2018-ban egy 16 cikkből álló sorozatot publikáltunk a 16 akciónap apropóján, november 25. és december 10 között, amikor a nőkkel szembeni erőszak végét követelve mozdulnak meg nők milliói az egész világon. Ez volt az első alkalom, hogy a nemi alapú erőszak témája ilyen koncentráltan jelent meg a portálon. Azóta elindítottunk egy aloldalt, ahol a nők és gyermekek elleni erőszak halálos áldozatait dokumentáljuk, mert azt gondoljuk, a sajtónak is szerepet kell vállalnia abban, hogy rendszerszintű változást érjünk el e téren.
Az alábbi cikkek nem egy hagyományos sorozat részei: a következő években ebben az időszakban készült szövegek mellé más fontos írásokat is beválogattunk, amelyek különösen megvilágító erejűek a patriarchátus, a kapitalizmus és a belőlük fakadó erőszak megértéséhez és az ellene vívott küzdelemhez.
A Mércén megjelent sorozatokat mind egy helyen találod, ha ellátogatsz a Sorozatoldalra!
Az olasz parlament november 25-én egyhangúlag megszavazta a nőgyilkosság önálló büntetőjogi kategóriává emelését, ugyanezen a napon azonban elbukott egy másik törvényjavaslat.
Idén is a Néma Tanúk Felvonulás nyitotta meg a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen kampány hazai programsorozatát.
120 fős közönség előtt mutattuk be Silvia Federici a Théâtre le Levain és Mérce közreműködésével megjelent könyvét.
A Néma Tanúk felvonulással kezdetét vette a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen.
Mit tehet a politika a nők elleni erőszak felszámolása érdekében? Hogyan zárta a kormány az áldozatsegítés évét? A 16 akciónap keretében szervezett beszélgetésén Ámon Kata, Dés Fanni és Tonté Barbara adtak lehetséges válaszokat a témában.
Gender szempontú fogyatékosságügyi intézkedések nélkül nem lehetséges a fogyatékos nők jogainak biztosítása – ezek kialakításának pedig feltétele, hogy a fogyatékos nők döntéshozói szerepben vehessenek részt e politikák megtervezésében.
Bár a szülészeti erőszak kifejezés sokaknak túl erős, és még mindig nem értik, hogy kerül az erőszak a szülőszobára, muszáj elismernünk a létezését, hogy közösen gondolkodhassunk arról, hogyan tudnánk tenni ellene.
2019-20-ban négy gyermekrablásos üggyel foglalkoztunk.
A súlyos bántalmazást elkövető szülőről csak annak az árán lehet nem gondolni semmi rosszat, ha az ember önmagát veszíti el.
A szexuális felvilágosítás helyett a családi életre nevelés ernyője alatt százával képzik a tanárokat arra, hogy hogyan verhetik bele az egyenlőtlen szerepeket és homofóbiát a gyerekek fejébe.
Azért olyan csábító az elkövető oldalára állni, mivel ő csupán azt kéri a kívülállótól, hogy az ne tegyen semmit – tehát maradjon semleges.
Ezt a cikket könnyen érthető formában írom.
