A tegnapi nap után írtunk elemzést, amit itt olvashattok.
Az az erőszak, ami a nap végén a rombolásban és a gyújtogatásban csúcsosodott ki, előtte pedig a rendőrökkel való dulakodásban és a rendőrök megdobálásban, várható volt, hiszen az elmúlt 1-2 év eredménytelen tüntetései, illetve a kormány teljes képtelensége a kompromisszumra emelték az ellenzéki tömeg elvárási szintjét is, és ezzel radikalizálták őket.
Kérdés, mi jön ezután. Ha a 2006-os minta igazolódik be, akkor ez a fajta erőszak része lesz mostantól a tüntetéseknek, és a következő napokban folyamatosan utcán lesznek a tüntetők. De a fő kérdés nem ez, hanem az, hogy akárcsak 2006-ban a Fidesz, képes lesz-e valaki felszívni a tüntetésekből érkező energiákat, és potens ellenzék képében hosszú távon is szembeszállni az állampárti hatalommal. Most ez a lehetőség nem az ellenzéki pártok, hanem leginkább a szakszervezetek előtt áll nyitva.
Ha a szakszervezetek tényleg belekezdnek egy akciósorozatba, és azt nyílttá teszik civil kezdeményezések számára is, akkor önkéntelenül megteremtik azt a szervezettséget, amely most hiányzik az ellenzéki csoportokból.
Ha a félpályás útlezárásokba, esetleges gyárlezárásokba, teljes útzárakba be lehet kívülről csatlakozni, akkor az utcán lévő tüntetőknek lesz mintájuk, amelyek mellett kisebb csoportokban megszervezhetik magukat. Ez pedig biztosíthatja egy hosszabb távú szervezettség kialakulását is.