Nem esett pánikba a közvélemény a tervezett 6. alaptörvénymódosítás miatt, holott a ‘terrorveszély-helyzet’ alaptörvénybe emelésével a kormány saját bemondásra juthatna annyira durva jogosítványokhoz, mint amiket háborús, polgárháborús és egyéb totális válsághelyzetek esetében kaphatna. A jogosítvány használata – szemben több másik rendkívüli jogrenddel – nem lenne célhoz kötve, vagy területileg korlátozva. Az sem tűnik mellékesnek, hogy – a háborús helyzetekre kitalált jogrendekkel szemben – terrorveszélyre hivatkozva a kormány bármikor bármilyen demonstrációt betilthatna.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Őszintén megvallom, kicsit nehezen értettem az utóbbi napokban, hogy miért nem pánikol mindenki a terrorveszély-helyzetről szóló 6. alaptörvénymódosítással kapcsolatban. A leggyakoribb ellenérv, amit hallottam, az az, hogy „de hát semmi új jogkörről nincs szó, ezek eddig is jártak a létező különleges jogrendekhez”.

Csináltam is erről egy táblázatot, ahol a terrorveszély-helyzet jogköreiből párról megnéztem, hogy tényleg így van-e az öt másik különleges jogrend esetében. Szürke: minden marad hétköznapi, piros: extra felhatalmazások járnak, narancs: félig, de arra még visszatérünk.

Jepp, a sima veszélyhelyzetnél látszik, hogy kis semmike, de az összes többi úgy osztja a felhatalmazásokat, mintha az életünk múlna rajta, főleg azért persze, mert elvileg az életünk múlik rajta.

Szóval akkor nincs is semmi probléma, igaz? Sajnos nem, amihez mutatnék egy másik táblázatot, ez már sokkal kisebb.

Ahhoz, hogy megértsük, mit látunk itt, vegyük át, hogy melyik különleges jogrend kihirdetésének mi is a feltétele, miről szólnak ezek.

Level 1: Veszélyhelyzet: Az alaptörvény azt mondja, hogy „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki”. Az összes különleges jogrend közül ez az egy, aminek a részleteit nem a Honvédelmi törvény tartalmazza, hanem a Katasztrófavédelmi. Árvíz, vörösiszap stb ide tartozik. Ha a lényegét akarjuk érteni, akkor gondoljunk rá úgy, mintha Katasztrófahelyzetnek hívnák. Ez az, amit gyakran kihirdetnek a kormányok max 15 napra, ha pedig meg kell hosszabbítani, az ellenzék is ellenszavazat nélkül támogatja (az Országgyűlés sima támogatása kell hozzá), cserébe viszont csak konkrét területi hatálya van, és mint azt fent látjuk, viszonylag kevés brutális jogkört biztosít.

Level 2: Váratlan támadás: Ez az, aminek hangzik. 93-ban a délszláv háború miatt került be az Alkotmányba, és konkrétan így hangzik: „A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles”. Nagyon konkrét a kiírás abban, hogy ez csak akkor jöhet szóba, ha külső fegyveres (ez lőfegyvert vagy robbanószert jelent csak) csoportok részéről történik támadás, és egy későbbi bekezdés abban is, hogy ez „a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti”. Magyarán számunkra most tök mindegy, hogy milyen jogköröket biztosít, a Fidesznek ugyanis esélye sincs kihirdetni amíg nem aknavetős csapatok ostromolják Röszkét, és még ha ez is történne (biztos vagyok benne, hogy sok széljobbos fantáziál erről), a teljhatalmuk abban a pillanatban megszűnne, amint a problémát felszámolták.

Level 3: Megelőző védelmi helyzet: „Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. (…) a különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”. Itt ugye hasonlóról van szó, mint az előbb, de még csak a veszély áll fenn: ha konkrétan lőfegyverekkel és robbanóanyagokkal felszerelt seregek gyülekeznek a határ előtt, pattanásig feszült a helyzet, és bármikor ránktámadhatnak, akkor az országgyűlés kétharmaddal kihirdetheti ezt a helyzetet. A szövetségi kötelezettség pedig a NATO tagságunkra utal, hisz ugye pl egy szintén tag szomszédunk hasonló helyzete esetén is szükséges lehet így reagálnunk. Nyilván a Fidesz ezt a jogrendet sem tudná kihirdetni, így nem túlzottan aggasztó, hogy mennyi jogkör járhat ezzel. A rendszerváltás óta nem volt ilyen kihirdetve.

