Vannak tehát a jó páncélosok, jó géppuskák, jó gyilkos drónok és jó lövedékek, és vannak továbbá a rosszak. A Rheinmetall pedig a tényfeltáróktól megrovást kap, amiért fittyet hány a kettő közötti különbségre. De biztos, hogy ezért kellene megróni őket?
2024. december 16-án a törökökkel szövetséges szíriai harci egységek elkezdték körbevenni a 2014-es ellenállás szimbólumát, Kobánit.
Új korszak következik Szíriában – jelezte a magát Abu Muhammad al-Goláninak hívó hadúr, az egykor az Al-Kaida kötelékében harcoló HTS vezetője. Amit viszont a fősodratú média a berlini fal leomlása utáni Németországnak kíván eladni, könnyen lehet, hogy valójában egy új Jugoszlávia marad.
85,2 százalékkal elfogadták a modellváltás beindítását az egyetem Szenátusában, de néhány feltételt azért szabtak. A béremelés jövője viszont enyhén szólva is kétséges maradt.
A héten lezajlott Menczer-performansz megmutatja, milyen az, amikor Orbán Viktor szerez egy diplomás Bede Zsoltot. És a végén mégsem Magyar Péternek lett vége, hiszen az akció inkább üzenet volt egy tágabb közönségnek.
Komoly befolyást gyakorolhatott a nagy újságírószervezetre az amerikai kormány, és ezt eddig nem igazán árulták el magukról.
A szakszervezet továbbra is a követelései betartását várja el, és közölték „azzal, hogy a béremelés ilyen áron mehessen végbe bármely ELTE-egységben, messzemenően nem értünk egyet!
A libanoni tűzszünet után mind Izrael, mind a Hezbollah győzelmet próbál hirdetni. Az immár Hágában körözött Netanjahunak eközben azokkal a vádakkal is szembe kell néznie, hogy ő is segítette a Hamaszt.
Most, hogy akár nukleáris válság is lehet az ukrajnai háborúból, érdemes elgondolkodni azon: miért is, kiért is harcol az, aki ott harcol? És merre van a kiút?
Pogátsa Zoltán és Büttl Ferenc szerint a „békeköltségvetés” nem éppen azt mutatja, hogy Trump győzelme után Magyarország „a háborúból a béke felé menetelne.”