Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Vagy sztrájk vagy bukás – megfontolások a mérlegelő pedagógusoknak

Ez a cikk több mint 8 éves.

A sajtóban és a Facebookon olvasható megnyilvánulások alapján kijelenthető, hogy a pedagógusok jelesre vizsgáztak a szombati tüntetésen. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ettől semmi nem fog érdemben változni, amit Orbán első reakciója (majd 2018 után megfontolja a KLIK megszüntetését, addig biztos marad a rendszer) igazolni is látszik. Az elmúlt hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy tüntetésekkel nem is lehet rákényszeríteni Orbánt semmilyen fontos változtatásra. Miért?

12696498_10205412562295234_520816374_o.jpg

Már Gyurcsány Ferenc megmondta, hogy a tüntetők majd megunják és hazamennek. Pedig neki messze nem volt olyan többsége, mint ma Orbánnak. Képzeljük magunkat Orbán Viktor helyzetébe. Itt egy nem teljes lista arról, hogy milyen tüntetéseken van túl az elmúlt hat év során:

  1. 2010 óta elvették a magánnyugdíj-pénztár tagok ezermilliárdjait, pár százan tüntettek, nem történt semmi.
  2. Kisajátították a százmilliárdból működő közmédiát és létrehoztak egy egypárti médiafelügyeletet – tüntettek ötezren, és nem történt semmi. Azóta még szarabb a közmédia, és a médiahatóság azt RTL-t agyonbírságolja, míg Andy Vajna tv-jét simogatja, ha tiltott kormánypropagandát tol.
  3. Beszántották az Alkotmánybíróságot, pár ezren tüntettek. Nem történt semmi, az egypárti Alkotmánybíróság lelkesen szolgálja a kétharmadot azóta is.
  4. Létrehoztak egy rendszert, ami sokaknak en bloc nem tetszett, többször kimentek több tízezren tüntetni, és nem történt semmi, a rendszer él és virul.
  5. Sokszor kimentek tüntetni a felsőoktatás helyzete miatt. Egyes követeléseik ugyan teljesültek hamar, de a lényeg nem változott: egyetemi autonómia azóta sincs, a hallgatók száma folyamatosan csökken, köztük emelkedik a költségtérítéses hallgatók aránya.
  6. Be akarták vezetni az internetadót, kimentek többször többtízezren tüntetni, és nincs internetadó.

Valóban volt tehát két sikeres akció. Az egyik, a HAHA tüntetéssorozata a HAHA szétesésével végül nem tudott tartós és valódi sikert hozni. A netadós lett az egyetlen maradéktalanul eredményes demonstrációsorozat, aminek a magyarázatát pontosan nem ismerjük. Az én sejtésem annyi, hogy túl sokan voltak kinn, nem csak egyszer mentek ki az ügyért, köztük túl sok a fiatal, és olyan kicsi a tét, hogy nem volt értelme ezért küzdeni. A pedagógusok követeléseinek teljesítése radikális rendszerszintű átalakítást jelentene, ami sok munkát, jelentős mennyiségű pénzt, és ami talán ennél is fontosabb: egy súlyos szimbolikus vereséget jelentene Orbán Viktornak, aki a tüntetéseken elhangzottak szerint személyesen is részt vett a rendszer tervezésében. Így a KLIK felszámolása annak nyílt beismerésével lenne egyenlő, hogy Orbán egyik legfontosabb ágazati reformja megbukott, ami egyben politikájának integráns részével is összhangban van: a centralizációval, az autonómiák leépítésével és a központosítható kleptokráciával. Ez a beismerés nem jöhet el csak azért, mert kimennek tízezren vagy harmincezren a Kossuth térre. Ha kimennek ötször és New York Times-címlapon szerepelnek az akcióval, mint a netadós tiltakozás, talán még akkor sem.

Ugyanis ez egy kommunikációs csata, és abban ma pusztán ügyes kommunikációval nem lehet megverni a Fideszt. Nem azért, mert olyan okos lenne a Habony, hanem azért, mert annyi pénzük és annyi felületük van, amennyit akarnak. Arról, hogy „A magyar reformok működnek”, a TV2-n két hónap alatt 1500 spotot adtak le, naponta huszonötöt, több mint 400 millióért. Kettőt egy csapásra: baráti tévének sok közpénz, állampolgárok agyába pedig üzenet érkezik. Most már van külön propaganda minisztériumunk is hófehér kezű Rogán Antal vezetésével, így annyi és olyan kommunikációs fegyvert vetnek be a pedagógusok ellen, amennyit kell. (Azt nem írom, hogy amennyit nem szégyellnek, mert szégyenérzetük nincs.)

Már idegen erők eszközei a tanárok is, lesznek még a terroristák támogatói is, és ki fog derülni, hogy valamelyik szereplő egyszer egy McDonaldsban evett sajtburgert Gyurcsánnyal egy időben, a másiknak pedig 200.000 forint adótartozása van, egy harmadik pedig mondott már csúnya szavakat is. És a fénykép Gyurcsánnyal, az adótartozásról szóló okirat és a felvétel a csúnya szavakról benne lesz naponta a köztévé híradójában, és a közrádiók félórás híreiben, meg a TV2 Tényekben.

Ha ezzel a helyzetértékeléssel egyetért valaki, akkor el kell ismernie azt is, hogy itt a tüntetés szükséges, de nem elégséges eszköz. Orbán hozzászokott a harchoz. A kommunikációs küzdelmekben elképesztő tapasztalata van.

A sikerhez más eszközhöz kell nyúlni. Olyanhoz, amivel még nem állt szemben, olyanhoz, amit semelyik média nem tud elhallgatni, és olyanhoz, amelynek híre a médiák nélkül is eljut az emberekhez. Ezt hívják sztrájknak.

Képzeljük most el azt, hogy bejelentik a pedagógusok, hogy három napos figyelmeztető sztrájkot tartanak, azalatt lehet tárgyalni az általuk megjelölt feltételekkel (felek személye, időkeret, követelések, stb.). Megállapodás nem születik, a sztrájknak vége. De már van erre az esetre forgatókönyv: sztrájkba lép a teljes szociális szféra korlátlan időre, és a kórházakban mindenki fekete ruhába megy a korlátlan sztrájk idejére (nyilván a betegeket gyógyítani kell, egészségügyben nem fognak sztrájkolni). A szülők nem tudják hova vinni a gyerekeiket, más munkahelyen is elkezd döcögni az élet, és recsegni a rendszer. Ez egy olyan támadás, ami a harcedzett miniszterelnököt is térdre kényszerítheti. Ha ezt sikerül véghez vinni, az olyan koordinációt, tettrekészséget és szervezettséget igényel, ami hosszú távon is fennmaradhat.

Gyakorlatilag csak így lehet azt üzenni, hogy a közoktatás problémája olyan fontos, hogy azért személyes kockázatot, áldozatot is vállalunk. Azt már megtanulhattuk, hogy a tüntetéseket nem tekinti a kormányzat figyelemre méltó politikai tettnek az egyet nem értés kifejezésére. Fokozatot kell váltani, mert nincs az a tüntetésen elhangzó beszéd, amely célra vezetne.

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 160 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.