Emlékezés, képzelet, történelem
Tamás Gáspár Miklós Kolozsvári esszéi azokról szólnak, akiket fel kell idéznünk, hogy a XX. századot megérthessük, akiket magyarázni kell. Elolvastuk TGM posztumusz megjelent könyvét.
Tamás Gáspár Miklós Kolozsvári esszéi azokról szólnak, akiket fel kell idéznünk, hogy a XX. századot megérthessük, akiket magyarázni kell. Elolvastuk TGM posztumusz megjelent könyvét.
Pogátsa Zoltán és Büttl Ferenc szerint a „békeköltségvetés” nem éppen azt mutatja, hogy Trump győzelme után Magyarország „a háborúból a béke felé menetelne.”
A változás kulcsa az ő kezükben van!
Bár bekerült a döntéshozók szótárába a lakhatási válság, a futószalagon örökbe adott csecsemők helyzete rávilágít, milyen mélységben hajlandó a szegénységgel foglalkozni a kormány.
A liberális elit gyakran lebecsüli a munkásosztály valós gazdasági aggodalmait, meglett az eredménye.
Miközben az USA geopolitikájában a kinevezések alapján nem várható történeti léptékű változás, Gabbard és Gaetz „mélyállam”-kritikájának kormányra emelése valódi újdonság lenne.
Ortegából kínvallatással sem tudták kihúzni társai nevét. „Gyávák! Ha darabokra tépitek a bőrömet, ha összetöritek a csontjaimat, ha megisszátok az összes véremet, akkor sem fogom elárulni egyetlen barátomat sem!”
A Grünheide melletti, erdei lombkoronaváros az elmúlt évben a környezetvédők fő bázisa volt, a brandenburgi Tesla-gyár bővítési tervei miatt viszont igényt tart a területre. Most állami segítséget kaphattak. Fotóriport!
Budapest 1873-as egyesítésének 150+1. évfordulóján érdemes visszatekinteni, hogy ünnepelte e „születésnapot” a főváros és az ország a 20. században.
A bakui klímacsúcs arról árulkodik, hogy a hatalmon lévő „elit” immár a látszatokra sem ad.
„Az Egyesült Államok és Európa azzal enyhítette kollektív bűntudatát, amelyet egy népirtás – az európai zsidók millióinak náci kiirtása – iránti, éveken át tartó közönye miatt érzett, hogy előkészítette a terepet egy másiknak.” – Arundhati Roy ismét a Tetten!
„Elsődlegesen a dolgozók határozzák meg a normákat, és minden azokra épül” – képes riport a Feröer-szigeteki munkások bérharcáról.
Nem muzsikál jól a kormány? Akkor beszéljünk inkább az EU-ellenességről!
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete megelégelte a tavasz óta tartó időhúzást a béremelés ügyében.
Egyelőre érdemes fenntartásokkal kezelni a kormány pálfordulását. A Habitat for Humanity 2024-es lakhatási jelentésének bemutatóján jártunk.
A Fehér Ház előtt a nők választójogáért tüntető nőket a rendőrség a Virginia állambeli Occoquan dologházba vitte, ahol brutálisan bántalmazták őket.
Ha még nagyobb bajt akarunk Ukrajnában, hát most megvan rá a lehetőség.
Garnettet testi sértésért letartóztatták, de Churchill nem akart a bíróságon megjelenni, ezért nem emelt vádat – így Garnettet a „nyugalom megzavarásért” zárták egy hónapra börtönbe.
Páros interjú a Palestine Solidarity Tilburg csoport két diákjával, Pankával, és a libanoni Ramival.
A kutatóhálózati dolgozók csütörtökre tüntetést szerveznek az újabb reform ellen.
A magyar sajtóban „pogromnak” nevezték az izraeli szurkolók megtámadását a Maccabi Tel Aviv meccse után, de a kiváltó okokról csak szűkszavúan írnak.
És a biztonság kedvéért azokat is, akik ez ellen tüntettek.
250 ezren léptek sztrájkba, és követelték egyebek mellett a női választójogot. A kormány másnap 95 ezer katonát vezényelt ki a sztrájk leverésére. A nők csak 1971-ben kaptak választójogot.
Amennyire átlátható az önpusztító kapitalista folyamat például a mezőgazdaságban, annyira meg nem értett a fehérgalléros munka világában.
Sokat segíthetne a nyíltabb kommunikáció a diákokkal, valamint, ha tanárok több figyelmet fordítanának a tanulási nehézségekre.
A Fiatal Urak (Young Lords) csoporthoz tartozó Puerto Ricó-i radikálisok akciójukkal arra kívánták felhívni a figyelmet, mennyire felháborító módon veszik semmibe az emberi életeket a New York-i kórházakban.
Immár résztvevő tanúvallomására is támaszkodhatunk a sokáig elhallgatott és lebecsült jelentőségű józsefvárosi antifasiszta ellenállás rekonstruálásában. Ismerkedjünk meg Róna Andor és társai történetével.
A jó kultúrpolitika nem sznob, hanem plebejus, nem a harsányságot méltányolja, hanem a közösséget szervezi, nem a pillanatot uralja, hanem vizionárius, de nem a nagytőke betonjába fektet, hanem a sokaság kulturális hozzáférésébe.
Zimbardo a kritikák ellenére mindvégig kitartott eredeti következtetése mellett, miszerint meghatározott körülmények között egyikünk sem tud ellenállni a „Lucifer-hatásnak”.