. Igaz, azt nem mondta el, az Unióban ez a 61-dik uniós ügyeket érintő népszavazás, és ez az első, amelyik érvénytelenségbe fullad.

21.25 – Nemsokára kezdődik Orbán sajtótájékoztatója,

az M1-en már kétszer kapcsolták a helyszínt, de még semmi.

21.03 – Vona Gábor: „Ahogy David Cameron lemondott a brexit után,

úgy Orbán Viktornak is le kellene mondania”

20.53 – Ennyien várnak Orbán sajttájára

14569105_10209135838504821_1064586181_n.jpg

20.35 – 6,2 százalékon az érvénytelen szavazatok

85,52 százalékos feldolgozottságnál úgy látszik az érvénytelen szavazatok száma óriási. Angyalföldön 15,88 százalékon áll az érvénytelenek aránya, Zuglóban 12,31, Szegeden 12,31 és még Lázár János Hódmezővásárhelyen is 8,02. Budapest egészében 11,4 százalékos lett az érvénytelenek aránya.

20.25 – Hiába próbálják szépíteni a fideszesek, ez egy egyértelmű kudarc

20.12 – 42.58 % – ez a végső részvételi eredmény

Ezzel hivatalos, hogy a népszavazás érvénytelen. Szebben mondva:

reszvetel-19.gif

Nekünk még nem világos, ez hogy jön össze az NVI korábbi állításával, miszerint kb. 10 előtt nem közlik a végleges részvételi adatokat, csak a szavazatok megszámlálása után, de ez itt mellékes. 

20.07 Orbán sajtótájékoztatóján nem lehet jelen a sajtó,

csak a kivetítőn nézhetik a miniszterelnök beszédét – írta a 444.hu

20.00 Molnár Gyula: Ne beszéljenek erkölcsi és politikai győzelemről

Az MSZP elnöke egy „nagyon drága közvélemény-kutatásnak” nevezte a mostani népszavazást, amely minden jel szerint nem lépi át az érvényességi küszöböt. Molnár szerint a választók távolmaradása nem passzivitásról, hanem tudatos politikai mérlegelésről árulkodik. 

19.50 – Gyurcsány: Sok millió ember ellenállt a félelemkampánynak és nemet mondott Orbánnak

A Demokratikus Koalíció elnöke is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, a magyarok legyőzték Orbán Viktor és gyűlöletkampányát. Gyurcsány szerint a demokratikus ellenzék is győzelmet aratott ma. A nemmel szavazókat azzal nyugtatta, hogy az eredménytelen és érvénytelen népszavazás után sem fogják menekültek elárasztani az országot. A baloldaliaknak pedig azt üzente, meg kell találni a módját, hogy a mostani győzelemből kormányváltó alternatívát építsenek. „A miniszterelnöknek egy ilyen vereség után le kell mondania” – mondta.

19.40 – A végleges részvételi adatokat csak az eredményekkel együtt közli az NVI

A hónapok óta tartó undorító kampány zárásaként a Nemzeti Választási Iroda még egyet köp az emberek arcába. Pálffy Ilona, az NVI elnöke kiállt negyven perccel az urnazárás után, és bejelentette, nem hozzák nyilvánosságra a végleges részvételi adatokat, csak miután az eredmények is megvannak. Az elmúlt 25 év választásai során ilyen soha nem volt, és nem kell messzire mennünk, hogy lássuk: az alacsony részvételi arányt, a népszavazás eredménytelenségét akarják így kozmetikázni, hogy együtt jöjjön ki a nemek elsöprő többségével.

19.25 – Jobbik: Magyarország issza meg a levét a Fidesz pökhendiségének; Orbán mondjon le

Mirkóczki Ádám, a Jobbik parlamenti képviselője reagált elsőként a mai népszavazásra. Emlékeztettett: a Jobbik az alaptörvény-módosítást tartotta volna lényegesnek a népszavazás helyett, erre korábban javaslatot is benyújtottak. A jobbikos politikus szerint a Fidesz pökhendi módon a népszavazás mellett döntött, és most Magyarország ennek fogja meginni a levét. Orbán Viktornak egyetlen dolgot kell bejelentenie: azt, hogy lemond

19.15 – Gulyás Gergely „elsöprő győzelemről” beszél

A fideszes politikus Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel tartanak sajtótájékoztatót, és úgy néz ki egész este ők fogják állni a sarat. Gulyás szerint az exit-pollok értelmében elsöprő a nemek aránya, bár tudomásunk szerint ilyen hivatalos exit-pollok nem is léteznek. Semjén magas részvételről beszél, ezt azonban a részeredmények szintén nem támasztják alá.

19.00 – Véget ért a népszavazás

Lezárultak az urnák, és most már nem kell sokat várnunk a végleges részvételi adatokra. Ezekből kiderül hányan járultak urnákhoz, és ha 50 százalék alatt lesz az arány, akkor már az érvénytelen szavazatok megszámolása nélkül is kudarcosnak ítélhetjük a Fidesz kezdeményezését.

18.50 – A legjobb érvénytelen szavazatok gyűjteménye!

