Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Áder vétózhatta volna Bayer kitüntetését, de úgy tűnik, őt nem zavarta

Ez a cikk több mint 5 éves.

Nem Bayer mester munkásságáról fogok írni, nem is Lázár úr államférfihoz méltó indokolásáról azzal kapcsolatban, hogy a sok gyűlöletre uszító és erőszakra felhívó cikk mellett miért érdemes mégis az öreg harcos az állami elismerésre. Ugyanis a sok, e tárgyban született írás és nyilatkozat között talán elsikkadt a kérdés, hogy miért adományozta Áder ezt a díjat, mikor előre tudhatta, hogy balhé lesz belőle.

ader.jpg

Áder János, kép forrása: 24.hu

Hiszen kitüntetések kapcsán korábban is volt. Talán a legemlékezetesebb az volt, amikor 2007-ben Sólyom László köztársasági elnök nem volt hajlandó a Gyurcsány Ferenc által állami kitüntetésre felterjesztett Horn Gyulának kitüntetést adományozni. És azért, hogy ezt megtehesse, az Alkotmánybíróság előtt küzdött meg a hatáskörért.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök megtagadhatja a neki felterjesztett kitüntetések adományozását, ha azzal az Alaptörvény értékrendjét sértené. Nem volt ez mindig alkotmányos szabály, a köztársasági alkotmány nem tartalmazta ezt, és ennek hiánya vezetett komoly vitához, amikor 2007-ben Sólyom László köztársasági elnök nem volt hajlandó kitüntetni Horn Gyulát.

Sólyom az Alkotmánybíróság korábbi elnökeként jól tudta, hogy az akkori Alkotmányban nem volt kifejezetten biztosítva számára az a jog, hogy megtagadja egy felterjesztett kitüntetés adományozását. De úgy vélte, ez a joga levezethető abból, hogy a köztársasági elnök funkciója a nemzet egységének megtestesítése, és egy kitüntetés köztársasági elnök részéről történő adományozása a nemzet (egységes) elismerését fejezi ki a kitüntetett életútjáért vagy teljesítményéért.

Az Alkotmánybíróság akkor ezzel lényegében egyetértett, és úgy foglalt állást, hogy „köztársasági elnöknek az Alkotmányban meghatározott kitüntetés-adományozási hatásköre tartalmi, érdemi döntési jogot foglal magában, amely a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének érvényre juttatásán, illetve az alkotmányos értékrendet sértő előterjesztések elfogadásának megtagadásán keresztül fejeződik ki. A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetési előterjesztés kapcsán a köztársasági elnök joga, hogy – indokai közlésével – az előterjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja. A kitüntetés-adományozás, illetve –viselés engedélyezésének megtagadása ebben az esetben a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének a védelmét szolgálja.”

Tehát ez az AB-határozat került be az Alaptörvénybe azzal a szövegezéssel, hogy a köztársasági elnök megtagadhatja a neki felterjesztett kitüntetések adományozását, ha azzal az Alaptörvény értékrendjét sértené.

Utalnék itt Fliegauf Benedek indokolására a kitüntetése visszaadása kapcsán, aki Dr. Szabó Zsolt ügyész perbeszédéből idézett, amely 2013. május 22-én a Budapest Környéki Törvényszéken hangzott el a roma családok sérelmére elkövetett támadássorozat perében:

Testvérével ellentétben K. Árpád elhárította, hogy az általa elismert bűncselekmények indítékáról számot adjon, azonban a legelső nyomozati kihallgatásán nyilatkozott arról, hogy a galgagyörki magyar család elköltöztetéséről szóló, Bayer Zsolt által készített hosszú televíziós riport nagyon felháborította, többször is megnézte. K. Árpádnak e nyilatkozata megerősíti K. István állítását a galgagyörki helyszín kiválasztásáról, továbbá az indítékról is fontos információkkal szolgál.

Vagyis a perbeszédet tartó ügyész előadása szerint a rasszista sorozatgyilkosságot elkövetők motivációjában jelentőséget kapott Bayer Zsolt munkásságának egy szelete.

Bayer Zsolt Áder János általi kitüntetéséből az következik, hogy szerinte Bayer életútjában és munkásságában fényesen tükröződik vissza az Alaptörvény értékrendje, de legalábbis az semmiképpen nem sérült. Hogy Áderrel vagy az Alaptörvénnyel van igazán baj, azt nem dönteném most el. Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy Áder János legalábbis sunyi: a közleményében arról beszél, hogy nem vonhatja vissza a kitüntetést, mert nincs rá joga, mintegy mosva kezeit. Arról egy szót nem szólt eddig, hogy miért adományozta azt, ha arra nem volt köteles.

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.