Azok ellen a vendégmunkások ellen uszít Orbán, akiket éppen ő hozott be
Nem az ukrán vendégmunkást kell gyűlölnünk, hanem azokat, akik szolgaságba kényszerítve hozták az országba őket (is).
Nem az ukrán vendégmunkást kell gyűlölnünk, hanem azokat, akik szolgaságba kényszerítve hozták az országba őket (is).
Szalai Erzsébet könyve arra vállalkozik, hogy a munka mélyebb egzisztenciális és antropológiai jelentőségét megragadja. Marosán Bence filozófus a Mi a munka és mi a kapitalizmus? című könyv jelentőségét taglalja.
Fontos és aktuális kérdéseket feszeget Szalai Erzsébet a Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk? című könyvében. Szilágyi Botond filozófus az értékkritika felől bírálja a nagy hatású művet.
150 évvel ezelőtt, 1875. március 2-án született Jászi Oszkár, a magyarországi polgári radikalizmus alapító politikusa és társadalomtudósa. Mi az, ami nélküle elképzelhetetlen lenne a modern magyar államban?
Aki a nyomorba születik, annak az is a sorsa, hogy nyomorúságos is legyen?
Miért indultak gyalog 87 kilométeres, kétnapos vonulásra a belgrádi egyetemisták Újvidék felé? Mi mozgatja őket, miért harcolnak? És mi lesz, ha az elnök és a kormány tényleg távozik? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a szerbiai tömegtüntetés néhány résztvevőjével.
A munkásosztály az egyetlen olyan szereplő, amely képes arra, hogy térdre kényszerítse a hatalmi központokat. Ők a többség.
Az Anti-Ödipusz megjelenését követően, 1972-ben készült interjújában a szerzőpáros kapitalizmus, vágy és elmebaj összefüggéseiről beszél.
Talán nem is az az igazán fontos, hogy milyen lesz a munka jövője, hanem, hogy ki vezényli le az átmenetet. Szalai Erzsébet legújabb kötetéről.
Száz évvel ezelőtt született Gilles Deleuze filozófus, aki nélkül nem érthetjük meg a kapitalizmust, a fasizmust, de a forradalmiságot sem. Losoncz Alpár esszéjét közöljük.