18.40 – Óriási területi különbségeket mutatnak az utolsó részvételi adatok

Ahogy az várható volt, Budapest egyre jobban leszakad a mezőnytől, a 17.30-as statisztika adatai szerint a választók 34,9 százaléka voksolt eddig a fővárosban. A kerületek közül továbbra is Kocsis Mátéé a sereghajtó, alig 27 százalék ment el szavazni a VIII. kerületben. A legtöbben az I., a XII. és a XVI. kerültben szavaztak eddig, mindhárom kerületben 40 százalék feletti a részvételi arány.

Megyei bontásban nincsenek nagy meglepetések, továbbra is Baranya és Borsod megyében szavaznak a legkevesebben, minkét helyen bőven 38 százalék alatti a részvételi arány. Érdekesség viszont, hogy az eddig a sor végén kullogó Szabolcs most már az átlag felett teljesít 40,31 százalékkal. A szakadék Csongrád megyében érhető tetten: míg Szegeden alig több, mint 33 százalék szavazott eddig, Ásotthalmon, Toroczkai László földjén immár 44 százalék feletti a részvétel, pedig a korábbi adatsorokban jelentősen elmaradtak az átlagtól. Ha már a jobbikos bástyáknál tartunk: Ózd viszont továbbra sem nagyon mozdul, még mindig csak kicsit több, mint 28 százalék ment el szavazni. Igaz, Borsodban kirívóan alacsony eredményekkel is találkozhatunk: van, ahol a 19 százalékot sem érte el eddig a részvételi arány. Miskolcon sem nagyon lelkesedtek fel a szavazók, 37,5 körül alakult az arány.

A megyék közül Győr-Moson-Sopron és Vas emelkedik ki igazán, előbbiben 46,57, utóbbiban (toronymagasan) 47,62 százalék volt 17.30-kor a szavazáson megjelentek aránya. Lassan már a Fidesz is beismeri, hogy a szavazás nem éri el az érvényességi küszöböt (erre utalnak Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnökének szavai is: „valószínűleg nem lesz 50 százalék feletti a részvétel”), de biztosan még mindig nem jelenthetjük ki, hogy 50 százaléknál kevesebben vonulnak urnához a 2016-os kvótanépszavazáson. Tegyük hozzá: hogy 15 és 17.30 között csaknem 10 százalékkal emelkedett a beérkezett szavazatok aránya, elsősorban annak köszönhető, hogy két és fél órányi idő állt rendelkezésére a voksolóknak a korábbi 2 órához képest. Ami egyébként azt is jelenti, hogy a következő másfél órában valami óriási meglepetésnek kellene történnie ahhoz, hogy 10,12 százalékkal emelkedjen a megjelenők aránya…

Az viszont szintén igaz, hogy az utóbbi órákban több helyen esett az eső is, ami hagyományosan sokakat eltántorít a kimozdulástól, és ha hinni lehet az időjósoknak, akkor jön még csapadék a következő egy órában is. Amit pedig egyelőre nem is nagyon lehet tippelni, az az, hogy az érvénytelen szavazatok vajon mennyit vonnak le a végeredményből. A közösségi oldalakon pörgő posztokból arra lehet következtetni, hogy azért ez sem lesz elhanyagolható tényező.

18.22 – Előrejelzéseink szerint 44,18% és 45,53% közötti lesz a belföldi részvétel

A 17:30as adatok alapján 44,18% és 45,53% közötti lesz a belföldi részvétel (az évszak szerint legközelebb álló választások historikus adatai alapján, megyei szintű tényadatokkal számolva). Budapesten 39,5%-40,5% közötti részvétel várható. A nyugati megyékben (talán a délután érkező eső, talán a kistelepülések magasabb részvételi hajlandósága, de eltérő napon belüli mozgása miatt) kicsit csökken a várható részvétel: Vas 53-55%, Győr-Moson 52-54%, Veszprém és Zala, talán Bács-Kiskun is alulról közelítheti az 50%-ot.

18.12 – Így néz ki a részvételi eredmények alakulása a korábbi választásokhoz viszonyítva

reszvetel-1730.gif

18.00 – Az utolsó részeredmény érkezett be 17.30-kor az urnazárás előtt.

Az eredmény szerint a választópolgárok 39,88 százaléka voksolt eddig a kvótanépszavazáson. Utoljára 2 és fél órával ezelőtt közöltek adatokat, akkor 30,66 százalékos volt a részvételi arány. Az eredmények elmaradnak a 2008-as és az 1997-es népszavazás azonos időszakban mért számaitól, de a 2003-as és a 2004-es népszavazások eredményeit már felülmúlták, és gyakorlatilag megismétlik a 2014-es önkormányzati választások tendenciáit. Még mindig nem jelenthetjük ki, hogy a népszavazás érvénytelen lesz, bár jól látszik, hogy már a Fidesz is készül erre a (számukra kellemetlen) eredményre.

