Belgium • Az EP-választások eredményeire még várni kell, de a legtöbb szavazókörben már összeszámolták a belga szövetségi választásokra leadott szavazatokat. Ennek alapján elmondható, hogy miközben a hagyományos nagy pártok jelentősen meggyengültek, a szélsőjobboldali, radikális baloldali és zöld pártok nagy sikerként könyvelhetik el az eredményeket.

A jelenlegi, a liberális, frankofón Charles Michel miniszterelnök vezette kormánykoalíció pártjai (Mouvement Réformateur,a flamand kereszténydemokraták és Guy Verhofstadt ALDE-vezér pártja az Open Vld) jelentősen meggyengültek, együtt összesen 39 mandátumot szereztek a 150 fős képviselőházban, 13-mal kevesebbet, mint az öt évvel ezelőtti választáson.

A kormánykoalíciót 208 januárjában otthagyó, Bart de Wever antwerpeni polgármester vezette, nacionalista N-VA is vesztett a mandátumaiból- 25 képviselőjükkel még mindig nekik lesz a legnagyobb frakciójuk, de ez az eredmény 8 hellyel rosszabb a 2014-esnél. De Wever pártja elől főleg a szélsőjobboldalai Vlaams Belang vett el szavazatokat, akik 18 képviselőhelyet szereztek, és 13 százalékkal országosan a második legnagyobb párttá váltak.

Projection à la Chambre à 22h20 #Elections2019 pic.twitter.com/tOW2Mk4PlT

— RTBF info (@RTBFinfo) 2019. május 26.

A baloldalon jelentős átrendeződés figyelhető meg az erőviszonyokban. A korábbi miniszterelnök Elio Di Rupo Szocialista Pártja (PS) 5 mandátumot vesztett, 18 fős frakcióval fog rendelkezni a szövetségi törvényhozásban. A veterán politikusnak, professzionális álláshalmozónak ( a belga kormány vezetésével párhuzamosan Mons városának polgármesterségét is elvállaló) és kisebbféle stílusikonnak számító Di Rupo valószínűleg jobb eredményre számított, egyes exit pollok a szocialisták nagyarányú győzelmét jósolták.

A baloldal sok fontos bástyájában megerősödött a frankofón zöldpárt, az Écolo, amelynek 13 képviselője lesz a törvényhozásban, és a PS mögött kevesebb mint fél százalékkal végezve 17 százalékot ért el a brüsszeli fővárosi régió tartományi választásán (ez több mint 8 százalékos növekedés, és ha hozzávesszük a szintén erősödő flamand Groen 3 százalékos eredményét, akkor megállapítható, hogy a zöldek lettek a legnagyobb erő a fővárosban).

A választás másik nagy nyertese a radikális baloldali belga munkáspárt (PTB-PVDA) amely most először jut be a parlamentbe, ahol rögtön 11 képviselője lesz.

A jó eredményt a PTB egyik politikusa, Raoul Hedebouw úgy értékelte, hogy  „a választóknak elegük lett a társadalomellenes politikából”. A PTB a zöldekhez hasonlóan a tavalyi ősszel tartott önkormányzati választásokon is jelentősen növelni tudta a támogatottságát.

A mostani eredmények nem könnyítik meg a kormányalakítást, amik Belgiumban amúgy is elég hosszadalmas procedúra- elég csak arra gondolni, hogy az országnak a 2011-es választási patthelyzet után több mint 580 napig nem volt kormánya. Egy tisztán baloldali koalíciónak (ami magba foglalná a PS, a PTB, az Écolo mellett a meggyengülő flamand szocialistákat és a Groent) nem lenne meg a többsége a Képviselőházban, ahogy valószínűleg a jelenlegi kormánykoalíció sem folytathatja a munkát- ráadásul a szoros eredmények miatt kérdéses, hogy ki lehet az ország következő miniszterelnöke.