Franciaország • Nagy meglepetésre 35 éves rekordot dönthet Franciaországban a választási részvétel, amely délben 5 ponttal, 17 órakor már 8 ponttal volt magasabb, mint 2014-ben. Ez a 43,2% még a 2017-es parlamenti választások azonos adatánál is magasabb csaknem 3 ponttal.
A Harris Interactive-Epoka becslése szerint ez 20 órára 52-54%-ot eredményezhet, ami 1984 óta a legmagasabb adat lenne, írja a lefigaro.fr. Az Ipsos ennél valamivel alacsonyabbra, 51,3%-ra becsli a végleges részvételt, az ábrán a távol maradók aránya látható az eddigi választásokon:
A 47 millió francia választó összesen 34 lista közül választhat, 79 európai képviselőt, akik közül 4-en csak a Brexit után lesznek majd az EP tagjai.
Az előzetes közvélemény-kutatások épp ellenkezőleg, kifejezetten alacsony érdeklődést mértek, és éppenséggel negatív részvételi rekordra számítottak, az általános közvélekedés szerint lapos és unalmas kampány után.
Ennek legfőbb tétje, úgy tűnt, az lehet, vajon ki nyeri Emmanuel Macron és Marine Le Pen újabb párbaját. A már a 2017-es elnökválasztás második fordulójában is összecsapó két politikus közül a kutatók ezúttal Le Pennek jósoltak kis előnyt, kérdés, hogy a vártnál jóval magasabb részvétel hogyan alakítja ezt a becslést.
A köztársasági elnök pártjának (LREM) és a jobbközép pártoknak összefogásával létrejött „Reneszánsz” nevű listát 22-23 %-ra, míg az egykori Nemzeti Frontról Nemzeti Tömörüléssé átnevezett szélsőjobboldali erőt 23-24%-ra várták.
Ettől jóval elmaradva 12-13%-ra becsülték a konzervatív Republikánusok (Les Républicains, LR)támogatottságát, a baloldal legerősebb formációja, az Engedetlen Franciaország (France Insoumise) várható eredményét pedig 8-9%-ra, a zöldekét (EELV) 7-8%-ra.
A kiemelkedő részvétel, ami persze jóval alacsonyabb a köztársasági elnöki választást kísérő érdeklődésnél, elvileg jól jöhetne a baloldali erőknek, akik nagyon elaprózva, összesen 5 listán indulnak. Akárcsak a Zöldeknek, akiknek az európai parlamenti választás ment mindig a legjobban, most pedig a felélénkülő klíma- és környezetvédelmi mozgalmak is lendületet adhatnának nekik.