Ki/mi a székely? A kék-arany lobogó – és ami mögötte van
A székely zászló elfogad(tat)ásának története az erdélyi magyar közösségekben és a román társadalmon belül is feszültségeket szított.
A székely zászló elfogad(tat)ásának története az erdélyi magyar közösségekben és a román társadalmon belül is feszültségeket szított.
Ha a korszak emlékezete a kis közösségek, a családok sokszor összetett, részben személyes emlékezetére koncentrálna a magyar állam sorsának ecsetelése helyett, talán lehetőség nyílna egy árnyaltabb Trianon-emlékezet kialakítására is.
Sokakat talán meglephet, hogy az egyik legismertebb revíziós szlogen – a Nem! Nem! Soha! –, és a hozzá kapcsolódó kép, a trianoni Magyarország területétől elcsatolt országrészek egymástól való elszakadásának ábrázolása nem a Horthy-korszakban keletkezett.
Hagyjuk el az ünnepélyes, áhítatos modort és hangvételt, s próbáljunk úgy tekinteni a csíkszeredai vagy marosvásárhelyi ismerőseinkre, mint eleven, hús-vér emberekre.
Ha meg akarjuk egyszer haladni Trianont, akkor az egyetlen lehetőségünk az, hogy felülírjuk.
Az emlékmű tartalma irredenta. Irredenta, hiszen nem az emberekre, a nemzetre emlékezik, hanem az állam egykor volt területére.
A magyar helységnevek, köztük a kitalált nevek, amelyek a századeleji magyar elit történelemképét nyelvi megformáltságukban ikonként jelenítik meg, talán a legalkalmasabbak rá, hogy Nagy-Magyarországot magyarként mutassák.
A határon túli magyarság emancipációs törekvései kevés politikai sikert értek el. Mik lehetnének a politikai emancipáció perspektívái a számukra?
A trianoni békediktátummal szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia. A megváltozott körülmények között hogyan működtek mégis ezek az államalakulatok?
Ugyan a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évforudulóján tartott plenáris emlékülésen nem szólalhattak fel a pártok frakciói, a maguk módján mindegyik párt megemlékezett a centenáriumról.