
Az eljövendő idők jelei – Ferenc pápa meghalt
Nem tudós pápa volt, nem diplomata pápa, nem progresszív pápa, nem konzervatív pápa, hanem plebejus pápa.
Nem tudós pápa volt, nem diplomata pápa, nem progresszív pápa, nem konzervatív pápa, hanem plebejus pápa.
A magyarázat egyszerű: a fő kérdésben, a fegyverbizniszben a Néppárt és Orbán máig egyetért.
Nem az ideológiák, a tőkések „kulturális hegemóniája”, az alávetettek „agymosottsága” vagy „hamis tudata” tartja fenn a tőke rendszerét.
A feladat a közösségvállalás feltételeinek megteremtése, a kölcsönös áldozatvállalás körülményeinek kialakítása és a kötelességérzet kifejlesztése – a szolidáris munkáskultúra felépítése.
Mi köze Louis Armstrongnak a hidegháború kulturális-ideológiai hadviseléséhez? Recenzió a Háttérzene államcsínyhez című filmről.
A legkiszolgáltatottabbak kerülhetnek hátrányba a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) új protézisvárólista-protokollja miatt.
A Szerethető című norvég film remekül ábrázolja, milyen alattomosan kondicionál bennünket a patriarchális rendszer, hogy észre se vegyük, és ne tegyük szóvá a rendszerhibákat – inkább magunkban keressük a bajt és a megoldást is.
A brit gyarmati hatóságok az Üllő Hadművelettel a „földért és szabadságért” indított mozgalmat, a Mau Mau-felkelést próbálták eltiporni Kenyában.
A brit Munkáspárt megmutatja, milyen a munkásokra fittyet hányó baloldali kormányzás: katasztrofálisabb mint egy birminghami utca, ahol egy hónapja gyűlik a szemét.
A gyomirtó alkalmazása súlyos magzatkárosító hatásokkal jár.
„Ha azt akarjuk, hogy ez a terület Izrael Állam része legyen, akkor meg kell szabadulnunk a lakosság egy részétől, kerül, amibe kerül.” A mondat még 1971-ben hangzott el, egy izraeli „baloldali” kormány egyik miniszterétől.
Mahmoud Khalil levelében feltárja az USA bevándorlási intézményeiben tapasztalható rendszerszintű igazságtalanságokat, bemutatja, hogyan tükröződik saját letartóztatásában az eltérő vélemények elfojtásának törekvése, és hangsúlyozza, sürgősen ki kell állni a polgári szabadságjogok és a tiltakozás joga védelmében.
„Alkotmány” helyett pofont kaptak a közlekedésben dolgozók és az utasok is.
A rendőrség tüzet nyitott a tömegre, és 180 embert lemészárolt. A mozgalom azonban tovább nőtt, és a következő héten a hadsereg megtagadta, hogy a tüntetőkre lőjön.
A miniszter a nagy brüsszelezés közben azt is elfelejti, milyen fejlesztések állnak le az uniós pénzcsap elzárása miatt.
Minden dolgozót elküldenek a cégtől, csak egy új ajánlattevő mentheti meg a dunaújvárosi acélgyártást.
Szerkesztőségünk és közösségünk mély megrendüléssel értesült Hain Ferenc haláláról. Bár tudtunk a betegségéről, elvesztése így is váratlanul ért, és fájdalmas mindannyiunk számára, akik közelről vagy távolról követhettük Feri munkáját, életét.
Évtizedek után először teszi fel a kérdést a főváros: miképp lesznek Budapesten megfizethető lakások? Megnéztük, milyen lehetőségek jönnek szóba.
Kicsit tüzetesebben is megnéztük, mi mindent árul el a Tisza Párt szavazóiról Magyar Péterék kérdőíve. Néhány megállapítás adja magát, mások azért meglepőbbek lettek.
Miután az üzem egyik fehér munkafelügyelője megfenyegetett egy fekete munkást, hogy megöli, ezer fehér és fekete munkás lépett sztrájkba.
Hogy lerójuk tiszteletünket az áldozatok előtt, és tanuljunk a múltból. Mert sokat lehet. Klacsmann Borbála történész jegyzetét közöljük a szomorú emléknapon.
Nem lehet lejjebb nyomni a számokat a felesleges beavatkozásoktól hemzsegő rendszer átalakítása nélkül.
„[H]a 20 dollárról 30-ra akarod emelni egy munka fizetségét… egy tucat lány jelentkezzen telefonon a hirdetésre, és kérjen 30 dollárt – akkor is, ha nem is akarnak dolgozni.”
Az elhidegülés régóta kódolva volt a rendszerben.
Militarizáció, fordulat a migrációs politikában, kemény osztálypolitika.
Az általános sztrájk nyomán megalakult a rövid életű limericki szovjet, és a város irányítását a munkások vették át.
Orbán Viktor személyesen menti meg a gyerekeket a dílerektől, az asszonyokat pedig külön is köszönti.
A törvény komoly küzdelmet robbantott ki a szólásszabadságért: több alkalommal százezres tömeg csapott össze a rendőrséggel, és zavargások kezdődtek. Végül a törvényt hatályon kívül helyezték.
Szalai Erzsébet könyve arra vállalkozik, hogy a munka mélyebb egzisztenciális és antropológiai jelentőségét megragadja. Marosán Bence filozófus a Mi a munka és mi a kapitalizmus? című könyv jelentőségét taglalja.
Călin Georgescu csak tünet. De nagyon súlyos tünet. S az indulása ellehetetlenítése semmit sem old meg.