17.40 – A kormánypárti politikusok: mindenképp következménye lesz a népszavazásnak

A mai nap folyamán minden kormánypárti megszólaló próbálta már előre megmagyarázni azt, hogy várhatóan a nap végére nem lesz meg az érvényességhez szükséges részvétel a népszavazáson. Bár korábban Orbán Viktor még száz százalékos részvételnek örült volna, pár napja már jóval lejjebb engedte az elvárásokat. Ma reggel, a szavazás alkalmával így nyilatkozott:

„Mindig jobb az érvényes, mint az érvénytelen (népszavazás), de a közjogi következmények beállnak mindenképpen, hiszen azt vállaltuk, hogy a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, ezt a jogrendszer részévé fogjuk tenni. Ezt akkor is megtesszük, ha érvényes, és akkor is, ha nem. Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen.”

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője már nem a részvételt, hanem az igenek és nemek arányát nevezte döntőnek. Azt is elmondta, a népszavazásnak mindenképp lesz közjogi következménye, ha a nemek győznek, a kormány jogalkotásba kezd, amivel megakadályozza, hogy „illegális, kötelező betelepítési kvóta legyen Magyarországon.” Délutánra már nagyon összezavarodott Debrecen volt polgármestere, az ATV híradójában már teljes zagyvaságokat beszélt.

Hasonlóan nyilatkozott Gulyás Gergely, bár ő stílushű módon kicsit visszafogottabban fogalmazott. Szerinte ha közjogi következménye nem is, de politikai mindenképp lesz a referendumnak: „Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, szükséges a szavazók több mint 50 százalékának a részvétele. Habár politikai nézőpontból akkor is érvényes, ha nem éri el ezt a számot. Mi a nemek nagy többségét szeretnénk, hogy az állampolgárok így adják támogatásukat ahhoz, hogy a magyar kormány tárgyaljon az EU-ban más kormányokkal.”

17.05 – „Mi egy olyan városban élünk, ahol 80 ezer menekült lelt biztonságot”

A berlini magyarok üzentek az itthoniaknak: „Mi egy olyan városban élünk, ahol 80 ezer menekült lelt jobb-rosszabb körülmények között biztonságot, ahol háromezer felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekült él. A magyar kormány 1300 menekült befogadása ellen lázítja otthoni honfitársainkat. A város köszöni jól van, bármit is hazudnak otthon.”

16.40 – A berlini magyaroknak sem tetszik a népszavazás

Ma délután a német fővárosban élő magyarok is összegyűltek, hogy kifejezzék, nemet mondanak a kormány gyűlölet-népszavazása!

wp_20161002_14_47_27_pro_1.jpg

berlin1.jpg

20161002_152309.jpg

(A fotókat olvasóink küldték)

16.26 – Róna Dániel politológus szerint a nagyvárosokban bukik meg a népszavazás

15.00-ig a szavazók 30,66 százaléka ment el szavazni. Ez a korábbi számítás szerint 43-44%-os részvételt vetít előre, és majd ebből jönnek még le az érvénytelen voksok, illetve a levélszavazatok számával is korrigálni kell majd, ahogy a Nyugaton dolgozókéval is.

Ahogy korábban írtam, egyedül a hazai lakcímre bejelentett, Nyugaton dolgozók és szavazók húzhatnák fel a részvételt, de nem fogják, mert éppen a kormány nehezítette meg a dolgukat azzal, hogy csak a külképviseleteken szavazhatnak, levélben nem. A szavazatok területi mintázata hasonló képet mutat, mint eddig, Budapest és a nagyvárosok nem hozták be eddig a lemaradásukat, és ez nem is várható a baloldal bojkottja miatt. Nagyon fontos ismét kiemelni a jobbikos települések átlagos, és a menekülttáborok melletti települések átlagot alig valamivel meghaladó részvételét. Még Ásotthalomban is csak kevesebb, mint 3 százalékponttal haladja meg a részvétel az országos átlagot.

Elég erőteljes viszont a különbség településméret szerint: a legmagasabb részvételi adatok kistelepüléseken születnek, kis- és közepes városokban az országos átlaghoz közelítő, nagyvárosokban az alatti számokat találunk. Érdekes megnézni például az egyik leginkább kormánypárti megyét, Bács-Kiskunt. A megyei részvétel 32,41%-os, ezt éppen Kecskemét húzza le, 30,45%-kal. Kiskunfélegyháza, a menekülttáborral szomszédos Kiskunhalas és Baja (tehát a közepes városok) hozzák a 32-33%-os szintet (Kalocsa még kevesebb: 28,23%), és a megyei átlagot a 35, néhol 40%-os kistelepülések húzzák fel. Országgyűlési választáson ez pont fordítva szokott történni, de még a 2008-as népszavazáson is inkább a nagyobb városokban volt magas a részvétel. Hasonló tendencia érhető tetten Nyugat-Magyarországon is, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben.

