Sok munkavállaló pontosan tudja, hogy amit csinál, amögött a legfőbb hajtóerő a mások vélt vagy valós elvárásaihoz való igazodás, a „megfelelés”. Ugyanakkor azt is tudja, hogy változtatnia kell, de mégsem teszi meg. Hogyan lehetséges ez?
Minden indok adott egy forradalomhoz. Egyik sem hiányzik. De a forradalomhoz testek kellenek: a testek pedig képernyők előtt ülnek.
„A környéket teljesen letarolta a kataklizma, a silányul megépített házak közül kevés élte túl a talajszint több száz méteres bezuhanását. A romokat belakták a csövesek, és a kátyú szaggatta úttesten, ameddig a szem ellátott, ócskapiac tenyészett.” Meszlényi Zoltán Beszakadás című írásának részletével folytatjuk a Tett irodalmi sorozatát.
Henri Simon, a franciaországi radikális baloldal meghatározó alakja, a Szocializmus vagy barbárság csoport egykori tagja. Az interjú épp 100. születésnapja előtt készült.
Peter Gelderloos Működőképes Anarchiájának újabb fejezetét közöljük, amelyben a szerző azzal az állítással vitatkozik, miszerint az erőszak és annak legerőteljesebb megnyilvánulása, a háború az emberi természet elkerülhetetlen velejárója.
Alaptalan az az elképzelés, miszerint bérek nélkül az emberek nem dolgoznának. A bérmunka eltörlésével csak az a fajta munka tűnik el, amelyet minden munkás haszontalannak tart.
Oroszország különböző régióiban mindenütt van kisebb-nagyobb, passzív és aktív ellenállás a háborúval szemben. A Tett kollektíva fordítása az antimilitarista akciókat veszi sorra.
Tanévnyitó tézisek azoknak, akik mostanában olyan marhára büszkék saját iskolázottságukra, és azoknak is, akik épp eléggé „iskolázatlanok” ahhoz, hogy értsék: a társadalomnak nem még több iskolázásra van szüksége, hanem az iskolának egy radikálisan másik társadalomra.
Hogyan tanulta meg a nemzetközi sajtó a külföldiek számára gyakran nyelvtörést okozó Kiskunterebélyes nevet.
Jonathan Crary írása arról, hogy mit jelent a technológia a késő-kapitalizmusban