Még júliusban készítettünk interjút Judith Sargentinivel. Akkor a holland politikus elmondta, nem a menekültek helyezete, hanem a magyar állampolgárok helyezete miatt fontos a jelentés:
A fő problémám a magyar kormánnyal szemben nem az, ahogyan a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik. Korlátozza a polgárokat a pluralista médiához való hozzáférésben, korlátozza a civil szervezetek működését, kriminalizálja a hajléktalanságot. Hiba lenne azt hinni, hogy ez a vita a menekültügyről és a migrációról szól. Ez a magyarokról szól. Minden más valaki más narratívája.
De beszélt arról is, hogy miért rossz a magyar gazdaságnak szerinte a jelenlegi magyar politikai helyzet:
A Magyarország gazdasági növekedését vizsgáljuk, a többi három visegrádi országhoz viszonyítva, akkor látjuk, hogy teljesen normális a növekedés, az EU-átlaggal megegyező. A többi három országban 20 százalékos a növekedés. Amikor a jogállamiság sérül, a befektetési kedv csökken. Magyarország nem az az ország, ahol biztonságosan fektethetsz be. A külföldi befektetők nem érzik magukat biztonságban. A német befektetők azonban még mindig szép üzleteket kötnek, amikor Magyarországon jártam, DM-eket, Aldi–kat láttam. De nem tudhatod, mindez meddig tart, ha valami félremegy. Mi van akkor, ha Orbán gondol egyet és elveszi a német cégektől az üzletet, hogy a barátainak adja? Azt is látjuk, hogy a képzett fiatalok Nyugat–Európába költöznek. Szóval a gazdasági növekedés nem garantált.
A többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework – MFF) tárgyalása kapcsán került elő az a javaslat, hogy ha uniós tagállamként szeretnél pénzügyi támogatást, akkor meg kell felelned a jogállamiság követelményeinek. Ez az EU egyik kérdése: a nyugat-európai nettó befizető tagországoknak, mint az én országom is, miért kell továbbra is olyan országoknak fizetniük, akik az alapvető szabályokat sem tartják be? A részleteket még ki kell dolgozni, de határozottan ebbe az irányba szeretnénk elmozdulni.