A napokban érvényesített banki inkasszó a fővárosi önkormányzat minden dolgozóját és fizetésüket fenyegeti. Ők, úgy tűnik, ismét a háttérbe szorulnak a pártpolitikai csatározások következtében. Erről beszélt a Mércének Naszályi Gábor, Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke és a Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (FŐX) ügyvivője. 

Lapunk megkereste Naszályit, aki elmondta, miután írásban rákérdeztek Karácsony Gergely főpolgármester tájékoztatta őket a szolidaritási hozzájárulás elvonása miatt kialakult áldatlan állapotokról. Naszályi és szervezete ezek után viszont leszögezte: csütörtök délutántól összesen egy hetet kap a kormány és a főváros, hogy leüljenek tárgyalni a csőd és fizetésképtelenség elkerülése érdekében, ellenkező esetben a dolgozók kénytelenek lesznek akcióba lépni.

Múlt héten, kedden este a kormány adóhátralékra hivatkozva összesen 6,2 milliárd forintot inkasszózott a Karácsony Gergely vezette főváros bankszámláiról, a 2020-ban kivetett „szolidaritási hozzájárulás” címén. Ezzel kapcsolatban Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes már akkor közölte,

„Nem fogjuk tudni fizetni a kiadásokat a cégeknél, ők a beszállítókat nem tudják fizetni, és elindul egy olyan folyamat, amit nem tud megállítani egyetlen kormány sem, mert ez már egy öngerjesztő folyamat”.

A fővárosi dolgozók az esetet követően levélben fordultak Budapest vezetéséhez, azt kérve, ha a fentiek tekintetében valódi krízishelyzetről van szó, akkor ne hagyják ki őket sem a tájékoztatásból és az egyeztetésekből. Ezért az összes érintett szakszervezet részvételével egységes „demonstrációs- és sztrájkbizottságot” alakítottak. Naszályi Gábor a bizottság képviseletében korábban a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében azt írta múlt héten Karácsonynak, 

„…kérjük, személyes tanácskozás keretében szíveskedjen részletes tájékoztatást adni a pontos helyzetről, illetve a megoldási lehetőségekről, ha vannak ilyenek.

Szeretnénk arra is felhívni a figyelmét, hogy lassan már a jövő évi bértárgyalásokat is meg kell kezdeni helyi szinteken, amire nem sok esély van abban az esetben, ha az idei év működése sem biztosított.

Amennyiben nem kapunk megnyugtató választ kérdéseinkre, minden lehetséges eszközt be kell vetnünk annak érdekében, hogy ne az általunk képviselt munkavállalók szenvedjék el annak következményeit, amelyért a felelősség nem őket terheli!”

Naszályi felhívása után november 6-án délután végül létrejött a találkozó a főváros és a dolgozók képviselői között.

A tárgyaláson Karácsony beszámolt arról az új információról is, hogy időközben megszületett a Kúria határozata a 2023-as szolidaritási adó-elvonásokra vonatkozóan, a legfőbb bírósági testület pedig az ügyben Budapest vezetésének álláspontját támogatja a kormánnyal szemben. Karácsony viszont ezúttal sem tudott igazán biztató kilátásokkal szolgálni a bizottság részére. A találkozó után sajtótájékoztatóra került sor, ahol a főpolgármester közölte:

„Ha folytatódik a kormány főváros elleni »hadjárata«, mindkét hónap [azaz november és december] végén inkasszálnak és nem kapják meg az IKOP Plusz támogatást, akkor az egyenleg év végén -36,87 milliárd forint lesz.”

Ez lényegében azt jelenti, hogy a gazdasági stabilitásra vonatkozó jogszabályok miatt 2026 januárja és márciusa között Budapest nem lesz képes béreket fizetni, márciustól is csak azért, mert az iparűzési adóbevételek akkor jelennek majd meg a számlákon.

Naszályi a Mércének elmondta, a mai beszámoló még nem nyugtatta meg az érdekképviseletet: 

„Az elsődleges célunk az, hogy a félbeszakadt tárgyalások a főpolgármester és a felelős miniszter, Gulyás Gergely között minél előbb induljanak újra!”

„Erre csütörtök délután 1 órától 168 órát – azaz egy hetet – adtunk a feleknek.”

„Ha ez nem történik meg, dolgozói fórumokat fogunk rendezni […] ha pedig az a helyzet áll elő, hogy nincs megegyezés, tájékoztatni fogjuk a dolgozókat, hogy a bérfizetés elmaradása esetén munkavégzésre sem kötelezhetőek.”

Mindezt a szakszervezeti elnök a Karácsonyékkal folytatott tárgyalás utáni sajtótájékoztatón is elmondta.

Naszályi mindehhez hozzátette, ha a kormány és a főváros egyeztetései újraindulnak ugyan, de kimerülnek formális tárgyalásokban, eredmények nélkül, a következő lépés az lesz, hogy kezdeményezik a 2026-os bértárgyalások megkezdését a munkahelyeken. Nyilvánossá és egyértelművé kell válnia ugyanis szerinte annak, ha a fővárosi cégek alkalmatlanok lesznek a bérfizetésre.

Az elnök azt is elmondta, jelen pillanatban „sztrájkot nem tudunk hirdetni, hiszen érvényes megállapodásunk van”, de amennyiben a kifizetések csúsznak, esetleg nem valósulnak meg, úgy a jelenlegi megállapodást a munkáltató szegné meg, onnantól pedig a munkabeszüntetést nem akadályozná semmi.

