Több európai vezető egymás sarkára taposva gratulált Erdogannak, hogy sikerült megőriznie a demokráciát. De vagy nem tudják, vagy nem érdekli őket, hogy Erdogan fasiszta totalitárius diktatúrájában nincs semmi demokratikus, és ami még fontosabb: humanista elem sem. A puccs (már ha annak nevezhetjük) immár leverve, és szombaton elkezdődött a „tisztogatás”, a letartóztatások, lincselések,  s az etnikai, vallási kisebbségek megtámadása, amit Erdogan egy szóval sem ítélt el. A vér, ami ezután folyni fog, Erdogan kezén szárad, és azokén is, akik vele kezet fognak.

Pénteken éjjel 10 körül hallottuk az első vadászgépeket Ankara fölött, rá fél órára olvastuk Twitteren, hogy a Fatih szultán hidat Isztambulban lezárta a katonaság. Egy barátom jött értem a lakásra, ő mondta, hogy katonai puccs van, és égessünk el minden politikai témájú papírt. A Gölbasi támaszponton 47 katonát lőttek le az F 15-ösök, a hírekben beolvasták, hogy a katonaság átvette az uralmat, Erdogan kormányának vége. Kimentünk vásárolni, az üzletek, bár éjfél után járt az idő, tele voltak emberekkel, akik felvásárolták az alapélelmiszerek nagy részét. Hosszú sorok kígyóztak a bankautomaták előtt is, de az emberek mosolyogtak, volt valami várakozás teljes izgalom a levegőben, mintha annál, ami eddig volt, rosszabb nem jöhetne.

Éjjel 12 körül megjelent a médiában Erdogan: a Facetime-on keresztül felszólította az állampolgárokat, vonuljanak az utcára, és védjék meg őt s a demokráciát. (Ami nemcsak a „demokrácia” szó használata miatt ironikus, hanem mert a múltban azokat, akik a közösségi médiát kormánykritikus politikai célokra használták, s akik az utcákon tüntettek, terroristának nevezte.)

Kizilay, Ankara egyik központi negyede tele volt dudáló kocsikkal és török zászlót lengető emberekkel, sokan a Szürke farkasok nevű ultranacionalista csoport jelét mutatva vonultak a parlament felé. Azt hallottuk, tankok vannak a kormányzati épületek előtt, s abból az irányból, meg a központból is, gyakori fegyverropogást lehetett hallani. Akkora már a vadászgépek szinte percenként repültek a fejünk felett, úgyhogy hazamentünk.

Ez idő tájt kezdődött a parlament bombázása, s megjelent az első helikopter, amiről a tömegbe lőttek. Az utcák éjjel 3-ra teljesen kiürültek, mi is bent néztük a híreket. Hajnali 3 és 5 óra volt a legnehezebb: a vadászgépek nagyon alacsonyan repültek, s elkezdődött a bombázás Kizilayban is (tőlünk alig pár km-re), az épület minden alkalommal megremegett, mi pedig, mint mindenki más a bombázás közelében, a földön összekuporodva, egymást megölelve, a kezünket a fülünkön vagy a fejünkön tartva vészeltük át.

Szombat éjjel, miután „győzött a nép s a demokrácia”, egy ultranacionalista csőcselék megtámadta a szíriai menekültek negyedét Ankarában (Önder és Siteler negyedek), felgyújtottak néhány házat, s kővel dobálták az ott lakókat s a házak ablakait.

A tömegben: AKP-támogatók, nacionalisták, Hüda párti kurdok (a szekuláris és baloldali kurdok ellenségei), és egyre több Allahu Akbart skandáló muszlim. Isztambulban lefejeztek egy kiskatonát, miután az megadta magát, a hídról a vízbe löktek egy másikat, halálra vertek többeket a puccs éjszakáján, a demokrácia s a vallás nevében.

Vasárnap délután megvertek egy nőt Isztambul Taksim terén, mert az barbárnak nevezte a katona lefejezését. Egy másikat savval öntöttek le, mert tetoválása volt. A puccs leverése után a  tömeg a halálbüntetés visszaállítását követelte, mire Erdogan válasza: „Ezt megvitatjuk a parlamentben”.

 „Te vagy a vezérünk, adj parancsot, hogy öljünk és mi ölni fogunk érted” – az Allahu Akbar mellett ezt lehet még hallani a leggyakrabban a tömegben, ami szombat délután óta  összegyűlik a városok főterén, nöbet-et, vagyis őrséget tartani, a „demokrácia védelmében”. Hogy egy ilyen nöbet például Ankarában hogyan néz ki, itt lehet látni.

