1851. február 15.: Abolicionisták rohanják meg a bostoni bíróságot
A titlakozók kiszabadították Shadrach Minkinst – egy bebörtönzött szökevény rabszolgát –, majd Kanadába csempészték, ahol szabad emberként élhetett tovább.
A titlakozók kiszabadították Shadrach Minkinst – egy bebörtönzött szökevény rabszolgát –, majd Kanadába csempészték, ahol szabad emberként élhetett tovább.
A sztrájkoló nők egyebek között a férfiakéval egyenlő bérezést követeltek és a vezetők általi szexuális zaklatások felszámolását. A gyár legtöbb férfi dolgozója semmibe vette a sztrájkőrséget.
Elsősorban roma emberek vettek részt a juttatások csökkentése elleni tiltakozásokban – amelyek végül minden munkanélküli számára jobb körülményeket teremtettek.
A Gundry háló- és kötélgyártó vállalat nő dolgozói a fizetés és a munkakörülmények miatt indítottak vadsztrájkot – sikeresen.
Hárman meghaltak és huszonheten megsebesültek, amikor a rendőrök tüzet nyitottak a bowlingpálya szegregációja ellen tiltakozó fekete diákokra a Dél-Karolinai Állami Egyetemen.
Az üzem bezárása és a gyártás delokalizálása elleni üzemfoglaló tiltakozás hét hónapon át tartott; a vezetőség végül meghátrált, és beleegyezett a kivásárlásba.
Az ecuadori munkások Sixto Durán-Ballén elnök konzervatív kormányának gazdaságpolitikája – mindenekelőtt a benzin árának 71%-os emelkedése – ellen tiltakoztak.
A rendőrök megpróbálták megvédeni a nácikat, azonban a helyi lakosokból – köztük Holokauszt-túlélőkből – álló több mint 500 fős tömeget nem tudták feltartóztatni.
Kurt Wilckens anarchista bányász meggyilkolta Héctor Benigno Varela ezredest, az argentin hadsereg tisztjét, aki 1921–1922-ben 1500 munkás megöléséért volt felelős Patagóniában.
Négyezer, többségében zsidó New York-i bérlő a készenléti rendőrség erőire támadt, amikor azok tizenhét bérlőt próbáltak kilakoltatni.