Bár más a kiindulópontom, és más következtetést vonok le belőle, alapvetően azt gondolom, egyet kell értenem Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz szerzőjének azon gondolatával, hogy ez a mostani tiltakozás nem fogja azt eredményezni, hogy elinduljon felfelé az oktatás színvonala, hogy ne tegyük tönkre generációk jövőjét. Bár én azt gondolom, fontos a mostani tiltakozás, és fontos, hogy célt érjen, és megvédje a tanárok maradék szuverenitását és maradék munkakörülményeit, ha teljesítik is a Teleki és a Herman követeléseit, attól a problémák még nem lesznek megoldva.
Valóban igaz az, hogy nem 5 éve kezdődött el az oktatás színvonalának hanyatlása, már egy évtizede rosszabb és rosszabb szinten jövünk ki a felmérésekből, és egyre kevesebbet költünk az oktatásra. Csak sajnos Szőnyivel szemben én nem azt gondolom, hogy az oktatás megjavítására tett kísérleteket a szakszervezetek vagy valami pedagóguslobbi szabotálja el, én inkább azt gondolom, valójában nem is tettünk kísérletet az oktatás megjavítására. És ami ennél is rosszabb, hogy maguk a tiltakozóknak a követelései is csupán a túlélésről szólnak, a pedagógus pálya teljes ellehetetlenítésének megakadályozásáról (bár a tiltakozók részéről a realitás felmérése, hogy csupán ennyit érhetnek el). Ma százezrekkel kevesebbet költünk egy diákra, mint 5 éve, és a 2010-es GDP-arányos 4,85 százalék helyett, a nemzeti össztermék már csupán 3,95 százaléka jut az oktatásra.
Bár alapvető kérdés, hogy ne a tanár vegye a krétát az iskolában, ne kelljen ehhez a KLIK-nek közbeszerzést benyújtani, ne legyenek hülye tankönyvek, borzasztó adminisztratív terhek, és egy kicsivel jobb fizetés legyen, valójában ha ezeket a követeléseket jóváhagyják, csak életben marad a rendszer, de nem javul meg.
Nem lesz vonzó pálya a tanári továbbra sem, ahogy már egy évtizede nem az, nem fog egy osztály se negyedikben eljutni a jelenkor történelméhez, a középiskolából kijövők még mindig nem fogják tudni, mi az a nettó és bruttó bér, mi az a demokrácia, az adórendszer, nem fognak szembesülni a modern világ kihívásaival, és a tanárok is egyre távolabb kerülnek minden évben a diákjaiktól a modern eszközök használata nélkül. Anélkül, hogy megértenék, az elmúlt években miben változott meg radikálisan a fiatalok világképe, életfelfogása, és ami a legfontosabb, az információhoz való viszonya.
Közhely, de akiknek a médiafogyasztása 1 perces reklámokból, klipekből, rövid és tömör információkból áll, azok egy 45 perces órán sokkal nehezebben fognak figyelni, márpedig az elmúlt években radikálisan alakult át az információszerzéshez való viszony a fiatalabb generációkban.
De erről, és számos fentebb tárgyalt dologról még vita sincsen, és ez legkevésbé a tüntető tanárok hibája. Annak a kormányzatnak a hibája, amely az informatika oktatást, a nyelvtanulást akarja gyilkolni, de koncként olyan témákat dob be, mint a mindennapos éneklés, az egyenruha, vagy a be is vezetett mindennapos testnevelés, anélkül, hogy lenne elegendő tanterem. Az oktatási kormányzat a 21. századi oktatás követelményeiről, a megváltozott helyzetről nem is beszélt az elmúlt években, csupán avítt politikai termékekkel akart megfelelni saját szavazótáborának. Mintha tényleg a katonás rend, a pálcázás korában lennénk, és nem az okostelefonokéban és a Facebookéban.
A másik tényező pedig az a felülről irányított közvélemény, amely Sorosról, ellenzéki piócákról, tüntetésszervezőkről beszél az oktatás kapcsán, nem akar vitát nyitni, és nem hajlandó még megvitatni sem a pedagógusok, az életben maradásról szóló követelésein túlmutató kérdéseket.
Márpedig a közoktatás a nemzetgazdaság (ahogy ezt manapság hívják) számára a legfontosabb szegmens, itt kéne olyan alapvetéseket elsajátítani, ami után hasznos és jó állampolgár lesz az ember, ami képessé teszi a munkába állásra, a szakképzettség vagy az egyetemi munka elsajátítására és a ritmus felvevésére. Erre pedig a közoktatási rendszer ma nem képes, és az elmúlt évtizedekben egyre kevésbé volt képes.
Kedden, a nemzeti köznevelési kerekasztal után mindenki elégedetten nyilatkozott, a kormány nem mondott semmire sem nemet és nem mondott semmire sem igent. Mert a kormánynak érdeke a tüntetők leszerelése, a szakszervezeteknek érdeke saját pozícióik megtartása, a tüntetőknek pedig érdeke, hogy egy hosszú tiltakozás helyett, végre legalább a mostanihoz képest normális körülmények közé visszamenjenek tanítani.
Fájó, de ettől semmi sem fog sajnos megoldódni az oktatási rendszerben, de ha kis szerencsénk van, legalább nem omlik azonnal össze a tárgyalások végeztével.
Mert bizony, ha a további forráskivonások folytatódnak, ha nem lesz átfogó reform a közoktatásban, ha nem lesz vonzó pálya a tanári, ha nem alakul át a tanítás módszertana a gyerekek információbefogadási szokásaihoz igazodva, akkor úgy fog csődbe jutni a közoktatás, hogy észre sem vesszük, egyszerűen csak életképtelen állampolgárok milliói fognak kijönni az iskolapadból.
Szombaton ki kell menni tüntetni, erősíteni kell a most tárgyalók pozícióit, és a tanároknak meg kell védeniük pozícióikat, de nem kéne elfeledni, hogy ha a mostani követelésekben meg is állapodnak, attól az oktatási rendszerünk még mindig szar lesz, és nem kéne a kényelmes, ám de a szakadék felé vezető status quóval megelégedni.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Támogass havi 1000 forinttal:
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 160 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