Level 4: Szükségállapot: „Az Országgyűlés a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.”. Itt megintcsak nem annyira jó a név, mert forradalom-, puccs- vagy polgárháborús-állapotnak kéne hívni, csak ezt elég kényelmetlen mindig leírni. Hogy viszonyítási alapunk legyen, ilyet nem hogy a rendszerváltás óta nem hirdettek ki, de 56-ban lett volna utoljára létjogosultsága (az akkori hatalom szemszögéből legalábbis). Mindenesetre azért is megtévesztő a név, mert pl az amerikai katasztrófahelyzetek kihirdetését a magyar sajtó gyakran szükségállapotként fordítja (pl most a havazásnál), szóval ne keverjük össze. Az a mi veszélyhelyzetünkkel egyenértékű, ellentétben ezzel a szükségállapottal, amikor konkrétan polgárháború zajlik az utcákon. Pl. ez az első olyan különleges jogrend, ahol arra is van protokoll, hogy hogy kell kihirdetni, ha az Országgyűlés nem tud összeülni, mert annyira lőnek a Nagykörúton, miközben természetesen kétharmadot igénylő jogrendről van szó. Magyarán újfent: ezt soha nem fogja tudni kihirdetni a Fidesz, tehát teljesen mindegy, hogy milyen extra jogköröket kapna.

Level 5: Rendkívüli állapot: „Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre.” Nem hiszem, hogy ezt részletezni kell. Teljes hadikészültség-állapot lenne a precíz megnevezése, ez az a szint, amikor már nem is aknavetős szabadcsapatok bandáznak a határ körül, hanem konkrétan egy másik állam reguláris hadserege közeledik a határhoz tankokkal meg minden, vagy már konkrétan hadban is állunk más országokkal. Nyilván nem tudná a Fidesz ezt sem kihirdetni mostanában, vagy ha igen, akkor a legkisebb problémánk lenne a Fidesz teljhatalma. Természetesen ennek a kihirdetéséhez is kétharmad kell. (A magyar sajtó kreativitásában rendkívüli állapotnak is szokta hívni az USA katasztrófahelyzeteit, de lásd fenn, az csupán a mi válsághelyzetünknek felel meg.)

Összefoglalva az eddigieket:

– Mindegyik meglévő jogrend csak nagyon konkrét, objektíven megítélhető feltételek teljesítése esetén hirdethető ki.

– A katasztrófákat kezelő veszélyhelyzet nem ad sok extra jogkört, amik viszont igen, azok minimum lőfegyveres-robbanóanyagos csoportok támadását feltételezik, azaz a Fidesz soha nem fog tudni élni velük.

Ehhez még tegyük hozzá, hogy

– Ezek a különleges jogrendek az objektív okok megszűnésével (Alaptörvény: „ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn”, azaz pl már nem lövik felkelők a Parlamentet) megszűnnek.

– Ahol lehet, ott a különleges jogköröket konkrét célhoz kötik, vagy konkrét területre érvényesek csak.

– Kétharmados országgyűlési döntés nélkül csak a két legkisebbet lehet kihirdetni.

Jó, de mi a helyzet a terrorveszély-helyzettel?

Hát, a módosítás azt mondja, hogy „A Kormány rendeletben jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszély-helyzetet hirdet ki”. Ennyi, kétharmadról szó sincs a kihirdetéskor, és pusztán egy „jelentős terrorfenyegetettség” elég hozzá. Hogy az micsoda? Passz. Az egy ilyen izé, amikor a terrorfenyegetettség nagyobb valaminél, szóval azért jelentős, de a biztonság kedvéért ilyen fogalom az eddigi jogrendszerünkben nem létezik.

Ami létezik, az a 1824/2015. (XI. 19.) Korm. határozat, ami terrorfokozatokkal számol. Itt jelentős szint ugyan nincs, de alacsony/közepes/magas/kritikus van. A szintet Pintér dönti el és onnantól az van.

És érdekel, hogy mikor volt érvényben utoljára terrorfokozat?

Most. Jelenleg érvényben van a közepes szintű terrorfokozat, ezért látsz gépfegyveres katonákat strázsálni az utcasarkokon.

Szóval két lehetőség van. Vagy azt mondják, hogy az alaptörvényben szereplő jelentős terrorfenyegetettség az ebből a kormányhatározatból fakad (ami egy nagyon vicces jogi megoldás lenne), és akkor Pintér mondja meg, mikor kaphat a teljes kormány olyan teljhatalmat, mintha az iszlám állam épp tankokkal támadna a Kossuth térre. Vagy azt mondják, hogy ez ettől független, és akkor viszont teljes egészében a saját döntésükre van bízva, hogy mikor teszik ezt meg.

(Zárójelben tegyük hozzá, hogy ha csak megvalósult terrortámadás esetén lehetne kihirdetni, akkor sem lehetnénk sokkal nyugodtabbak, hiszen az eddigi kormányzati kommunikációból pontosan látjuk, hogy bármit hajlandóak terrortámadásnak nyilvánítani a Sándor palota erkélyén zászlót lengető fiataloktól a hangosbeszélős menekültig, az alkotmánymódosító indokolásában pedig konkrétan utalnak a külföldi terrortámadásra és a „kibertérből érkező fenyegetésekre”. Azaz ennyire rugalmas feltételekkel egy délolasz önkormányzat weblapjának meghackelése is érv lehet a következő nagyobb demonstráció napjára elrendelt kijárási tilalomnak, hogy csak egy példát mondjak.)

Az biztos, hogy a saját állításuk szerint is ha megtehették volna, már háromszor megtették volna: Lázár szerint a „Keletinél kialakult helyzet” (bármit is értsen ez alatt), és a Röszkei konfliktus voltak ilyenek, Kovács Zoltán szerint pedig az M1-esen gyalogló menekültek miatt lett volna indokolt.

