„Mindent pótlunk, amit az állam nem ad meg” – civilek és szakszervezetek indítanak jogi érdekérvényesítő kurzust
Az apró sikerek magabiztosságot adnak a további jogi érdekérvényesítéshez, a kollektív cselekvéshez is.
Az apró sikerek magabiztosságot adnak a további jogi érdekérvényesítéshez, a kollektív cselekvéshez is.
A taláros testületnek nem kellett állást foglalnia abban, hogy alapvető emberi jog-e ma Magyarországon a minimális megélhetés.
Az elmúlt harminc év egyre erősödő lakhatási mozgalma gyakorlatilag ugyanazokat a problémákat görgeti maga előtt – hogyan gyakorolhat politikai nyomást ezek előmozdítása érdekében?
A rendszerváltás utáni magyar jogvédelem nagy hiányossága, hogy a gazdasági elosztásból fakadó igazságtalanságok áldozatai védtelenek maradtak.
Az Utcajogász Egyesület felszólítja az állami szerveket: miután nem világos, hogy mi történik a bírósági végrehajtásban, megfelelő tájékoztatás illeti az eljárások szereplőit.
Dvorácskó Balázs arra mutatott rá, a szakszervezetek már helyi szinten is jelentős változtatásokat eszközölhetnek lakáspolitikai kérdésekben.
Az oltóponton dolgozó férfi sem a fizetési felszólítást, sem a felmondást nem kapta meg, így a bíróságtól értesült először a saját kilakoltatásáról.
Eltörölték az a rendelkezést, amely alapján „nem szabályos” lakásban is lehetett hivatalosan lakni.
Ha a lakó kéri is, nem muszáj cserelakást kínálni neki.
2017-ben egy nagyon hasonló esetben még büntetést szabtak ki. A Médiatanács akkor még az emberi méltóság mellett érvelt hosszasan.