Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Következmények nélküli országban a cég és a hatóság sem hibás a vörösiszap-katasztrófáért

Ez a cikk több mint 8 éves.

Semmilyen felelőse és semmilyen következménye sincs a mai elsőfokú bírósági döntés után a 2010-es vörösiszap-katasztrófának. Persze ez nem meglepő, hiszen miközben a tározót tulajdonló MAL Zrt-t a vádlottak padjára ültették, addig azokat a hatóságokat és kormányhivatalokat, akik szemet hunytak a szabálytalánságok fölött nem is vizsgálta senki. Nem vizsgálta azt sem senki, hogy hunyhattak szemet azok fölött a szabálytalanságok fölött évekig, amik feltehetően végül a katasztrófához vezettek. Nincs felelőse például annak a kormánydöntésnek, amely alapján, a hatósági vizsgálatokat kikerülve, maga a cég minősíthette biztonságosnak 2003-tól saját vörösiszap tározóját.

2010 október 4-én történt a kolontári vörösiszap-katasztrófa, a környező településeket elöntő vörösiszap kitörésében tízen életüket vesztették és rengetegen megsérültek. Az ügyben a mai napon, több, mint öt évvel később született ítélet, amiben az ügy minden vádlottját felmetették. Az összes felmentett vádlott a MAL Zrt. korábbi vezetői, vezető beosztású munkatársai közül kerültek ki.

Az ítéletet hozó Veszprémi Törvényszék arra hivatkozva állapította meg a vádlottak felelősségének hiányát a katasztrófa kapcsán, hogy annak oka:

  • „talaj eredetű stabilitás-vesztés volt, majd ennek következménye a töltés tönkremenetele. Ahogy a perben nyilatkozó műszaki-statikai-geotechnikai szakértői csoport egyik tagja fogalmazott: „A X. számú kazetta megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve”. A katasztrófa bekövetkezésének időpontja volt csupán kérdéses. A szakértői csoport fenti kijelentését első helyen a tervezés körében tapasztalható hiányosságokra vezette vissza.Tekintettel a fenti szakértői megállapításra a törvényszék a konkrét közveszély kialakulásának időpontját a X. számú kazetta üzembevételi időpontjában – azaz 1998. december 23. – határozta meg.”
  • továbbá azzal mentesíti a vádlottakat a felelősség alól, hogy minden hatósági engedély rendben volt, hiányosságokat nem tártak fel a cégnél és további ellenőrzési kötelezettséget sem írtak elő a vállalatnak.
  • arra is hivatkoznak még a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettével kapcsolatos vád esetében, hogy a „a X. kazettában elhelyezett vörösiszap „nem veszélyes hulladékként” történő besorolása helyes és jogszabályoknak megfelelő volt.”

Félrenéző hatóság

A döntés és sok más tanulmány alapján, amit a korábbi években készítettek civil szervezetek és független szakértők, nem az a legfelháborítóbb a mostani ítéletben, hogy a MAL Zrt. vezetőit felmentették, hanem az, hogy csupán ők ültek a vádlottak padján. Hiszen maga a bírósági ítélet is kimondja, hogy az átszakadt tározó építésekor halálra volt ítélve. A katasztrófa után megjelent egy tanulmány „Kolontár jelentés” címen, Jávor Benedek, a PM EP képviselője főszerkesztésében, ami több hatósági intézkedés hiányára és a törvényi szabályozások hiányosságaira is felhívja a figyelmet. Ebből most csak egyet emelnék ki, ami az ügy szempontjából a legérdekesebb. A jelentésben foglaltak szerint 2003-ban a MAL Zrt.-nek hulladékgazdálkodásának felülvizsgálatát kellett elvégeznie, és ekkor az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a vörösiszap veszélyes hulladékként történő kezelését írta elő. Azonban egy 2001-es kormányrendelet alapján 2003. december 4-től a cég önmagát minősítheti, ekkor került át a vörösiszap olyan minősítési kódba, ami már nem számít veszélyesnek, és így végül a MAL dokumentáció alapján fogadta el a felügyelőség, hogy a vörösiszap nem veszélyes hulladék.

De  emellett számos példát lehetne hozni, ahol az látszik, hogy a hatóságok az alumíniumipar privatizációja óta mennyire hiányosan teljesítik annak ellenőrzését. A most elérhető dokumentumokból például az is kiderül, hogy lehetett tudni, hogy a X-es kazetta évente folyamatosan 1 cm-t süllyed, és erről felvételek is készültek , az ellenőrzésekkor mégsem vették ezeket a felvételeket igénybe.

Miért nem csináltak semmit?

Itt persze felmerült az a laikus kérdés, hogy ezeket a problémákat nyilván észelnie kellett mind a MAL Zrt.-nek, mind a hatóságoknak, ha pedig nem észlelték, akkor Magyarországon nagyon súlyos problémák vannak a hatóságok és cégvezetők egy részének kompetenciái terén, vagy nagyon súlyos, és ahogy látjuk halálos áldozatokat követelő összefonodások vannak köztük.

Nem akarom Bakonyi Zoltán, volt MAL Zrt. vezérigazgató felelősségét enyhíteni, viszont az egyértelműen látszik, hogy a MAL Zrt. azért bánhatott ilyen felelőtlenül a tározókkal és azért következhetett be az iszapkatasztrófa, mert semmilyen törvényi és hatósági nyomás nem nehezedett a cégre, nem voltak rendes, vagy rendesen dokumentált ellenőrzések semmilyen kormány idején.

A kérdés most az, ha csak a bírósági ítéletből indulunk ki, hogy vizsgálni fogják-e azt, hogy a hatóságoknál kinek a felelőssége az, hogy éveken át ilyen körülmények között működhetett a MAL Zrt.

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 135 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.