Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.
A spanyol polgárháborút követően a Szovjetunióban rekedt CNT-tagok és más antifasiszták története. 2. rész
A spanyol polgárháborút követően a Szovjetunióban rekedt CNT-tagok és más antifasiszták története.
A fasiszta politika nem éri be annyival, hogy „ingyenélőként”, „bűnözőként” bélyegzi meg az ellenségnek kikiáltott csoportot, hanem szociálpolitikai eszközökkel is igyekszik a „másikról” alkotott mítoszt valósággá alakítani. Ennek egyik leghatásosabb módja az érintettek megfosztása a munkalehetőségektől.
Válogatás másfél évszázad szerzőinek és művészeinek reflexióiból a fekete lobogóról, a lázadás és tagadás anarchista zászlójáról.
A felkelés története, munkástanácsok, a hadi szerepvállalás kérdése, a „proletariátus viharverte mennyországa”. A 4 részes sorozatunk befejező részét olvashatjátok.
A felkelés története, munkástanácsok, a hadi szerepvállalás kérdése, a „proletariátus viharverte mennyországa”.
Hogyan fordult ki a világ a sarkából 1956-ban? 4 részben közöljük a Mouvement Communiste írását az 1956-os forradalomról.
’56 igazi üzenete, hogy az a bizonyos másik világ lehetséges.
Előbb a kapitalista fejlődést figyeltük meg, majd a munkások küzdelmét. Ez hiba. Arra van szükségünk, hogy visszatérjünk az alapokhoz, az alapot pedig a munkásosztály küzdelmei jelentik.
