A ma is létező államszocialista társadalmak összességében jobban teljesítenek, mint bármikor valaha – miközben térségünk államai, amelyek nagy gázzal visszatolattak a kapitalizmusba, tizenöt-húsz évet vesztettek a globális versengésben.
Ha nem újítjuk meg a demokráciát, az egymást követő illiberális hullámok csak egyre nagyobbak lesznek.
Az olasz cég már cserbenhagyta a munkásokat Gyöngyöstarjánban, de kitől kaphatnak segítséget? Erre keresték a választ péntek délelőtt a gyárépület előtt összegyűlt és azt szimbolikusan lefoglaló munkások és szakszervezetek a Heves megyei községben. Riport.
Egy anarchista harci tapasztalatai, aki az úgynevezett globalizációellenes mozgalomban három kontinensen küzdött a kapitalizmus és az állam ellen.
Nem az ukrán vendégmunkást kell gyűlölnünk, hanem azokat, akik szolgaságba kényszerítve hozták az országba őket (is).
Szalai Erzsébet könyve arra vállalkozik, hogy a munka mélyebb egzisztenciális és antropológiai jelentőségét megragadja. Marosán Bence filozófus a Mi a munka és mi a kapitalizmus? című könyv jelentőségét taglalja.
Fontos és aktuális kérdéseket feszeget Szalai Erzsébet a Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk? című könyvében. Szilágyi Botond filozófus az értékkritika felől bírálja a nagy hatású művet.
150 évvel ezelőtt, 1875. március 2-án született Jászi Oszkár, a magyarországi polgári radikalizmus alapító politikusa és társadalomtudósa. Mi az, ami nélküle elképzelhetetlen lenne a modern magyar államban?
Aki a nyomorba születik, annak az is a sorsa, hogy nyomorúságos is legyen?
Miért indultak gyalog 87 kilométeres, kétnapos vonulásra a belgrádi egyetemisták Újvidék felé? Mi mozgatja őket, miért harcolnak? És mi lesz, ha az elnök és a kormány tényleg távozik? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a szerbiai tömegtüntetés néhány résztvevőjével.