A demokratikus szocializmus kortárs amerikai víziója olyan intézményesült politika, ami nem pár ember megválasztására irányul, hanem kampányaival és reformokkal viszi előre a munkásosztály küzdelmeit – derül ki Bhaskar Sankara The Socialist Manifesto c. könyvéből.
Ha politikáról gondolkozunk, akkor nem kerülhetjük ki a történelem és a hatalom kérdését – állítja Raymond Geuss Philosophy and Real Politics c. könyvében.
Mit jelent a profitráta, és hogyan függ össze a kapitalizmus összeomlásának gondolatával? Van még relevanciája napjainkban is Marxról gondolkodni?
Magyarország problémáit nem valami „turáni átok” vagy „velünk élő feudalizmus” hozza létre, de nem is a „Nyugat” vagy a „globális háttérhatalom”.
A „demokratikus ellenzék” mindent/mindenkit magába olvasztó vonzásában kell bátornak lennie a kiadóknak, szerkesztőknek, íróknak és olvasóknak annak érdekében, hogy valóban radikális, friss és inspiráló szempontok-gondolatok jelenjenek meg a baloldal szellemi életében a könyvkiadáson keresztül (is).
A közelmúltban két kiemelkedő társadalomtudományi monográfia látott napvilágot Scheiring Gábortól és Sebők Miklóstól. Szalai Erzsébet recenziója.
Ilyen értelemben a regény a megismerés lehetetlenségének tragédiájává is válik: a Birodalom nem képes megismerni a bennszülöttek világát, csak hadakozni tud ellenük.
Fábry Ádám szerint Kelet-Európa, és benne Magyarország a neoliberalizmus éllovasa volt, az Orbán-rendszer pedig nem más mint a neoliberalizmus átmentése, tekintélyelvű formában.
A hazánk történetét az elmúlt harminc évben alakító hatalmi folyamatokat és a globális a kapitalizmus ezekkel összefüggő hatásait elemzi Szalai Erzsébet 2018-ban megjelent könyve, a Hatalom és értelmiség a globális térben.
Ha csak egy könyvet van lehetőségünk elolvasni ezekben a viharos időkben, A válság politikái legyen az.