A pénteki hevesi lakossági fórum bizarr példa arra, hogyan igyekeznek a döntéshozók minél inkább elidegeníteni a helyi lakosokat közös ügyeiktől.
„A város érdekében több évtizeden át elkötelezetten végzett településvezetői és közéleti tevékenysége elismeréseként.”
Magyarországra menekülésük óta minden eddiginél bizonytalanabb, embertelenebb helyzetbe kerültek a most nemkívánatosnak minősített ukrajnai nők és gyerekek.
Dühös levelekben kezdték el szembesíteni a kormányt egyre méltatlanabb élet- és munkakörülményeikkel.
Leteremtették a szakszervezetek a minisztert a romló munkakörülmények és a dolgozók megkülönböztetése miatt.
Környezeti hatásvizsgálatra köteleznék az akkuipart, de tisztázott kibocsátási határértékek és határozott hatóságok nélkül kérdéses, mire lesz elég.
Nem múltak el nyomtalanul a régi szép idők.
Több tízezer ukrajnai menekült életét veszélyezteti, családokat rak utcára és szakít szét a kormány június 28-i rendelete. A kárpátaljai romákat pedig halmozottan hátrányos helyzetbe hozza.
Ha létezik nyilvános engedélyezési eljárás, amit nem arra szántak, hogy a nyilvánosság is tudjon róla, akkor ez az.
Egy klíma nélküli buszon utasként néhány megálló erejéig is nehéz, nemhogy sofőrként. A Volán mégsem enged a nadrághosszból.