A történetek, amiket el kell mesélnünk, hogy megváltoztathassuk a jövőnket
A hordozótáska mint ellenállás.
A hordozótáska mint ellenállás.
Miután idéntől kevesebb pénzt tilthatnak le az adósok számlájáról a végrehajtók, a végrehajtási törvénnyel szemben kritikát megfogalmazó cikk jelent meg hétfőn a Világgazdaságban.
Mit nyerünk, ha Marxot saját korának vitái kontextusába helyezzük? Mit tanulhatunk így a képviseletiség kortárs válságáról?
A Dunai Vasmű elesett, jövő héten már csak azok maradnak a cégnél, akik lekapcsolják a villanyt. Lehet innen visszaút?
A felek sokat beszéltek arról, hogy szerintük mi van most, és keveset arról, hogy mi lesz.
A felhőkarcolók panorámás irodáiból nem látszanak az utasok.
Szerbia legjelentősebb eseménye zajlik.
Az elmúlt években több alkalommal is belehaltak az intézkedésbe szerhasználók. Fazekas Tamás ügyvédet kérdeztük.
A januárban elhunyt David Lynch filmrendezőre emlékezünk Slavoj Žižek filozófus esszéjével, amely először olvasható magyar nyelven.
Forradalmi kikapcsolódást!
James Earl Chaney, Andrew Goodman és Michael Schwerner a „Szabadság nyara” kampányon dolgoztak, és afrikai amerikaiakat próbáltak szavazóként regisztrálni.
Interjú Kajlik Eszterrel – részlet a Mérce Lila hírleveléből.
Miért kell Irak után 22 évvel ismét bedőlnünk a trükköknek? Miért várja bárki, hogy egy szélesebb háború megoldja Izrael és Irán politikai problémáit?
A végrehajtást egyelőre halasztják, de papírjuk van róla, hogy bármikor megtehetik.
A baloldal az elmúlt évtizedekben nem vette észre, hogy egyszerre kétféle ideológia ellen is harcolnia kell.
I Dzsemjong Dél-Korea új elnöke.
Több száz felfegyverzett rendőr és lovasrendőr támadt a munkahelyükről kizárt vancouveri dokkmunkások és támogatóik mintegy ezer fős tömegére.
Gondolatok egy társulat megszűnéséről: viszlát, Kultúrbrigád, talán egyszer, egy szabadabb jövőben!
Ez alapján pedig úgy tűnik, évtizedek óta példátlan visszacsúszást élhet meg jogaiban szinte minden európai dolgozó. Magyarország viszont még ebből a romló átlagból is messze alulról lóg ki.
Recenzió Paulo Freire Az elnyomottak pedagógiája című könyvéről.
Összesen 70 millió forintot kaphatnak azok a gyámok, akiknek éveken keresztül 30 helyett akár 50 gyermekről kellett gondoskodniuk.
Miután a rendőrök tüzet nyitottak a tömegre, zavargási hullám söpört végig az országon, és az így kialakuló felkelés új lendületet adott az apartheidellenes küzdelemnek.
Az év elején több vezető alakja otthagyta a mozgalmat, nyilvánosan kritizálva azt. Mi történt eddig, és merre tovább? Szubjektív krónika.
Újabb fordulat a józsefvárosi állami kisajátítás ügyében.
A 2012-es, rokkantsági ellátásokat érintő reform a NER időszakának egyik legdurvább megszorítása. Mégis keveset tudunk róla. Interjúnk a reform kutatójával.
Diákokon gyakorolt oszlatás, a katonaság népszerűsítése gyereknapon, gázálarc próba az óvodában. Jól van ez így?
Mintha a Pride lenne ma az ország legsúlyosabb „gyermekvédelmi” kérdése. Nem az, hogy már kislányként büntetlenül zaklathatnak férfiak. Nem az, hogy az adónkból fiatal nők utcai zaklatását finanszírozza a kormány.
A véleményformálás a hatalom egyik formája – nem igazságos, ha ennek csak a társadalom egyik fele a gyakorlója.
A jogszabály célja azért is homályos, mert a hozzá fűzött indoklások is zavarosak voltak.
A lényeg épp az, hogy a demokráciát a politikain túlra, a társadalmi viszonyainak egészére is ki akarjuk terjeszteni: a gazdaságra, az oktatásra-nevelésre vagy a szexuális viszonyokra is.