Miért van szükség antifasizmusra?
A történelem bebizonyította, hogy komolyabban kellett volna venni a fasisztákat, és ma sincs okunk rá, hogy csak legyintsünk a problémára.
A történelem bebizonyította, hogy komolyabban kellett volna venni a fasisztákat, és ma sincs okunk rá, hogy csak legyintsünk a problémára.
Túl a korrupción, a plénum előtt.
Alaptalan vádaskodás a baloldaliakkal szemben, kettős mérce a szélsőjobboldali támadók javára.
Az üzem bezárása és a gyártás delokalizálása elleni üzemfoglaló tiltakozás hét hónapon át tartott; a vezetőség végül meghátrált, és beleegyezett a kivásárlásba.
Miért indultak gyalog 87 kilométeres, kétnapos vonulásra a belgrádi egyetemisták Újvidék felé? Mi mozgatja őket, miért harcolnak? És mi lesz, ha az elnök és a kormány tényleg távozik? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a szerbiai tömegtüntetés néhány résztvevőjével.
Hogy jutottunk el a tragédiáig, ami jó ideje a levegőben volt, de elkerülhető lett volna?
Nem lefényképezni és elfogyasztani kellene a nyersbeton architektúrát, hanem árucikkek helyett az emberi élet kisajátíthatatlan platformjaivá tenni.
A hallgatók követeléseket fogalmaztak meg, és ultimátumot küldtek az egyetemi vezetésnek.
Az ecuadori munkások Sixto Durán-Ballén elnök konzervatív kormányának gazdaságpolitikája – mindenekelőtt a benzin árának 71%-os emelkedése – ellen tiltakoztak.
Sok fog múlni az Amerikán belüli progresszív erők ellenálló, szervező és programalkotó képességén, ahogy a világ többi részének válaszain is.
Mi a szégyellnivaló, mit lehet nyíltan vállalni, mik számítanak szexuálisan aktívnak és mik semlegesnek?
Hogyan függ össze az ivóvíz áruvá tétele a migrációval, a vendégmunkával és a szakszervezetek munkajogokért folytatott küzdelmével?
Miként nyerhetjük vissza az ellenőrzést afölött, ahová tartunk?
A modellváltott Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen bemutatta a NER, hogyan képzeli az egyetemi autonómiát.
Ha megbélyegzésre használják az antiszemitizmus vádját, azzal pont, hogy gyengítik a gyűlölködés elleni harcot.
A rendőrök megpróbálták megvédeni a nácikat, azonban a helyi lakosokból – köztük Holokauszt-túlélőkből – álló több mint 500 fős tömeget nem tudták feltartóztatni.
Úgy tűnik, a Fidesz ma már helyesnek tartja, hogy közszolgáltatásban dolgozó emberek lakhatását támogassa Budapest, de a Mérce által megkérdezett szakemberek szerint problémás, ha valaki kizárólag az aktív korú, munkaképes hajléktalan embereknek segítene.
Egyes politikai vezetők már „Ukrajna összeomlásától” félnek Kijevben. Egy átfogó riport a háborús társadalomról azt is megmutatja, miért.
„Egy olyan világ kísértete, amely szabad lehetne”.
Berobbant a tech-hidegháború, és egyelőre a kínaiak nyernek. Miért? Mert remekül használták ki az amerikai tech-oligarchák és a kapitalizmus perverz logikáját.
Több mint 50 éve jelenik meg A nemzetközi munkásmozgalom történetéből című történeti évkönyv, amely a munkásmozgalom különféle áramlataihoz kapcsolódóan közöl tanulmányokat. Ajánljuk a lapot!
Úgy tűnik, csak a munkáltatóknak kedves módon lehet lehet beavatkozni a nemzeti jogalkotásba, a dolgozók érdekében már nem.
A gödi akkugyár környékén élőknek csupán sejtései lehetnek, beleesnek-e az akkugyár veszélyzónájába, és ha igen, mire számíthatnak.
A tiltakozások kihívták a rendszert. Még nem dőlt el a felkelés sorsa.
Kurt Wilckens anarchista bányász meggyilkolta Héctor Benigno Varela ezredest, az argentin hadsereg tisztjét, aki 1921–1922-ben 1500 munkás megöléséért volt felelős Patagóniában.
Stagnáló reálbérek, részvétlen és bénuló állam, összeomló klíma: 2025 elején ezek a magyarországi dolgozók valóságának sarokkövei. Egy tényező maradt csak ki: a dolgozók kollektív szerveződése, amin – örök igazság – mégiscsak majdnem minden áll, avagy bukik.
A munkásosztály az egyetlen olyan szereplő, amely képes arra, hogy térdre kényszerítse a hatalmi központokat. Ők a többség.
Négyezer, többségében zsidó New York-i bérlő a készenléti rendőrség erőire támadt, amikor azok tizenhét bérlőt próbáltak kilakoltatni.
Az anarchista feminista Szugakó többedmagával merényletet tervezett a császár ellen. Mindmáig ő az egyetlen nő, akit hazaárulás miatt végeztek ki Japánban.
Az Anti-Ödipusz megjelenését követően, 1972-ben készült interjújában a szerzőpáros kapitalizmus, vágy és elmebaj összefüggéseiről beszél.