Az Egyesült Államok szombat reggel megtámadta Venezuelát, a fővárost és több nagyobb várost is bombáztak, az amerikai szárazföldi csapatok Donald Trump megfogalmazásában „elfogták és kirepítették” az országból Nicolas Maduro elnököt és feleségét. Panama 1989-es inváziója óta ez az első eset, hogy az Egyesült Államok közvetlenül, katonai akció útján és egy vezetőt eltávolítva beavatkozik egy dél-amerikai országban. A támadásban a venezuelai kormány szerint legalább 40-en haltak meg, civilek és katonák is. A támadást az USA szövetségesei sem nézik jó szemmel, de érdemi retorziókra aligha számíthat Trump. Az elnök időközben Kolumbia elleni támadással fenyegetőzik.
Elfogása óta Maduro egy new york-i fogdában várja, hogy hétfőn bíróság elé álljon „kábítószer-terrorizmussal” kapcsolatos vádak miatt. Venezuelát papíron jelenleg szövetségese, Delcy Rodríguez volt alelnök, jelenleg ügyvivő elnök vezeti, aki „kiegyensúlyozott és tiszteletteljes” kapcsolatokat ígér az Egyesült Államokkal. Trump azt nyilatkozta, hogy jelenleg Amerika „viszi a műsort” az országban, amíg újra nem építik az ország olajiparát, és új választások nem lesznek.
A Los Angeles Times spanyol nyelvű beszámolója szerint az USA birodalmi törekvéseinek nagy mértékben alávetett Latin-Amerika kormányait megosztotta a katonai akció. Kolumbia, Brazília, Mexikó, Uruguay és Kuba – különböző mértékben – elítélte a támadást, és felszólította az ENSZ-t, hogy tegyen lépéseket a békés megoldás érdekében. Eközben a Trump-adminisztrációval szövetséges kormányok, mint Argentínáé, Paraguayé és Ecuadoré ünnepelték Maduro eltávolítását. Panama vezetője, José Raúl Mulino elnök vegyes érzésekről számolt be, egyfelől rámutatott, hogy országa tudja, milyen az, amikor Amerika támad – utalva az 1989-es eseményekre –, másfelől azonban reményét fejezte ki, hogy a választásokat elcsaló Maduro bukásával Venezuela visszatérhet a „demokrácia útjára”. A kormányváltás előtt álló Chile jelenlegi baloldali vezetője, Gabriel Boric – aki egyébként korábban sokszor kritizálta Madurot – elítélte a támadásokat, ám a leendő elnök, a szélsőjobboldali José Antonio Kast ünnepelte Maduro letartóztatását.
Az Al Jazeera összefoglalója szerint a támadást elítélte továbbá eddig Kuba, Irán, Oroszország és Kína is.
Az európai szövetségesek a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése ellenére sokkal finomabbak voltak.
Az európai országok közül Szlovákia és Spanyolország volt a legkritikusabb. Robert Fico szlovákiai kormányfő egy kis ország vezetőjeként elutasította a nemzetközi jog ilyen mértékű megsértését, Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sanchez pedig határozottan elítélte az amerikai hadműveletet. Franciaország ugyan külügyminiszteri szinten kritizálta a támadás, ám Emmanuel Macron elnök a katonai hadműveletről már nem ejtett szót, csupán üdvözölte Maduro bukását. Az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország lényegében csak annyit osztott meg, hogy figyelemmel kísérik a helyzetet. Az Európai Unió egy igen visszafogott közös közleményt adott ki, amely minden szereplőt „önmérsékletre”, és a venezuelai nép akaratának tiszteletben tartására szólított fel a „demokrácia helyreállítása” érdekében. A közleményt egyedül Magyarország nem támogatta az uniós országok közül, hogy miért, arról egyelőre nem nyilatkozott a magyar kormány.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői napirendjére felkerült ugyan Maduro amerikai őrizetbe vétele, de nem valószínű, hogy Washington komoly kritikát kapjon itt. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a művelet „veszélyes precedenst” teremt, és számos jogi szakértő szerint az Egyesült Államok fellépése illegális volt, azonban az Egyesült Államok megakadályozhatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden olyan kísérletét, amely felelősségre vonná az országot.
Mindeközben több országban is tüntetést tartottak a katonai akció ellen. Hétfőn Fülöp-szigeteki, dél-koreai tüntetők ítéltek el az amerikai támadást. Vasárnap Spanyolországban vonult körülbelül 200 ember az Egyesült Államok madridi nagykövetsége elé, ám eközben Madridban sok ellenzéki, a Maduro kormány elől elmenekülő venezuelai ünnepelte a fejleményeket – Spanyolországban él Európa legnagyobb venezuelai közössége, megközelítőleg 400 ezer ember. Vasárnap Brüsszelben is volt tüntetés, nagyjából 200 ember vonult az Egyesült Államok brüsszeli nagykövetsége elé, továbbá aznap Prágában kb. 50-en tüntettek.
Magyarországon szerdára jelentettek be demonstrációt az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége elé.
A támadást nemzetközi szakszervezetek is elítélték. Luc Triangle, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkára elmondta, hogy a támadás semmiképp sem a demokrácia védelmébe nevében történt, és egy „egyoldalú gazdasági érdekek által motivált militarizált külpolitika” részét képzi. Hozzátette továbbá a támadás olyan imperialista precedenst teremt, amely „mindenhol veszélyezteti a békét.”
A történtek se nem váratlanok, se nem előzmény nélküliek. Ősszel az amerikai hadsereg több hajót is elpusztított Venezuela partjainak közelében, arra hivatkozva, hogy azok drogot csempésztek, de bizonyítékokat nem mutattak be ezzel kapcsolatban. Független szakértők, de amerikai politikusok is kritizálták a nemzetközi jogba ütköző, törvényen kívüli „kivégzéseket”. Továbbá szintén a „drogkereskedelem elleni fellépés” keretében decemberben a haditengerészet blokád alá vonta az országot, megakadályozva, hogy kereskedjen például kőolajával – amiről Donald Trump elnök ekkor már nyíltan kijelentette, hogy „a miénk volt, a miénk, és vissza kell szereznünk”. Venezuela továbbá azért is lehetett fontos célpontja Amerikának, mert az ország egyfajta kapu Dél-Amerika irányába, a térség felett nagyobb kontroll pedig újra fontossá válhatott számára a Kínával szembeni fokozódó hegemóniaharc közepette. Donald Trump szombat óta már beszélt egy esetleges Kolumbia elleni katonai akcióról is.
(Los Angeles Time, Al Jazeera, Le Monde, Neues Deutschland, 444, Mérce)
