„Hogy emberekkel neki dolga lett volna, senkiben meg nem fordult” – Nyilas elkövetők a családban, 2. rész
Egy zuglói nyilasperben elítélt fegyveres nyilas pártszolgálatos férfi családjával interjúztak szerzőink. Második rész.
Egy zuglói nyilasperben elítélt fegyveres nyilas pártszolgálatos férfi családjával interjúztak szerzőink. Második rész.
A szerzők fegyveres nyilas pártszolgálatosok elítélt tagjainak rokonait keresték fel. Mi történt e családokban? Tudtak-e rokonuk sötét múltjáról és mit szólt ahhoz környezetük? A tárgyalás, majd a súlyos büntetés hogyan befolyásolta életüket?
A Kis Varsó résztvevői is megérdemelnék azt, hogy tetteik hangsúlyosabban megjelenjenek a hazai és nemzetközi történelmi emlékezetben.
És miben tért el a hungaristák antiszemitizmusa a Horthyt is jellemző szelektív antiszemitizmustól, valamint a középkor zsidóellenességétől?
A csendőrségnek meghatározó szerepe volt a zsidónak minősített magyar állampolgárok kirablásában és deportálásában. Noha a csendőrséget feloszlatták, a holokausztban vállalt szerepükért alig vontak valakit felelősségre.
A sorozat e záró darabja azt vizsgálja, hogy a német megszállás idején kibontakozott legjelentősebb fegyveres ellenállás mostanáig hogyan maradhatott ennyire feldolgozatlan?
A német megszállás alatt kibontakozott legjelentősebb ellenállásban a jelek szerint zsidó munkaszolgálatosok, kommunisták, szociáldemokraták és cionista ellenálló csoportok is részt vettek.
Az 1944. október közepén kialakult, Kis Varsó néven emlegetett összecsapás a legjelentősebb magyar fegyveres antifasiszta ellenállás volt. Cikksorozatunk a lehető legteljesebb képet próbálja kialakítani az eseménysorról.
Horvátországban a világháborút egy olyan történet részeként mesélik el, amelyben a horvát nép áldozat, a fasiszta elkövetőkkel együtt.
A műsorban történészekkel, oktatókkal, valamint a 444 új dokumentumfilmjének rendezőjével, Ács Dániellel beszélgettünk emlékezetpolitikáról, generációkon átívelő traumákról, társadalmi felelősségről.