Fontos és aktuális kérdéseket feszeget Szalai Erzsébet a Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk? című könyvében. Szilágyi Botond filozófus az értékkritika felől bírálja a nagy hatású művet.
150 évvel ezelőtt, 1875. március 2-án született Jászi Oszkár, a magyarországi polgári radikalizmus alapító politikusa és társadalomtudósa. Mi az, ami nélküle elképzelhetetlen lenne a modern magyar államban?
Aki a nyomorba születik, annak az is a sorsa, hogy nyomorúságos is legyen?
Miért indultak gyalog 87 kilométeres, kétnapos vonulásra a belgrádi egyetemisták Újvidék felé? Mi mozgatja őket, miért harcolnak? És mi lesz, ha az elnök és a kormány tényleg távozik? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a szerbiai tömegtüntetés néhány résztvevőjével.
A munkásosztály az egyetlen olyan szereplő, amely képes arra, hogy térdre kényszerítse a hatalmi központokat. Ők a többség.
Az Anti-Ödipusz megjelenését követően, 1972-ben készült interjújában a szerzőpáros kapitalizmus, vágy és elmebaj összefüggéseiről beszél.
Talán nem is az az igazán fontos, hogy milyen lesz a munka jövője, hanem, hogy ki vezényli le az átmenetet. Szalai Erzsébet legújabb kötetéről.
Száz évvel ezelőtt született Gilles Deleuze filozófus, aki nélkül nem érthetjük meg a kapitalizmust, a fasizmust, de a forradalmiságot sem. Losoncz Alpár esszéjét közöljük.
2024-re elfogytak az inspiráló események. Rendszerszinten, globális léptékben minden okunk megvan pesszimistának lenni. Készülhetünk a klímaösszeomlás utáni időkre.
Amikor Fónagy János megállapította: néha szükségtelenek a dolgozó emberek.
