Következőként két szakszervezeti vezető lépett színpadra, Nagy Erzsébet a PDSZ-től és Szabó Zsuzsa a PSZ-tól.
Szabó Zsuzsa kezdte beszédét. Sérelmezte, hogy nem veszi figyelembe a kormány a pedagógusok kéréseit, és hangsúlyozta, hogy a korábbi határozatlan idejű sztrájkokat a bíróság is jogszerűnek nyilvánította.
„A sztrájk alapjog!”, kiáltotta a PSZ képviselője és skandálta utána a tömeg.
Felelevenítette a múltheti tüntetést, melyen „valódi nemzeti konzultációt” tartottak, amelynek eredményeit petíció formájában át is adtak a miniszternek, amit ő azonban nem fogadott, mert a szombati időpont „nem illeszkedett a munkarendjéhez”. A miniszter azóta sem válaszolt a követelésekre.
A diákok alapjoga sérül ma Magyarországon azzal, hogy nem tudnak megfelelő oktatáshoz jutni. A pedagógusok mindent megtettek azért, hogy ezt megváltoztassák. Tárgyaltak, sztrájkoltak, mégse történik semmi.
Megköszönte a diákok és szülők támogatását. A kormány csak fenyegetésre volt képes és Brüsszelre mutogatott.
Az oktatás rendszere már rég összeomlott és csak a pedagógusok hivatástudata tartja egyben.
Az oktatásból azért hiányzik 16 ezer tanár, mert a szegénységet választja az, aki tanítani akar.
Elmesélt egy esetet, amikor egy tanár sírva mondta el a diákjainak, hogy el kell hagynia a pályáját, hogy legyen miből megélnie.
Hozzátette, hogy a pedagógushiány becslések szerint jövőre 22 ezer lesz.