A Drop Site News exkluzív információi szerint, miközben a jelek szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter azzal hitegeti Donald Trumpot, hogy tárgyalás céljából felvette a kapcsolatot a kubai vezetés legfelsőbb köreivel, valójában nem kezdeményezett megbeszéléseket Havannával. Rubio abban reménykedhet, hogy a Kuba elleni üzemanyag-szankciók addig tarthatóak ki, amíg a rezsim megrendül és puccsot lehet szervezni a Fidel Castro által alapított rendszer ellen, hogy visszahozzák a szigetországot az USA befolyási övezetébe.

Még csak nem is vették fel a kapcsolatot Kubával az USA Külügyminisztériumában. Noah Kulwin, a Drop Site havannai tudósítója azt közölte, kubai kormánykörökből egyértelműen cáfolták azt a korábbi, Donald Trump által közölt értesülést, hogy az amerikai kormány „felvette velük a kapcsolatot” a Kubát érintő, súlyos amerikai blokád feloldása céljából.

Korábban, az amerikaiak venezuelai akciója után Washington jelentős mértékben megnövelte a nyomást a karibi térség másik, USA-ellenes politikai rendszere, a kubai ellen is. A Miguel Díaz-Canel által vezetett rendszerrel szemben teljes olajkereskedelmi embargót vezettek be, ami után nem juthattak hozzá finomítóik a venezuelai nyersolajhoz. Mexikó még biztosított Kubának ilyen ellátást, de miután január végén Trump elnök súlyos tarifákkal fenyegette meg az összes olyan országot, amely kereskedni mer Havannával, Claudia Sheinbaum mexikói államfő is kényszerűen leállította a szállításokat.

Az országba így olaj – vagy más exportcikkek – nem jutnak be, az USA csak a minimálisan szükséges mennyiségű élelmiszer és alapvető használati cikkek behozatalát engedélyez tengeri hadiblokádján keresztül.

A kubai szankciós rezsim 1962 óta életben van, így az USA és szövetségesei lényegi kereskedelmet azóta nem folytatnak a helyi kormányzattal. 2026 elején a változás lényegében annyi, hogy az eddig Venezuelán és Mexikón keresztül beszállított kőolajat sem juttathatják már el oda, mert az amerikai haditengerészet és a kormányzati nyomás ezt megakadályozza.

Február 1-jén Donald Trump elnök éppen ezzel kapcsolatban közölte, a blokád feloldásának feltétele az, hogy a kubai vezetés tárgyalásokat kezdeményez kormányával, és „üzletet kötnek.” De a Drop Site News amerikai újságírói kiderítették:

Marco Rubio külügyminiszter átvette a kubai krízis felett az irányítást, és „ambíciózus terve” szerint bele kívánja manipulálni az elnököt egy tengeri blokád okozta krízis, összeomlás és puccs forgatókönyvébe.

Kiderült ugyanis, míg a Fehér Ház meg van győződve arról, hogy a Külügyminisztérium tárgyal Díaz-Canel embereivel, valójában Rubio azt sugallja Trumpnak, hogy Kuba nem akar komolyan tárgyalni velük. Pedig, mint a cikk írja, minderre a kimerült kubai rezsim még hajlana is, így kereskednének az USA-val, egyes cégeik előtt a sziget piacát megnyitnák, amelyből az USA-nak rendkívül jelentős bevételei származnának. Az a terv, amit Barack Obama elnöksége alatt még csak körvonalazni tudott – de a karibi térségben már így is jelentősen megnövelte az USA profitját –, így most olyan formában lenne elérhető Trump számára, ami 1959, és a Castro-féle hatalomátvétel óta még soha.

Rubio, akinek szülei még 1956-ban hagyták el Fuljencio Batista jobboldali diktátor Kubáját, viszont a jelentések szerint egyszerűen nem akarja mindezt Trump elé tárni, félve attól, hogy az elnöknek kifejezetten tetszene a kubai ajánlat. A külügyminiszernek ugyanis sajátos, ideologikus céljai vannak a krízissel: meg kívánja alázni az ottani, antiimperialista rendszert és történelmi bosszút akar állni azért, amit az USA kubai bevándorló közössége a kommunista-nacionalista gyökerű politikai vezetés és rendszer iránt érez. Rubionak egyébként az extrém módon Castro-ellenes floridai kubai közösség erős szavazóbázisa is, ők egy Díaz-Canellel kötött megegyezést, amit Trump forszíroz, nem fogadnának el, és a külügyminisztert, valamint a Republikánus Pártot büntetnék meg miatta.