16.15 – A Párbeszéd Magyarországért a Kossuth téren tüntet

16.05 – Megyei bontásban a 15 órai részvételi adatok

reszvetel-megyenkent-15.gif

15.55 – Továbbra is 44,87 és 46,96 közötti részvétel várható

A 15 órási részvételi adatok alapján (az évszak szerint legközelebb álló választások historikus adatai alapján, megyei szintű tényadatokkal számolva) 44,87% és 46,96% közötti hazai részvétel adódik, tehát lényegében nem változott a 13 óráshoz képest a helyzet. A budapesti részvétel változatlanul kirívóan alacsony (a végső részvételre változatlanul 40% körüli érték adódik) és továbbra is kiugróan magas a nyugat-magyarországi részvétel (Győr-Moson-Sopron 52-56%, Vas 54-57%, Zala 51-54% körül zárhatja a napot), Veszprém és Bács-Kiskun is az 50 százalék körül billeghet, kicsit elmaradhat az 50 százaléktól Fejér, Somogy és Tolna.

15.47 – Az ellenzéki bojkott buktatja meg a népszavazást

Budapest nagyon visszaesett a 13 órás adatokhoz képest. Míg akkor csupán egy százalékkal volt az országos átlag alatt, most majdnem 3 százalékkal. Továbbra is a nyugati megyék húznak előre, és a Baranya-Borsod-Szabolcs hármas zárja a megyék sorát a részvételben. Tehát egyre inkább beigazolódni látszik, hogy az ellenzéki szavazók bojkottja buktatja meg a Fidesz népszavazását. Ezt igazolja a szegedi 25.57, a salgótarjáni 29.32, ózdi 22,39, a tiszavasvári 24,35, tapolcai 31,61 és az ajkai 28,45 százalék, de Budapesten a XIII. kerületi 22.49, és Zuglói 25.52 százalékos részvétel is.

15.43 – 15 órai összesítésben így néznek ki a részvételi adatok

reszvetel-15.gif

15.40 – 15 órakor 30,66 százalék a részvétel

ez azt jelenti, most már majdnem biztos, hogy nem lesz érvényes a népszavazás. Ez a szám kisebb, mint a 2010-es második fordulós 15 órás adat, akkor 46% lett a vége a részvételnek, és 5 százalékkal marad el a 2008-as szociális népszavazás eredményétől.

15.00 – „Allah segítségével jó híreket kaphatnak Magyarországról”

 – az M1 így kezdte 15 órás híradójának első bejátszását, amely arról számolt be, hogy ha nem jól szavaznak a magyarok, akkor már holnap megindulhatnak a Szerbiában rekedt menekültek Magyarország felé. Szóval éberség, elvtársak, ha nem lesz meg a népszavazás, akkor hirtelen elpárolognak a szögesdrótok és kis hazánkat elözönlik a menekültek.

A köztévének arra is futotta adóforintjainkból, hogy tudósítót küldjön egy aprócska dél-franciaországi faluban, ahol szintén a bevándorlók befogadásáról akartak szavazni a helyiek, de a bíróságok nem engedték. A riportból kiderült, hogy bizony a francia falucska lakói szívesebben lennének most magyarok, mert nekünk annyira csodálatos, hogy Orbán Viktor népszavaztat.

Igazából nem meglepő, hogy a közmédia még az objektivitás látszatát sem akarja fenntartani, sőt ezek a riportok már-már stílusparódiának számítanak. Kérdés, hogy ez a hiteltelen kapálózás csökkentheti-e a népszavazás bukásának esélyét.

14.30 – Róna Dániel politológus szerint még mindig a 43,5 százalék körüli részvételi arány az esélyes

23,56 százalék a 13.00 órás friss adat. Ilyenkorra a résztevők kb 54 százaléka szokott elmenni, ez alapján is 43,5 százalékos részvétel várható. A 2014-es önkormányzati választáshoz esik legközelebb a napközbeni adat, amikor 44,3 százalék ment el végül.

Ugyanazok a tendenciák folytatódtak, amelyek délelőtt is tetten érhetőek voltak: a baloldal közömbös (13. kerület: 17,52 százalék, 19. kerület: 22,06 százalék, Szeged: 20,15 százalék), a jobbikos települések adatai átlagosak (Tapolca: 23,71 százalék, Tiszavasvári: 18,55 százalék, Törökszentmiklós: 24,31 százalék, Ózd 17,22 százalék), a kormánypárti mozgósítás pedig csak a kistelepüléseken hatékony igazán (Felcsút 34,87 százalék, Baktalórántháza 47,89 százalék, Vadosfa – 66 fős település, Győr-Moson-Sopron: 59,09 százalék, Nagykökényes – 498 fő, Heves – 41,97 százalék), a nagyvárosokban nem (Debrecen: 23,58 százalék, Kecskemét 24,17 százalék). A menekülttáborok melletti városokban sem kiugró a részvételi arány: Bicske 25,3 százalék, Körmend 27,24 százalék, Kiskunhalas 24,38 százalék, Vámosszabadi 27,13 százalék.

Ami a levélszavazatokat illeti, a 2014-es parlamenti választáson kb 130 ezer érvényes érkezett be, most eddig kb 75 ezer. Összesen 275 ezer levélszavazásra jogosult kettős állampolgár van, az ő körükben tehát a jelenlegi részvétel 27 százalékos, de ez szept 30-i adat, ez még néhány százalékkal nőhet, az viszont biztos, hogy ez mindenképp alacsonynak számít majd, még alacsonyabb, mint a belföldi részvételi arány.
A Nyugaton dolgozó magyar állampolgároknak meg éppen a kormány nehezítette meg a választáson való részvételt azzal, hogy nem engedélyezte számukra a levélszavazást, így tőlük sem várható, hogy felhúzzák az adatokat.

