1945. január 6.: Lázadó női rabok kivégzése Auschwitzban
Az októberi rablázadás előkészítéseként a rabok a lőszergyárból ellopott puskaporból bombát készítettek.
Az októberi rablázadás előkészítéseként a rabok a lőszergyárból ellopott puskaporból bombát készítettek.
Llopart a nacionalisták ellen harcolt a spanyol polgárháborúban, utána a francia ellenállás soraiban küzdött a második világháborúban, majd csatlakozott a földalatti ellenálláshoz Spanyolországban.
A mexikói Chiapas állam őslakosai saját ellenőrzésük alá vonták településeiket, újraosztották a hatalmat, és a közvetlen demokrácia eszközeivel szervezték újjá a társadalom irányítását.
A munkabeszüntetésből januárban általános sztrájk lett, amelyben többek között a borravaló eltörlését és tisztességes bérekkel való felváltását követelték.
Az USA hadserege 7. lovasezredének katonái több mint kétszáz lakota férfit, nőt és gyereket mészároltak le. E „bátor” tettükért mintegy húsz katonát tüntettek ki a Becsület érdeméremmel.
Az akciót Pauline Newman tizenhat éves textilipari munkásnő indította, aki négyszáz másik fiatal gyári munkásnő bevonásával igyekezett meggyőzni a családokat, hogy csatlakozzanak.
Az amerikai őslakosok elleni perek némelyike öt percig sem tartott. Abraham Lincoln elnök személyesen tekintette át a tárgyalási iratokat, és hagyta jóvá a halálbüntetéseket.
A július óta sztrájkoló rézbányászok feleségei által rendezett karácsonyi ünnepségen pánik tört ki, és 59 gyermeket és 14 felnőttet tapostak halálra.
A zapatista lázadó mozgalom negyvenöt őslakos támogatóját mészárolták le a félkatonai erők egy pacifista imatalálkozón.
A sztrájkoló bányászok a kifizetetlen bónuszok, a rasszizmus, valamint a külföldi tulajdonú gyémántbányában uralkodó rossz munkaviszonyok miatt tiltakoztak.