Így a neokonzervatív és ideológia-vezérelt Rubio ez ügyben nyílt konfrontációba kerülne a kereskedelmi hasznot remélő Trumppal, ezért folyamodott kommunikációs trükkökhöz. Rubio úgy fogalmazott, a „rezsim makacssága” miatt nem történt semmiféle konkrét, magas szintű egyeztetés. Ezzel szemben úgy tűnik, ez nem a kubai félen múlt, az amerikai Külügyminisztérium ugyanis valójában csak alacsonyabb szinten, migrációs kérdések rendezésére vette fel a kapcsolatot velük.

A kubai fél ugyanis azt nyilatkozta: magasabb szintű találkozó céljából egyetlen telefont sem kezdeményeztek Washingtonban feléjük a blokád ügyében, ők számos alkalommal keresték Rubiót és beosztottait, de szóba nem állt velük senki.

Az értesüléseket tulajdonképpen megerősítette Jamaika kormánya is. A karibi országok együttműködési szervezetének Marco Rubioval közös egyeztetésén Andrew Holness, az ország miniszterelnöke a „konstruktív párbeszéd megkezdésére” szólította fel az USA-t és Kubát, a blokád felszámolása céljából, hozzátéve: „az emberi szenvedés senkinek sem jó. A kubai nép iránti testvéri gondoskodásunk és szolidaritásunk mellett egyértelművé kell tennünk, hogy a Kubában elhúzódó válság nem maradhat Kubára korlátozva. Hatással lesz a migrációra, a biztonságra és a gazdasági biztonságra az egész Karib-térségben.”

A Külügyminisztérium terveit a kubai és floridai, rezsimellenes bloggerek is segítik. A Politico amerikai kiadása például február 2-án közölt egy sztorit, amely szerint Fidel Castro fia, Raúl „Mexikóvárosban tárgyal a CIA-val az ország átadásáról”. A sztori egyértelműen megbízhatatlan Facebook- és blogposztokra alapult. Azzal pedig, hogy a Politico amerikai kiadása közölte, a Drop Site szerzői szerint még csak nem is a szélesebb közvéleményt kívánták elsősorban átverni, hanem magát Trump elnököt, aki a cikk után megnyugodott, hogy az egyeztetések rendben folynak.

Azt Rubio és az amerikai külügyi-biztonsági apparátus így sem tudta megakadályozni, hogy az elmérgesedő, áram- és vízhiánnyal és éhező gyerekekkel fenyegető kubai blokádon Trump ne könnyítsen. A súlyos krízisről érkező hírek után ugyanis az elnök könnyítéseket vezetett be a venezuelai kormány számára az olajembargót tekintve, ezzel a blokád szigorúságát – a külügyminiszter szándékai ellenére – oldotta.

Egy új incidens viszont ismét elmérgesítheti a helyzetet.

Szerdai hír ugyanis, hogy a kubai fegyveres erők „semlegesítettek egy hajót, amely felfegyverzett, az USA-ból érkező kubai disszidenseket” szállított.

A Guardian tudósítása szerint egyes jobboldali, kubai emigráns körök a krízis következtében már régóta terveztek hasonló rajtaütéseket. A provokációhoz használt motoros siklócsónakot eredetileg Florida államban regisztrálták.

Rubio az incidenst nem tagadta, ugyanakkor azt állította, az USA kormányának a támadáshoz „semmi köze nem volt, azt a kormányzat semmilyen módon nem támogatta.” Az elfogott kubai disszidensekről Havanna azt állítja, „terrorista cselekmények” miatt már korábban is körözték őket. A havannai USA nagykövetség, és Florida állam főügyésze az incidenst követően az ügy „részletes kivizsgálását” is megígérte.