A szabadságnélküliség egyre inkább terjed a szabadidő szférájában, és a legtöbb szabadságot nélkülöző emberben éppúgy nem tudatosul ez a folyamat, mint ahogy önnön szabadságnélküliségük sem. Hogy lehet ez? A filozófus elmagyarázza.
Az orosz-ukrán békefolyamat kicsit mindannyiunkat „putyinistává” tesz. De ez a logika veszélyes, fel kell alóla szabadulnunk. Egy friss tanulmány utat mutat arra, hogyan tegyük meg ezt.
Felkeltek az elnyomás ellen, mégis könnyűnek találtattak „demokráciából” a rendszerváltást követően. Hogyan lehetséges ez? Boris Buden filozófus esszéje.
Száz évvel ezelőtt született Gilles Deleuze filozófus, aki nélkül nem érthetjük meg a kapitalizmust, a fasizmust, de a forradalmiságot sem. Losoncz Alpár esszéjét közöljük.
Jean-François Lyotard filozófus és irodalmár nemrég töltötte volna be a 100. születésnapját. Ki volt ő, mit adott nekünk?
Nem hallgathatunk a tömeges gyilkosságok politikai-gazdaságtani vonatkozásairól, ahogyan Európa és a népirtás soknemű összefonódásáról sem.
Walter Benjamin olvasása nem adja könnyen magát. Dolgozni kell a megértésért. A szerző segít nekünk megérteni Benjamint, akinek nemrég jelent meg egy válogatás a művészetelméleti és kultúrpolitikai írásaiból magyar nyelven.
Paulo Freire abban hitt, hogy a mozgalmi és pedagógiai cselekvés alapvetően és megkerülhetetlenül elméleti. Gyakorlat nincs elmélet, sőt, filozófia nélkül. Immár magyarul is olvasható Az elnyomottak pedagógiája című munkája. Mészáros Györgynek a könyvhöz írt Előszavát közöljük.
A tudatipar monstruózus, mert benne soha nem a produkció a lényeg, hanem mindig csak a közvetítés.
Kantból nem lehet a kapitalizmus ellenlábasát kifaragni. Nem is kell. A baloldal ennek ellenére is rengeteget tanulhat Kanttól. A königsbergi filozófus születésének 300. évfordulóján Losoncz Alpár esszéjét közöljük.