Nem engedhetjük meg, hogy a genocídiumtól ne lássuk az erőszakot
Nem hallgathatunk a tömeges gyilkosságok politikai-gazdaságtani vonatkozásairól, ahogyan Európa és a népirtás soknemű összefonódásáról sem.
Nem hallgathatunk a tömeges gyilkosságok politikai-gazdaságtani vonatkozásairól, ahogyan Európa és a népirtás soknemű összefonódásáról sem.
Tamás Gáspár Miklós kolozsvári esszéi azokról szólnak, akiket fel kell idéznünk, hogy a XX. századot megérthessük, akiket magyarázni kell. Elolvastuk TGM posztumusz megjelent könyvét.
Hogyan kezelik a múltat a a ’80-as és ’90-es évek időutazós filmjei?
Rancière szerint a fikcionalitás politikai tétje abban az eljárásmódban rejlik, ami fikcióvá teszi a fikciót, azaz az események azonosításának és az eseményeket egymással összekötő időkezelési metódus szerkezetének változásában.
A neves filozófus ebben az esszében arra mutat rá, hogy a progresszív társadalmi mozgalmak a bűntudat és saját logikájukba zárkózás következtében ugyanabba a csapdába esnek, amellyel szemben eredendően fellépni kívánnak.
Mennyi láthatatlan munkákba kerül, és milyen kérdések merülnek fel abban, aki osztályt vált?
Futballszurkolónak lenni több mint időtöltés: politika, kapcsolódás, lokalitás, sok örömmel és fájdalommal teli identitás.
Ha élne, Lenin a saját „projektjének” újragondolásával kezdené – az új történelmi feltételeknek megfelelően. Tudná, hogy a szocializmus nem mögöttünk van, hanem előttünk.
Idén 100 éve, hogy Ernst Bloch filozófus műve, Az utópia szelleme második, átdolgozott kiadása napvilágot látott. Mesterházi Miklós filozófus, aki magyarra ültette Bloch könyvét, az évforduló kapcsán ír Blochról, rólunk, esendőségünkről.
A jövő eltűnése a társadalmi képzelőerő egészének hanyatlását jelentette, annak az adottságnak az elvesztését, hogy el tudjunk képzelni egy olyan világot, amely a jelenlegitől radikálisan különbözik.