Még mindig azt mondom, hogy az érvényes szavazatok aránya valamivel kevesebb lesz, mint a fent kalkulált 43 százalék.

14.20 – Korábbi választások alapján jelenleg 44,36% és 46,81% közötti eredmény várható

A 13 órás részvételi adatokból (az évszak szerint legközelebb álló választások historikus adatai alapján, megyei szintű tényadatokkal számolva) 44,36 százalék és 46,81 százalék közötti hazai részvétel adódik.

A budapesti részvétel még mindig kiugróan alacsony (a végső részvételre változatlanul 40 százalék körüli érték adódik) és kiugróan magas nyugat-magyarországi részvétel (Győr-Moson-Sopron 52-56 százalék, Vas 54-57 százalék, Zala 51-54 százalék), Veszprém és Bács-Kiskun is az 50 százalék körül billeghet, közel lehet az 50 százalékhoz Fejér, Somogy és Tolna.

14.00 – A 13 órás adatok országos szintű eloszlása

Budapesten még mindig Kocsis Máté kerületét izgatta fel a legkevésbé a népszavazás, ott alig 16,08 százalék az arány, ez kevesebb, mint az országos átlag volt, két órával korábban! A balos kerületek (Óbuda, Angyalföld és Zugló) egy kicsit belehúztak, bár a XII. kerületben még alig több, mint 17 százalék ment el szavazni, a III.-ban már több mint 20 százalék járt a szavazófülkében. 24,79 százalékkal az I. kerület vezeti a főváros szavazói listáját, ami az országos átlagnál valamivel magasabb. A korábbi részeredmények különbségeihez képest Budapest összességében kezd közelíteni az átlaghoz, de a 21,31 százalék még mindig jelentősen elmarad attól.

A nagyvárosok közül Szeged (Botka városa) 20,15 százalékkal jelentősen alulteljesít Csongrádban, Győr és Sopron viszont nagyon belehúzott, előbbi közel 24,5, utóbbi 26,3 százalékon áll. Érdekesség, hogy míg Miskolc továbbra is az átlaghoz közel mozog (23,47 százalék), addig a jobbikos Ózd továbbra is távolmaradással tüntet Borsodban (17,22 százalékos részvételi arányuk messze alulmúlja a várakozásokat). Pécs sem kapkodja el a dolgot, alig 21,1 százalék ment el eddig szavazni, Tapolca viszont egy hajszálnyit jobb az átlagnál, ott a választópolgárok 23,71 százaléka ment el eddig ikszelni.

A kisebb települések közül érdemes kiemelni Toroczkai László vezette Ásotthalmot, ahol bármennyire is nagy a határ felől érkező nyomás, ez a szavazatokon nem kiugróan jelentkezik: 24,95 százalékon állnak, ennél kistelepüléseken jóval nagyobb különbségeket is találni.

Ha országosan nézzük az eredményeket, a korábbi népszavazások tendenciáihoz képest azt lehet mondani, hogy a vártnál többen mentek el szavazni 11 és 13 óra között, de ennek több oka is lehet. Sokan talán az időjárás jelentést megnézve kapták magukra a kabátot: délutánra ugyanis országszerte záporokat, zivatarokat várnak. Még az ebéd előtti utolsó rohammal és a vasárnapi istentisztelet utáni szavazókkal lehetett ebben az időszakban számolni, innentől kezdve viszont a jobboldal hagyományos szavazórétegei, illetve az igazán elkötelezettek rohamára nem nagyon számíthatunk – ők ugyanis nagy valószínűséggel már leadták voksaikat. A kistelepülések között már van olyan, ahol 100 százalékos volt a részvétel (Iborfián, ami igazából nem olyan nehéz teljesíteni, a lakosság ugyanis alig 10 főből áll), és többnyire ezek azok a helyek, ahol inkább délelőtt voksolnak az emberek. Délután-este inkább Budapest és a nagyvárosok erősödhetnek, az eddigiek alapján azonban épp ezek a helyek a várthoz képest is lemaradásban vannak, vagyis valószínűleg sokan egyáltalán nem akarják majd felkeresni választókörzetüket.

13.42 – A 13 órás adatok alapján így alakul a részvétel

reszvetel-13.gif

13.38 – 13 órakor 23,56%-os a részvételi arány

13 órára a választókorú lakosság 23,56 százaléka szavazott (ami még mindig jóval kevesebb, mint a 2008-as népszavazásé, de már erősebb a 2003-as és a 2004-es népszavazás eredményeinél, és a 2014-es EP-választásénál is). Első látásra Budapest erősödött, a korábbi kirívóan alacsony részvételi arány immár közeledik az átlaghoz Borsod, Szabolcs és Baranya továbbra is sereghajtó, a legaktívabb szavazók Győr-Moson Sopron megyében vannak, itt már csaknem 30 százalék szavazott.

