1935. június 18.: A kanadai lovasrendőrség munkásokra támad
Több száz felfegyverzett rendőr és lovasrendőr támadt a munkahelyükről kizárt vancouveri dokkmunkások és támogatóik mintegy ezer fős tömegére.
Több száz felfegyverzett rendőr és lovasrendőr támadt a munkahelyükről kizárt vancouveri dokkmunkások és támogatóik mintegy ezer fős tömegére.
Miután a rendőrök tüzet nyitottak a tömegre, zavargási hullám söpört végig az országon, és az így kialakuló felkelés új lendületet adott az apartheidellenes küzdelemnek.
Amikor Hitler hatalomra jutott, Kirchner illegalitásba vonult, majd Franciaországba költözött. 1942-ben a kollaboráns Vichy-rezsim letartóztatta, és átadta a Gestapónak.
A rendőrök a bérhátralék kifizetését követelő sztrájkolók tömegébe lőttek; hárman embert megöltek és több tucatot megsebesítettek.
A fekete szakszervezetek és az apartheidellenes csoportok szervezte általános sztrájkkal a két éve tartó szükségállapot és a sztrájkjog további tervezett korlátozása ellen tiltakoztak.
Az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb rasszalapú erőszakos incidensében háromszázan vesztették életüket. A mészárlás kiváltó oka egy hamis vád volt, amely szerint egy fekete férfi megtámadott egy fehér nőt.
Miután a Córdobában zajló sztrájk során az argentin rendőrség lelőtte Máximo Mena autógyári munkást, városszerte tüntetések és zavargások kezdődtek.
A sztrájk szervezője, a Világ Ipari Munkásainak 8. helyi szervezete az első világháború idején az USA rassz és etnikum tekintetében leginkább integrált helyi szakszervezete volt.
Derek Chauvin minneapolisi rendőr nyolc és fél percen át térdelt az afroamerikai George Floyd nyakán. Floyd halála után a Black Lives Matter mozgalom végigsöpört az Egyesült Államokon, és nemzetközileg is elterjedt.
A tanárok tábort vertek a város központjában, megtagadták a parancsot, hogy álljanak ismét munkába, és saját rádióállomást indítottak. A helyi rendőrség és a félkatonai csoportok megtámadták őket és 27 embert öltek meg.