Hiszen a bér- és jutalékfizetés kötelezettség a munkáltatókat – ez esetben a fővárosi önkormányzatot – terheli, amint ezt megszegik, legális sztrájk tartható.

„Ha leállnak a dolgozók ezek után, ehhez megítélésem szerint joguk van, hiszen a szerződést megszegték velük szemben”

– tette hozzá Naszályi Gábor.

Karácsony csütörtöki tájékoztatása rámutatott, nem világos mit jelent a jövőbeni, és potenciálisan még katasztrofálisabb inkasszókra nézve a Kúria friss döntése, a főváros ugyanakkor abban reménykedik, hogy mindez legalább a további levonásokat képes megakadályozni. De a 2023-as és a 2024-es „szolidaritási adós” elvonásokkal és a kamatokkal kapcsolatban is külön polgári perekre van szükség a pénz legalább részleges visszatérítése céljából, mindez pedig természetesen időigényes. 

Naszályi Gábor viszont elmondta, ők azt szeretnék, ha a krízist „társadalmi” és nem pártpolitikai ügyként kezelnék, ezt szeretnék elsősorban elérni. Tehát ő nem kifejezetten Karácsony Gergellyel kritikus, inkább úgy fogalmazott, az önkormányzat és a kormány közösen felelősek a helyzet megoldásáért.

Nem mindenki ilyen megengedő. Ha a kormány a válság ügyében nem is túl közlékeny, a fővárosi Fidesz-frakciónak azért megvan a helyzetről a véleménye. Gulyás Gergely Kristóf városházi Fidesz-képviselő például még egyfajta sajátságos számolást is előadott a közgyűlés legutóbbi ülésén amellyel azt igyekezett bizonyítani, „megfelelő gazdálkodás” mellett Karácsonyék a szolidaritási adóval is „nullszaldósan” tudták volna kihozni a helyzetet.

Felmerült a már felszámolt fővárosi „Budapest Brand Nonprofit Zrt.” cég körüli anyagi visszaélések botránya is. A Budapest Brand fővárosi cég egyes tisztviselői ugyanis a kormányhoz közel álló lapok szerint jogtalanul rezsitámogatást és luxushotelek mélygarázsában fenntartott parkolók bérleti díját fizettették maguk számára, valamint más juttatásokat vettek ki a főváros költségvetéséből finanszírozott cégből a budapestiek számlájára, ezzel is nehezítve a város katasztrofális anyagi helyzetén.

Naszályi Gábor ezekre az érvekre úgy reflektált, a pártpolitikai üzengetés és huzakodás sem az ellenzék, sem pedig a kormánypártok részéről nem hatják meg.

„Itt a budapestiek és a fővárosi alkalmazottak életéről van szó, […] ez egy politikai csata: vívják meg ők. Most van helyzet, és mi azt várjuk, hogy ezt oldják meg”

– hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Hozzátette, az alkalmazottak és szakszervezeti tagjaik is mindenféle pártot támogatnak, és már csak ezért sem vállalhatják fel hogy ezekbe a csatározásokba ők beszálljanak.

„A politikai térből én ki szeretném hozni a társadalmi térbe ezt a kérdést” – tette hozzá. Ez Naszályi szerint azt jelenti, hogy az embereknek látniuk kell: ez nem egy pártvita, ahol jó és rossz pontokat lehet szerezni a felelősség kenegetésével, hanem küzdelem azért, hogy a fővárosban jövő hónapban és azután kapjanak bért a munkások.

A szolidaritási hozzájárulásként felvezetett adó körüli küzdelem és bérharc nem ma kezdődött. Ez év májusában a főpolgármester már jelezte a BKV felé, pénzmegtakarítási vészforgatókönyvet kell készíteniük annak érdekében, hogy a budapesti közösségi közlekedés tovább tudjon működni. A BKV alulfinanszírozottsága következtében elmaradt beruházásai miatti „belső adóssága” ugyanis már ekkor elérte a 800 milliárd forintot.

Budapest vezetése szerint a felelős egyértelmű: a kormány 2020 óta fokozatosan használja arra a szolidaritási hozzájárulás intézményét, hogy az önkormányzati gazdálkodást ellehetetlenítse.

A 2024 júniusában a közgyűlésbe nagy arányban megválasztott, Magyar Péter-féle Tisza párt frakciója viszont az év folyamán többször is azt próbálta meg elérni, hogy a szolidaritási hozzájárulással a kiadások során a közgyűlés „kalkuláljon” és egyfajta, számukra kívánatos „fiskális egyensúly” alakuljon ki. Ez a gazdálkodás és a költségvetés elfogadásának kérdéseit viszont végül még inkább megbonyolította, ugyanis a Tisza frakció többször is késleltette a költségvetés elfogadását.

Miközben pedig a kormány mostanában közvetlenül nem igen szólt bele a helyzetbe – leszámítva Orbán Viktor pesti rakparton forgatott, kritikus, grillezős propaganda-videóját – helyette főként a Szentkirályi Alexandra vezette budapesti Fidesz-frakció vitte a kritikát, amelynek fő iránya az volt, hogy a helyzet kizárólag Karácsonyék „felelőtlen gazdálkodása miatt” állt elő.