A munkások a dél-afrikai apartheidrendszer igazgatása alatt álló kizsákmányoló, kényszerszerződéses munkarendszer ellen tiltakoztak.

Az USA kormányzata által támogatott halálosztag mintegy ezer embert mészárolt le a salvadori El Mozotéban. Az áldozatok fele gyermek volt.

Hamptont, a chicagói Fekete Párducok vezetőjét álmában, saját ágyában gyilkolták meg a chicagói rendőrök, miután pár órával korábban bedrogozta az FBI egyik informátora.

A jobb fizetésért és több munkáért küzdő mezőgazdasági munkások „Swing kapitány” nevében öt városban robbantottak ki zavargásokat.

A szélsőjobboldali Északi Liga gyűlésén a Nemzeti Front tagjai mellett egykori német SS-tisztek is részt vettek. A militáns zsidó antifasisztákból álló 62-es Csoporttal való összecsapás nyomán több fasiszta kórházba került.

Miután fekete louisianai cukornádmunkások léptek sztrájkba csekély fizetésük miatt, a louisianai milícia a sztrájk két vezetőjét meglincselte, és legalább ötven fegyvertelen munkást lelőtt.

Ortegából kínvallatással sem tudták kihúzni társai nevét. „Gyávák! Ha darabokra tépitek a bőrömet, ha összetöritek a csontjaimat, ha megisszátok az összes véremet, akkor sem fogom elárulni egyetlen barátomat sem!”

A Fehér Ház előtt a nők választójogáért tüntető nőket a rendőrség a Virginia állambeli Occoquan dologházba vitte, ahol brutálisan bántalmazták őket.