Miért fontos gondolkodnunk a munkáról?
Talán nem is az az igazán fontos, hogy milyen lesz a munka jövője, hanem, hogy ki vezényli le az átmenetet. Szalai Erzsébet legújabb kötetéről.
Talán nem is az az igazán fontos, hogy milyen lesz a munka jövője, hanem, hogy ki vezényli le az átmenetet. Szalai Erzsébet legújabb kötetéről.
Száz évvel ezelőtt született Gilles Deleuze filozófus, aki nélkül nem érthetjük meg a kapitalizmust, a fasizmust, de a forradalmiságot sem. Losoncz Alpár esszéjét közöljük.
2024-re elfogytak az inspiráló események. Rendszerszinten, globális léptékben minden okunk megvan pesszimistának lenni. Készülhetünk a klímaösszeomlás utáni időkre.
Amikor Fónagy János megállapította: néha szükségtelenek a dolgozó emberek.
A változás kulcsa az ő kezükben van!
Amennyire átlátható az önpusztító kapitalista folyamat például a mezőgazdaságban, annyira meg nem értett a fehérgalléros munka világában.
Munka és tőke viszonya kétségkívül feszült, de nem antagonisztikus. Ezt állítja Tallár Ferenc filozófus, aki Szalai Erzsébet a Mércén is megjelent írásához szól hozzá. De milyen ágensben rejlik a radikális, kritikai potenciál?
A díszes fehér ruha, a gyönyörű frizura, az ékszerek, a virágcsokor és a díszlet eltakarja a felszín mögötti hús-vér valóságot.
Nancy Fraser Kannibál kapitalizmus című könyve mélyebb alapozást nyújt: a rasszizmust, a gondoskodó munkát, az ökológia és a politika kérdéseit is az antikapitalizmus keretében tárgyalja. Kritika!
De kellett hozzá az extrém piacpárti konzervatív kormány és a kapitalizmus dicsőítése is.