Sokakat talán meglephet, hogy az egyik legismertebb revíziós szlogen – a Nem! Nem! Soha! –, és a hozzá kapcsolódó kép, a trianoni Magyarország területétől elcsatolt országrészek egymástól való elszakadásának ábrázolása nem a Horthy-korszakban keletkezett.
Miért mentek bele a szociáldemokrata vezetők az 1921-es alkuba?
Az 1949–1956 közötti évekről mostanában leginkább a politikai erőszak különböző megnyilatkozásairól olvashatunk. De mit lehet és érdemes tudni a Rákosi-kor egészéről?
Milyen volt az 1898-as rabszolgatörvény? Mióta magas Magyarországon az öngyilkosságok száma? Hogyan került egymás mellé Kossuth Lajos és Ferenc József képe a parasztházak szobafalán? Kihúzták-e a talajt a magyarság alól a román bankok? – A dualizmus kora a politikától a mindennapokig
A Fidesz–KDNP pártszövetség a média jó részének gyarmatosításával és propagandacélokra való fordításával arra törekszik, hogy a politikai alternatívákat háttérbe szorítsa vagy teljesen felszámolja.
A fő politikai folyamatok ma sem a populizmus, sem az osztályharc hagyományos fogalmával nem érthetők meg. A Politikatörténeti Intézet és a Társadalomelméleti Műhely podcastjában Kiss Viktor új könyvéről volt szó.
És miben tért el a hungaristák antiszemitizmusa a Horthyt is jellemző szelektív antiszemitizmustól, valamint a középkor zsidóellenességétől?
100 éve, a baloldali forradalmi kísérletek összeomlásával egy időben az ország számos részén megkezdték működésüket a régi, tekintélyelvű rendszert erőszakos eszközökkel visszaállítani kívánó, antikommunista és antiszemita különítményes csapatok.
A Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című kötetből közlünk szemelvényeket.
A Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című kötetből közlünk szemelvényeket.