Majdnem végleges feldolgozottság mellett úgy tűnik, hogy az előzetes felmérésekhez és exit pollokhoz képest igencsak máshogy alakultak a választások Dániában: a jobboldali-liberális Venstre nyeri a választásokat. A párt közel hét százalékot javítva az eredményén 23,5 százalékot ért el, és a korábbinál kettővel több, 4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
A szociáldemokraták 21,5 százalékot értek el, ami 2,4 százalékkal jobb, mint a 2014-es eredményük, de továbbra is csak három mandátumuk lesz. A Ventsre mellett a választás másik nagy nyertese a 13 százalékot és a két mandátumot szerző zöld Szocialista Néppárt (SF), illetve a második EP-mandátumát megszerző szocio-liberális Radikale Venstre, aki a Venstre-hoz hasonlóan az ALDE-ben politizál (egyébként ennek a pártnak a korábbi elnöke az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager).
A választás legnagyobb vesztesei egyértelműen az EU-szkeptikus pártok voltak. A radikális baloldali Folkebevægelsen mod EU ( Emberek mozgalma az EU ellen) elvesztette az egyetlen EP-mandátumát , a GUE/NGL frakcióban mostantól a szintúgy radikálisan baloldali, de mérsékeltebb Enhedslisten-nek (Vörös-Zöld szövetség) lesz képviselője.
Ennél sokkal megdöbbentőbb a szélsőjobboldalai, bevándorlásellenes Dán Néppárt (DF) hatalmas választási kudarca. Az öt éve még 26 százalék fölötti eredménnyel az első helyen végző DF közel 16 százalékot veszített a támogatottságából, a 4 EP-képviselőjéből elvesztett hármat és még az egyébként kispártnak számító SF is megelőzte őt. A Dán Néppárt rossz eredménye többek között annak tudható be, hogy a Mette Frederiksen vezette Szociáldemokraták erősen jobbratolódtak a bevándorlás kérdésében, ezzel pedig sok szavazót tudtak elvinni a migrációt ellenző kampányukkal négy éve az országgyűlési választásokon a második helyet elérő szélsőjobbtól.
Az EP-választások eredménye jelentősen átrajzolja az erőviszonyokat a 10 nap múlva esedékes parlamenti választások előtt. A legtöbben már előre leírták a szélsőjobb támogatásával kormányzó Lars Løkke Rasmussen Venstre-jét és mindenki nagyarányú baloldali eleőretörést jósolt. A DF meggyengülése miatt még mindig a baloldalnak van jobb esélye kormányt alakítani, ám a bevándorlást szigorítani kívánó Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök-jelöltnek valószínűleg sok tekintetben át kell gondolnia a stratégiáját. Az európai parlamenti választások megmutatták, hogy a szigorúbb migrációs politika valóban segíthet a szélsőjobboldalt támogatók megnyeresében, ám ahogy a menekültekkel szolidárisabb SF vagy Radikale Venstre erősödése mutatja, sok szavazót inkább más baloldali pártok felé orientál. És több potenciális koalíciós partnere előre leszögezte, hogy nem fogják magától értetődően támogatni Frederiksen-t, elvárják, hogy baloldalibb álláspontot képviseljen a bevándorlás kérdésében.