Isztambul alevi negyedében, Nurtepében ugyancsak szombat éjjel egy iszlamista s nacionalista csoport ugyanezzel próbálkozott, de az alevi utcákat annyiszor támadták a múltban, hogy az ott lakók szervezettek és felkészültek, így visszaverték a tömeget. Ma éjjel Malatyából [kelet-anatóliai tartomány és annak azonos nevű székhelye; szerk.] egy alevi barátom hívott fel, azzal, hogy a  város központjában összegyűlt ötvenezres tömeg elindult az alevi negyed, Pașaköșkü felé, mert valaki felbujtotta őket azzal, hogy 4 szunnitát meggyilkoltak az alevik. Az alevik egyébként ugyanúgy nöbetet tartanak, mint az Erdogant támogatók, csakhogy az ő „őrségüket” a rendőrség könnygázzal oszlatja szét.

Ugyancsak Malatyában összetörték a kegytárgyakat egy protestáns templomban, Trabzonban, és ugyanez történt a Santa Maria katolikus templomban.

A Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) jelenleg  Szíriában AKP-t támogató demonstrációkat tart. Erdogan az Iszlám Állam mellett az Al-Nuszra Front [az Al-Kaidához kötődő szíriai iszlamista szervezet; szerk] és az FSA csapatokat is támogatta, csak hogy riválisa, Aszad megbukjon.

A török zászló mellett az iszlám zöld zászlaja a leggyakoribb az utóbbi napokban, fekete hidzsábos nők zöld fejszalaggal Kizilayban, török zászló a kezükben. Ma két férfi, amint elhaladt mellettem, a kezével fedte el a szemét.

Ma a dél-kelet törökországi kurd városokban gyilkoló speciális egységek legtöbb tagját is letartóztatták, azzal a váddal, hogy gülenisták. Az ott élő kurdok attól tartanak, hogy Erdogan a következő ostromokra a saját embereit küldi, a Hüda pártot s az Esedullah csoportot (ez egy pro-ISIS iszlamista török speciális egység), akik élvezettel fogják a kurdokat gyilkolni, mint ahogy ezt tették a múltban is.

Ez egy rosszul megszervezett, elsietett, kis létszámú puccs volt, s épp ezért sokaknak nagyon gyanús. Több elmélet is született arról, hogy ki áll a háttérben:

1. Erdogan Fetullah Gülent, valamikori szövetségesét okolja a puccsért, bár erre semmi bizonyíték. Erdogan szerint mindazok, akik őt kritizálják (újságírók, akadémikusok, egyszerű állampolgárok, kurdok, alevik, baloldaliak): terroristák, vagy a „gülenista párhuzamos állam tagjai” vagy pedig PKK-terroristák. Szombat este bejelentette: „A gülenisták mág a PKK terroristáknál is veszélyesebbek, és megfizetnek azért, amit az állam ellen készültek elkövetni”. Gülen tagadja, hogy bármi küze lenne a puccskísérlethez.
2. Ergenekon, egy titkos, szekuláris-ultranacionalista csoport, közeli kapcsolatban az állambiztonsági szervekkel s a katonasággal
3. Maga Erdogan, akinek ez a puccs esélyt ad arra, hogy egy éjszaka alatt, legitimnek tűnő módon megszabaduljon azoktól az emberektől, akik az útjában állnak: Alig másfél nap alatt 2745 bírót elbocsáttatott, a hadsereg 2800 tagját s a rendőrség 200 tagját letartóztatta, valamint az utóbbi 1 órában a saját magántitkárát is.

Bárki is állt a  a puccs mögött, Erdogannak nagy szívességet tett. A régóta áhított elnöki rendszer most megvalósítható. Ha a puccs sikerül, az persze ugyanúgy diktatórikus, antidemokrata rezsimet jelentene, mint a  jelenlegi.

A puccskísérlet hajnalán az imámok Erdogan védelmére szólították fel a híveket. De ez az iszlám, amit itt jelenleg Törökországban látunk, az a politikai iszlám legveszélyesebb fajtája, és az istenhithez nincs köze. Az egyszerű muszlimok, akikkel én beszéltem, elítélik a gyilkolást, ők azt mondják, a hadísz szerint inkább a Kába pusztuljon, mintsem egy ember életét kioltsa a másik ember. De a békés muszlimok a házaikban ülnek, akárcsak az AKP-t nem támogatók nagy része. Mert mindenki fél, attól, hogy az elkövetkező hetek-hónapok az eddigieknél is rosszabbak lesznek.

 Kovács Margit