13.15 – Délután jön az eső, ez tovább ronthatja a részvételt

A MET.hu és az Időkép szerint is enyhe eső van Nyugat-Magyarországon, ahol jelenleg a legaktívabbak a szavazók. A koponyeg.hu szerint Győrben és a régióban 1 órától folyamatosan kisebb esők várhatók, a Dél-Dunántúlon pedig szemerkélni fog a választás végéig. Észak-Magyarországon csak délután 6 óra környékén kezd el esni egy minimális eső, ugyanígy Kelet- és Dél-Magyarországon (Alföld déli része) szemerkélő eső várható 18 órától. Budapesten is egy óra körül kezd el esni, ami 6 óra körül veszít majd intenzitásából.

12.55 – Maximum 43,65 százalékos részvétel várható

Róna Dániel politológus elemez:

11 óráig 16,37 százalék ment el. Ekkorra általában az aznap résztvevők kb 37,5 százaléka szokott elmenni, ez alapján 43,65 százalékos részvétel várható, de szerintem még ennél is kevesebb lesz. Egyrészt, ahogy a 9 órásnál írtam, az érvénytelen voksok miatt, másrészt azért, mert a korai részvételi adatokat a kistelepülések dobják meg, ahol jellemzően sokkal inkább tudott mozgósítani a Fidesz, mint a nagyvárosokban, ahol később szavaznak az emberek. A legnagyobb csalódás valószínűleg a 8. kerületi 9 százalékos részvételi arány lehet a Fidesz szempontjából.

A kormánypárti kistelepüléseken a saját korábbi eredményeikhez képest magasabb a 11 órás részvételi arány (Baktalórántháza: 31,18 százalék, Kapuvár 24,09 százalék), a városokban viszont nem sikerült túl jól a mozgósítás: szolnoki 14,34 százalék, a debreceni 16,22 százalék és a bonyhádi 20,52 százalék, de még a hódmezővásárhelyi 22,74 százalék is jóval alatta maradt a 2008-as 11 órás részvételnek (amikor 50,5 százalék volt a végső országos részvétel).

A baloldali fellegvárak közömbössége borítékolható volt (13. kerület 10,63 százalék, 19. kerület 14 százalék, Szeged 13,16 százalék), az ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a jobbikos polgármesterek településein is aszerint alakul a részvétel, ahogy azt a korábbi választások tapasztalatai szerint várhattuk: (Ózd 11,74 százalék, Tiszavasvári 13,42 százalék, Tapolca 17,09 százalék, Törökszentmiklós 18,32 százalék, még Ásotthalomban sem kiugró az arány: 18,17 százalék). Tehát a Jobbik, úgy tűnik egyelőre, nem tudott – vagy nem is akart – mozgósítással a vártnál magasabb részvételi arányt produkálni a saját településein.

Még a menekülttáborok közelsége sem eredményezett kiugró részvételi arányt: Vámosszabadi 18,11 százaléka, Körmend 19,68 százaléka is csak nagyjából annyival van az országos átlag felett, amennyivel 2014-ben és 2008-ban is volt. Némileg kivétel Bicske és főleg Kiskunhalas 17,75 százaléka, ugyanis ezeken a településeken országos átlag alatti szokott lenni a részvétel (már 11.00-kor is) – de kiemelkedő eredményről itt sem beszélhetünk. 

12.33 – Hogyan változik az idei népszavazás részvételi aránya a korábbiakéhoz képest?

reszvetel-11.gif

12.00 – Korábbi választások alapán 43,85 és 47,39% közti részvétel várható

A 11 órás részvételi adatokból (az évszak szerint legközelebb álló választások historikus adatai alapján, megyei szintű tényadatokkal számolva) 43,85 százalék és 47,39 százalék közötti hazai részvétel adódik. Ezen belül kiugróan alacsony budapesti részvétel (a végső részvételre 40 százalék körüli érték adódik) és kiugróan magas nyugat-magyarországi részvétel (Győr-Moson-Sopron 51-56 százalék, Vas 53-58 százalék, Zala 51-54 százalék), de Veszprém és Bács-Kiskun is az 50 százalék körül billeghet.

Hasonló számokra jutott a Political Capital is:

11.38 – 11 órakor 16,37 %-os a részvétel

11 órakor 16,37 százalék az országos részvételi arány. Ez kisebb, mint 2008-ban, amikor 18,69 százalék volt a részvétel 11 órakor, míg 2003-ban 16,88, a 2014-es önkormányzati választáson pedig 16,5 százalék volt. Tehát egyik eredményt se éri el a mostani, ami azért érdekes, mert végül 2008-ban 50 százalék fölött, míg a 2003-as népszavazáson 45, a 2014-es önkormányzati választáson pedig 44 százalék volt a részvétel.

