Kicsit tüzetesebben is megnéztük, mi mindent árul el a Tisza Párt szavazóiról Magyar Péterék kérdőíve. Néhány megállapítás adja magát, mások azért meglepőbbek lettek.
A jogállamisági mechanizmust nyíltan politikai nyomásgyakorlásként leíró Kollár Kinga és Orbán Viktor ugyanarról az oldalról, a megszorításokat évekig bunkósbotként használó európai jobboldalról érkeztek.
Hiába állítják sokan, nem visszavonható, átmeneti üzemzavar az a vámháború, amit Donald Trump április 2-án meghirdetett. Hogy mivel jár, azt egy közgazdász-szociológus és egy munkaszociológus segítségével tekintjük át.
Az angliai acélművek és munkásaik kálváriája gyanús hasonlóságot mutat azzal, ami a dunaújvárosiakkal történik. A kormányok hiába hangsúlyozzák, hogy kell a hazai acéltermelés, eddig nem sok hajlandóságot mutattak a segítségre.
Eddig végig tagadták a nyugati sajtó és politikusok azt, amit a New York Times cikke múlt héten meggyőzően bizonyított: az ukrajnai háború bizony amerikai-orosz proxyháború.
Már megint az összeesküvés-elméletek híveinek lett igaza? Éveken keresztül úgy hirdették számunkra a megfigyelőállamot, mint ami „megóvja a biztonságunkat”, a Pride-tiltáskor viszont kiderült: az állam és tulajdonosai saját biztonságukat óvnák meg ezzel a többségünktől. De hogyan jutottunk el idáig?
Trump ezirányú kijelentései után úgy tűnik, az izraeli hadsereg tényleg a Gázai övezet durva letarolására, és etnikai tisztogatására tesz előkészületeket.
Március 15. után is maradt pár fogas kérdés, amit a jelenlegi európai helyzetben Magyar Péternek egyértelműen meg kellene válaszolnia, ha tényleg az ország vezetésére készül.
150 évvel ezelőtt, 1875. március 2-án született Jászi Oszkár, a magyarországi polgári radikalizmus alapító politikusa és társadalomtudósa. Mi az, ami nélküle elképzelhetetlen lenne a modern magyar államban?
Rablóbéke készül, amelynek Ukrajna és általában Európa lesznek a vesztesei. A mostani helyzetben egyszerre kell küzdelmet folytatnunk a rablóbéke főnökei és a főnökök háborúját folytatni kívánók ellen. Álláspont.