Az ATV kérdésére – miszerint miért az átlagmennyiséget szabták meg határnak a jövedelemszint helyett – Gulyás miniszter elmondta, hogy a kormány célja az energiafogyasztás korlátozása. Vagyis a cél, hogy az energiával spóroljanak.

Gulyás szerint a lakás mérete a rezsiszámlában a legfontosabb tényező, a kormány pedig az energiafogyasztást szeretné csökkenteni.

Ez egyébként ebben a formában nem teljesen igaz, a korszerűtlenebb lakások fűtése fajlagosan jóval többe kerülhet, mint a modernebb, jól szigetelt és takarékos fűtési rendszerekkel felszerelt lakásoké, melyeket jellemzően a magasabb jövedelműek engedhetnek meg maguknak.

Hernádi Zsolt nyilatkozatáról – miszerint a 480 forintos üzemanyagár fenntarthatatlan – Gulyás kifejtette, hogy egyelőre október 1-ig hosszabbították meg a benzinárstopot. Szándékuk, hogy a lehető legtovább „védjék a családokat” az elszabaduló üzemanyagáraktól. A miniszter elmondta azt is, hogy a kormány mérlegeli a kedvezményes tömegközlekedési bérlet bevezetését, de bevezetése az üzemanyagárstoppal szemben egyelőre nincs napirenden.

Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy az árstopok jelenlegi hatása az infláció 5-6 százalékos csökkenését eredményezi. Mindazonáltal a GKI elemzésének megfelelően

valós lenne a 30 százalék fölötti infláció, amennyiben feloldanának valamennyi árkorlátozást – a rezsicsökkentést is beleértve.

A kata-módosítás kirívóan gyors áttolásával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a szeptember elseji hatálybalépés miatt kellett vele ennyire sietni. Azt nem mondta el, hogy végülis miért ne lehetne később bevezetni. Azzal kapcsolatban pedig hogy Varga Mihály korábban a módosítás januári bevezetését célozta meg, kifejtette: nem költségvetési intézkedést hajtottak végre, hanem az adórendszer igazságtalanságait kompenzálták ilyen sürgősen. Ezután nem átallott az ápolók bérével példálózni.

A miniszter azt is elmondta, többször is egyeztettek Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, aki egyébként általában azt mondja, amit a kormány gondol. Ezzel véleménye szerint le van tudva az érintettekkel folytatott egyeztetés.

„Mindenkinek a jogszabályokat kell betartani”

– nyilatkozta a miniszter a kata-szigorítás elleni tiltakozásokról, majd szemkilövető gyurcsányozott.

Az Európai Bizottság állítólagosan elfogadott ajánlásával kapcsolatban, miszerint a kormány társadalmi egyeztetést folytatna a törvénymódosítások előtt – aminek fejében az Unió a válságkezelő forrásokat folyósítja – elmondta, hogy egyelőre nem írták alá a megegyezést, ha majd aláírták, akkor viszont ennek megfelelően is fognak cselekedni.

Vagyis véleménye szerint most, a tárgyalásokat szentesítő dokumentumok aláírása előtt nem számít a megállapodás elvi tartalma, úgy módosítanak törvényeket egy nap alatt, ahogyan csak akarnak.

Gulyás a tanárok béremelését és a szegregációt firtató kérdésre válaszul baloldalazott, és felmondta a kormányzati mantrát, miszerint a baloldal áskálódása miatt nem kapja meg Magyarország az uniós forrásokat, amikből az egészségügyi és oktatási dolgozók béremelését finanszírozni lehetne. Azt nem mondta el, miért nem lehet a költségvetés terhére emelni a béreket.

Kérdést kapott az Európai Unió jogállamisági jelentésével kapcsolatban is, ami több kérdésben is hiányosságokat állapított meg Magyarország működésével kapcsolatban. A miniszter szerint ez nem befolyásolja elvileg az uniós pénzek kifizetését, mert annak jogi akadálya nincs.