A megyei eredményeken elég erőteljesen látszanak a korábbi pártszimpátiák. Nyugat-Magyarországon Győrben, Vasban, Veszprémben az országos átlag fölött van az eredmény, ahogy Bács-Kiskunban is, ezeket korábban is fideszes megyeként aposztrofálták. A régi MSZP-s, most már Jobbikos és MSZP-s megyék Baranya, Borsod, és Szabolcs viszont a megyei lista alján kullognak. Budapesten is hasonló a helyzet. Egyrészt Kocsis Máté kezdhet izgulni, mivel a nyolcadik kerületben csak 9 százalékos a részvétel, de alapvetően a balosabb, liberális kerületekben alacsonyabb, és a külső kerületekben magasabb a részvétel. Így a megyei jogú városoknál is Miskolc, Szeged az országos átlag alatt van, míg például Kecskemét az országos átlag felett. Budapest kicsit feljebb jött, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A 2014-es önkormányzati választás 11 órás budapesti adatától csak egy százalékkal marad el a mostani 13,13 százalékos eredmény. Tehát Budapest 9 órához képest jön föl.

10.58 – Sanszos, hogy nem lesz meg az 50%

Róna Dániel politológus egész nap a Kettős Mérce olvasóinak segítségére lesz, hogy értelmezni tudjuk az eredményeket. Át is adjuk a szót.

„Végre egy olyan választás, ahol a napközbeni adatok informatívak, a fontos kérdések nagy része néhány órán belül eldől:)

A 9 órás részvétel – a korábbi választások tapasztalata szerint – általában a teljes részvétel kb. 15 és fél százaléka szokott lenni. Eszerint kb 47 százalékos nap végi részvételre lehetne számítani, de szerintem ennél lényegesen kevesebb lesz. Először is nem tudjuk, hogy mennyi lesz az érvénytelen voks, de az még levonandó ebből az adatból. Másodszor is most inkább kormánypárti települések emelik a részvételt, jórészt kistelepülésen élő emberek, akik korábban mennek el szavazni a tapasztalat szerint. A későbbi napszakban a nagyvárosok és Budapest szokta megdobni a részvételt, de most ez nem várható.

A fideszes települések közül is elsősorban a kistelepüléseken mentek el a korábbi 9.00 órai részvételhez képest többen (Baktalórántháza 13,93%), Hódmezővásárhelyen és Debrecenben a 2008-as 9 órás adathoz hasonló a mostani részvétel 11,48%, illetve 6.98%).

A baloldali ellenzékieknél nagyon alacsony a részvétel (Szeged 5,08%, 13.ker 3, 83%, 19.ker 5%), még a korábbi választások 9 órás adataival összehasonlítva is. Ami érdekes, hogy a jobbikos településeken is a saját 9 órás korábbi eredményeihez hasonlóan alakul a részvétel, tehát nem tűnik, úgy, hogy a Jobbik nagy erőkkel mozgósított volna a választásra (Tapolca 7,13, Ózd 4,59, Tiszavasvári 6,43).

A menekülttáborok melletti településeken is csak nagyon enyhén magasabb a részvétel a korábban tapasztalthoz képest: Körmend 8,51, Vámosszabadi 7,05%, Kiskunhalas 7,91%

Egyelőre ennyi, a 9 órás adatokban még van bizonytalanság, majd néhány óra múlva okosabbak leszünk.”

10.27 – Szíriából is érkezett egy levélszavazat

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok (itt főként egyszerűsített honosítás révén állampolgárságot szerzett külhoni magyarokról van szó) levélben szavazhattak. A leveleket október 1. éjfélig kellett az NVI-hez eljuttatni, de még ma is leadhatók a voksok bármelyik országgyűlési választókerület székhelyén.

Az eddig feldolgozott adatok szerint 89 405 levélszavazat érkezett be, ami a 32,55 százalékos részvételi arányt jelent (hiszen 274 627 külhoni választó kérte felvételét a választási névjegyzékebe). A beérkezett szavazatok 16,5 százaléka, vagyis majdnem 15 ezer érvénytelen. Ezek biztos, hogy nem azért érvénytelenek, mert a választók csatlakoztak az Kétfarkúak kampányához, hiszen most még nem tudjuk milyen voks van a lezárt borítékokban. Az érvénytelenség oka itt az, hogy a levélszavazat mellé csatolt személyazonosító nyilatkozat nem helyesen lett kitöltve.

A 74 625 érvényes levélszavazat 41 százaléka Romániából érkezett, de Argentínából, Peruból és Japánból is bejött egy-egy szavazat. Szíriából is érkezett egy. Vajon hogyan szavazott a Szíriában élő magyar?

09.42 – 9 óráig 7.25%-os a részvétel

Reggel 9 óráig a választópolgárok 7,25 százaléka jelent meg az urnáknál. Budapesten továbbra is kirívóan alacsony a részvételi arány, mindössze a választók 4,85 százaléka szavazott eddig (2008-ban 6,13 százalék volt).

A klasszikus balos kerületekben még ezen belül is óriási a lemaradás: Óbudán, Angyalföldön és Zuglóban is kevesebb mint 4 százalékos a részvételi arány, miközben a külső kerületek bőven 6 százalék fölött mozognak. A legkevesebben Kocsis Máté földjén szavaztak eddig, a VIII. kerületben a választópolgárok alig 2,92 százaléka érezte eddig fontosnak, hogy véleményt nyilvánítson kvótakérdésben.

