Ilyen lehet az orosz-ukrán béke. Ha egyszer eljutunk odáig
Most akkor tényleg tűzszünet lesz Ukrajnában? Esetleg béke? Itt vannak a részletek.
Most akkor tényleg tűzszünet lesz Ukrajnában? Esetleg béke? Itt vannak a részletek.
A magyarázat egyszerű: a fő kérdésben, a fegyverbizniszben a Néppárt és Orbán máig egyetért.
A brit Munkáspárt megmutatja, milyen a munkásokra fittyet hányó baloldali kormányzás: katasztrofálisabb mint egy birminghami utca, ahol egy hónapja gyűlik a szemét.
Kicsit tüzetesebben is megnéztük, mi mindent árul el a Tisza Párt szavazóiról Magyar Péterék kérdőíve. Néhány megállapítás adja magát, mások azért meglepőbbek lettek.
A jogállamisági mechanizmust nyíltan politikai nyomásgyakorlásként leíró Kollár Kinga és Orbán Viktor ugyanarról az oldalról, a megszorításokat évekig bunkósbotként használó európai jobboldalról érkeztek.
Hiába állítják sokan, nem visszavonható, átmeneti üzemzavar az a vámháború, amit Donald Trump április 2-án meghirdetett. Hogy mivel jár, azt egy közgazdász-szociológus és egy munkaszociológus segítségével tekintjük át.
Az angliai acélművek és munkásaik kálváriája gyanús hasonlóságot mutat azzal, ami a dunaújvárosiakkal történik. A kormányok hiába hangsúlyozzák, hogy kell a hazai acéltermelés, eddig nem sok hajlandóságot mutattak a segítségre.
Eddig végig tagadták a nyugati sajtó és politikusok azt, amit a New York Times cikke múlt héten meggyőzően bizonyított: az ukrajnai háború bizony amerikai-orosz proxyháború.
Már megint az összeesküvés-elméletek híveinek lett igaza? Éveken keresztül úgy hirdették számunkra a megfigyelőállamot, mint ami „megóvja a biztonságunkat”, a Pride-tiltáskor viszont kiderült: az állam és tulajdonosai saját biztonságukat óvnák meg ezzel a többségünktől. De hogyan jutottunk el idáig?
Trump ezirányú kijelentései után úgy tűnik, az izraeli hadsereg tényleg a Gázai övezet durva letarolására, és etnikai tisztogatására tesz előkészületeket.