Politikai nyomás és keményvaluta-igény hajtotta egy eladósodott vállalat legeladósodottabb részlegének grandiózus projektjét.
Az ipari összeomlással kapcsolatos történelemkönyvi narratíva máig a vállalatok működésképtelenségére hivatkozva írja le a szükségszerű privatizációhoz vezető lépéseket.
A szíriai polgárháborúban is sok balesetet okoztak az eltérült rakéták, ezért ennek veszélyére jobban oda kellene figyelni a környező országokban.
Negyven éve halt meg Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. Az utolsó vezető volt, aki a kommunizmus közeli felépítését hirdette, de végül csupán stagnálásról, katonai intervenciókról és személyes kitüntetés-mániájáról vált emlékezetessé.
A jelenlegi iráni tiltakozásokat nem lehet csak úgy elfojtani.
Hogyan sikerülhetett Gorbacsovnak a csúcsra jutnia, hogy onnan – taktikusnak tűnő lépések sorával és egyre nyilvánvalóbbá váló stratégiai vakságával – a mélybe rántsa az egész rendszert?
Ő valahogy a vereség szimbóluma, holott csak ki akart menteni, némileg ügyetlenül, a romok közül ezt-azt.
A kapitalizmus csak akkor tudott széles körű jóléttel kecsegtetni, amikor a kapitalisták nem érezhették úgy, hogy „övék a világ”.
A fasizmus legyőzése nélkül nem a szabadság győzött volna 1945-re Kelet-Európában, hanem a még embertelenebb hazugságok és a még korlátlanabb erőszak.
Miért olyan gyenge a baloldal, miért tör utat magának akadálytalanul a szélsőjobboldal és a fasizmus? Milyen szélesebb geopolitikai összefüggések vezettek el az ukrajnai háborúhoz? Recenzió Krausz Tamás interjúkötetéről.