Megyei bontásban Baranya megye a sereghajtó, ahol 6,26 százalékos a részvételi arány, Borsodban és Szabolcsban is kevesebb, mint 7 százalék jelent meg eddig, ami nagyjából a 2008-as népszavazás tendenciáihoz hasonló. A legtöbben Bács-Kiskun megyében szavaztak, ott csaknem 9 százalékos a részvételi arány. Borsod megyére érdemes még egy pillantást vetni: míg Miskolcon az átlaghoz hasonló az eredmény, 6,1 százalék a megjelentek aránya, addig a Jobbik fellegvárában, Ózdon 4,59, ami még Budapestnél is alacsonyabb. Alapvetően elmondató, hogy a nagyvárosokban nem nagyon erőltetik meg magukat az emberek, míg a kistelepülések nagyot mennek az átlaghoz képest.

A határ menti Ásotthalmon, ahol Toroczkai László a polgármester, például 9,16 százalék az arány, igaz, ott eddig is jól ment a menekültellenes propaganda. És ha már Csongrád megye: a Botka László vezette Szegeden alig több mint 5 százalék ment el eddig szavazni, miközben a megyei átlag 8,28 százalék, vagyis magasan az országos átlag feletti a szavazati arány.

A számok azt mutatják, hogy a mostani népszavazáson 9 órakor alacsonyabb a részvételi hajlandóság, mint 2008-ban vagy 2003-ban, de a 2004-es adatokat (4,12 százalék) már messze felülmúlta. Még mindig nehéz eldönteni, hogy egyáltalán eléri-e a végső összegzésnél a szavazatok aránya az 50 százalékot, ebben azért egy délutáni eső (amire azért lehet készülni országszerte) nagyban befolyásolhatja.

Összességében valamennyire hathatott az ellenzéki pártok kampánya, mert Budapesten még a kirívóan alacsony végeredményű 2014-es EP-választáson és a NATO-népszavazáson sem volt ilyen alacsony a részvétel reggel 9-kor. Viszont az is látszik, hogy a Jobbik sem mozgósított eléggé.

08.37 – A 7 órás számokból kiindulva 35% és 55% között lesz a részvétel

Nyilván ezzel nem mondunk meglepőt, de azért elmondjuk, hogy számoltunk. A reggel 7 órás, 1,16%-os részvétel elég sokkal elmarad az országgyűlési választásokon megszokott 1,6% körüli korareggeli részvételi adatoktól, ebből kiindulva a 60% megközelíthetetlennek tűnik. Ez a mostani 7 órás részvétel a 2009-es EP-, a 2003-as NATO-, és a 2008-as szociális népszavazás, valamint a 2010-es országgyűlési választás második fordulójának 7 órás adataihoz van a legközelebb. Ezeken a választásokon pedig 20, 35 ,46, illetve 51 százaléka vett részt a jogosult lakosságnak. 1% alatti 7 órás részvéllel induló népszavazás soha nem ment 35% fölé, míg amikor 1,5% fölött volt a reggeli részvétel, akkor 55% fölött volt a teljes részvétel. Ezért ha becsülni kéne, 35-55% közötti részvételt jósolnánk.

De a 9 órás adatok után már sokkal bölcsebbek leszünk, hiszen abból egy induló tendencia is kiolvasható.

A kérdés

Azon olvasóink kedvéért, akiknek nem lesz ma alkalmuk saját szemükkel elolvasni a szavazólapot. A mai napon ebben a kérdésben kérték ki a magyar nép véleményét:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

07.53 – Reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1.16%-a ment el szavazni a valasztas.hu adatai szerint

Ez egy viszonylag magas szám: a szociális népszavazásnál, illetve a NATO népszavazásnál mentek el korareggel körülbelül ennyien szavazni, előbbin végül összesen a választók 50%-a, utóbbin 45%-a adott le érvényes szavazatot. Ez a szám viszont elmarad bármelyik parlamenti választás reggeli részvételi arányától. 2014-ben például 1,64% szavazott reggel 7 óráig.

Fontos tudni, hogy reggel főleg a kistelepüléseken szavazók, és általában inkább a jobboldali szavazók mennek el, így ezen a népszavazáson nem meglepő a 7 órai magas részvételi arány. Ma várhatóan a korábbiaknál nagyobb számban fognak szavazni a kistelepüléseken, ráadásuk a jobboldal mozgosított, a baloldal pedig bojkottra vagy érvénytelen szavazásra hívott fel.

A jobboldali mozgósítás magyarázóerejét támasztja alá, hogy Budapesten 0,79%-kal bőven az országos átlag alatt van a részvétel, ezen belül is a két baloldali vezetésű városrészben, a XIV. és XIII. kerületben a legkisebb a részvétel. A megyék közül Jász-Nagykunban, Békésben, Hajdú-Biharban és Bács-Kiskunban a legmagasabb részvétel, de egyikben sem éri el az 1,5%-ot. Budapest mellett az általában inkább balra húzó Baranyában, Borsodban, és Komárom-Esztergomban a legkisebb a részvétel, de ezekben a megyékben is legalább a választók 1%-a megjelent 7 óráig.  A megyei jogú városok – így Szeged és Pécs – viszont az 1%-os részvételi arányt sem hozták 7-ig.

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.