Klímabajnokság – Az energiaátmenet nem elég, ha „felülről” jön, „alulról” is alakítani kell
Eljött az idő, hogy a hazai szénrégiók, érdekszövetségek, a hazai formálódó energiaközösségek éljenek a kínálkozó lehetőségekkel.
Öt évvel ezelőtt a Fenntartható Fejlődési Célok keretében gyúrta egybe az ENSZ az elmúlt évtizedekben indított több nagy ívű programját. A várt áttörés azonban elmaradt, nem lett fenntarthatóbb a világ.
De azt egyre pontosabban látjuk, mit rontottunk el eddig, és hogyan lehetne hatékonyabb a környezet- és klímavédelem, akárcsak más fenntarthatósági célok megvalósítása. Ez utóbbiak ötödik „szülinapjára” jelent meg a Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért tanulmánykötete, a Fenntartható fejlődés: Rakjuk együtt helyre a kockákat címmel.
Ennek fejezeteiből adunk ízelítőt több cikkben a Mércén, arra keresve a választ, hogy mit kell tennünk a jelenlegi rossz megoldások ellentmondásainak feloldása, a valódi változás érdekében.
Eljött az idő, hogy a hazai szénrégiók, érdekszövetségek, a hazai formálódó energiaközösségek éljenek a kínálkozó lehetőségekkel.
A költségvetés mintegy harmadát kitevő mezőgazdasági kiadások például a közvetlen támogatások révén olyan ösztönző rendszert alakítottak ki, amely elsősorban az exportra termelő, intenzív, a természeti javakat kimerítő, nagy szennyezéssel járó gazdálkodást támogatja.
Hiába vagyunk „víznagyhatalom”: ha meg akarjuk akadályozni Magyarország kiszárítását, itthon is teljes fordulatra van szükség a vízpolitikában.
Ha a növények klímaszabályozó szerepéről esik szó, szinte mindenki elsőként a fákra és erdőkre gondol, pedig egy fajgazdag gyep CO2-elnyelő képessége összemérhető az erdőkével.
Ég az erdő, de az áldozat szerepét töltik be az európai kistermelő állattartók és méhészek egyre fogyatkozó csoportja is, akárcsak az egészségünk.
Nem látom a szennyezést, de attól még létezik. Az internetes adatközpontok lábnyoma már összemérhető a repülésével, és jelentősen emelkedik.
Miért nem teljesül a környezetvédelemnek az az évtizedes ígérete, hogy lehetséges gazdasági növekedés a környezeti terhelés növelése nélkül?