Brutális jogkörök objektív feltételek nélkül, bemondásra, célra való korlátozás nélkül

Nem önmagában az a gond, hogy a kormány most olyan jogköröket kapna, amit semmilyen másik különleges jogrend nem adna. Az a gond, hogy a kormány objektív feltételek nélkül, pusztán a saját bemondása alapján kapja meg ezeket a háborús, polgárháborús és egyéb totális válsághelyzetekre kitalált jogköröket, amikhez enélkül soha de soha nem férne hozzá, ráadásul ezúttal bármiféle célra vonatkozó korlátozás nélkül.

A célra való korlátozás hiánya is eléggé fontos. Ugyanis pl egy váratlan támadás esetén a kormány a különleges jogköreit csak annak elhárítására használhatja, másra nem. Az új terrorveszély-helyzet kihirdetése esetén viszont nincs ilyen megkötése. Azaz nem csak a bármilyen nyakatekert okból terrorizmushoz köthető intézkedésekben tehet meg kb bármit, hanem bármi másban is.

És itt kérném, hogy gondoljunk bele, hogy mik voltak az utóbbi 6 évben, amik zavarták a kormányt. Ellenzéki pártok jogai (választás, ogy jogok stb), Milla demók, parlamenti láncolás, újságírók, oknyomozók a közérdekű adatkikéréseikkel, székházfoglalás, netadó, norvégos civilek és az ökotárs, nav körüli botrányok, Pride a belvárosban, csak pár példa hasraütve. Emlékezzünk rá, hogy ezekben az esetekben a Fidesz mennyire az elképzelhetőnél is sokkal tágabban használta a jogi kereteket. Most akkor képzeljük el, hogy épp terrorveszély-helyzet van kihirdetve, azaz a kormánynak az első táblázatban látható módon gyakorlatilag teljhatalma van, és úgy merülnek fel ezek a szituációk. Lázár Jánosra gondolj, ha konkrét arcot szeretnél kötni ahhoz, akinek el kell majd döntenie, hogy valamely civil szervezet elleni hadjáratban mihez is van joga.

Mint azt a poszt elején írtam, nehezen értem, miért nem pánikol még mindenki.

Bónuszként a gyülekezési jog mehet a kukába

Viszont az első táblázatnál megígértem, hogy visszatérünk a gyülekezési jog felfüggesztéséhez, amit a jelenlegi jogrendeknél narancssárgával jelöltem, szóval tegyük ezt meg utolsó előtti érdekességként. Ehhez azt kell tudni, hogy a terrorveszély-helyzet jogköreinek leírását 95%-ban egy az egyben a korábbi jogrendekből másolták, copy-paste. A gyülekezési jog korlátozása viszont a veszélyhelyzetnél így néz ki: „Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa.” Az összes többi különleges jogrendben pedig így: „Közterületen tartandó rendezvény, nyilvános gyűlés a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltható.” Ehhez képest feltűnő lesz, hogy mire ezt sikerült a mostani módosításba átmásolni, addigra már így néz ki a maga egészében: „[A kormány elrendelheti] közterületen tartandó rendezvény, nyilvános gyűlés tilalmát”. A gyülekezési jog van annyira fontos, hogy még háborús helyzetben is csak konkrét indokkal korlátozzuk, de ha menekültek sétáltak két hónapja az M1-esen, akkor a kormánynak jogában áll bármilyen demonstrációt bármikor megtiltani.

Utolsó érdekességnek pedig a kedvenc részemet mutatnám meg a módosítóból:

Ez nem tűnik valami érdekesnek, ez valami kis jogtechnikai részlet, nem? De aztán feltűnik egy 4 oldallal későbbi pont is:

Na jó, akkor már csak megnézi az ember, mi is az a hely, ahova a felhasználás szó kerül be. Ez pedig a Honvédelmi törvény 36. paragrafusa, ami a hadsereg fegyverhasználati jogáról szól. Azaz innentől a hadsereg kihirdetett terrorveszély-helyzet esetén bárkivel szemben használhat fegyvert az erőszakos cselekmények elhárításában. Menekülttel, nem menekülttel egyaránt, függetlenül attól, hogy ennek bármi köze van-e terrorizmushoz. És hogy mi számít erőszakos cselekedetnek? Attól függ. Ha a magyar hatóságok gyakorlatát nézzük, akkor pl a székházfoglaláskor már erőszakos garázdaság bűncselekménye miatt indult velünk szemben nyomozás, amit a röhejességére való tekintettel hamar ejtettek is. A katonai fegyverhasználattal szemben viszont elég nehéz lesz fellebbezéssel élni.

Azt javaslom minden olvasónak, gondolja végig, a Fidesz melyik intézkedéseinél gondolta, hogy az minden korábbinál durvábban sérti a demokratikus és jogállami elveket. Aztán vesse azokat össze a tervezett 6. alaptörvény-módosítással. Nem azt állítom, hogy korábban nem volt igaza. Azt állítom, hogy úgy tűnik, mindig van lejjebb.

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 125 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!