Gigantikus tüntetéssel indult ma reggel a tanév Romániában, ahol a tanárok követeléseinek eleget téve az elnök sem tartotta meg hagyományos évnyitóját. A bojkottot és demonstrációt is szervező szakszervezetek szerint a júliusban elfogadott „Bolojan-törvénynek” nevezett reformcsomag az elmúlt 35 év legsúlyosabb oktatási válságához vezethet – miközben a GDP alig 0,05 százalékának megfelelő sporolást jelenthet csupán.

Bár korábban a tanév megkezdése sem volt biztos Romániában, ma több tízezres tanártüntetéssel elindult a tanév Romániában, miután a kormány a pedagógusokat súlyosan érintő reform-csomagot fogadott el júliusban. A bukaresti Győzelem téren több ezer pedagógus gyűlt össze, ahonnan az elnöki hivatalhoz, a Cotroceni-palotához vonultak, „Méltó fizetések, Méltó oktatás”, „Ma elvontok az oktatástól, holnap koldulni fog a nemzet” táblákkal.

A szeptember 8-án tartott tanévnyitók bojkottjára szólított fel előzetesen több szakszervezet is. Ezeket a demonstrációk ellenére ugyan megtartották, de az ünnepségek és a hagyományosnak mondható politikusi beszédek elmaradtak. Így Nicuşor Dan, Románia elnöke hétfőn jelezte, hogy ő sem nyitja meg a tanévet, mivel nem akar szembeszegülni a tanárok követeléseivel. A jelentős kiállás ellenére a súlyos károkat okozó intézkedés visszavonását nem sikerült elérni, és a korábbi évnyitó sztrájkot is elvetették a szakszervezetek.

A tüntetéseket és a bojkottot azután szervezték, hogy a júniusban hatalomra lépő  Bolojan-kormány első reform-csomagjával csökkentette a túlóradíjakat, megnövelte az osztálylétszámokat, összevont kisebb iskolákat és megnövelte a kötelező óraszámokat. A legnagyobb oktatási szakszervezetek szerint ez

„az elmúlt 35 év legsúlyosabb oktatási válságához vezethet”.

A Spiru Haret pedagógus szakszervezet vezetője, Marius Nistor szerint a döntés közel 3 millió diákot érint, akik a megnövekedett létszámok és az alacsony fizetések miatt rosszabb minőségű oktatásban fognak részesülni.

A szakszervezetek augusztus elején egy Ilie Bolojan (Nemzeti Liberális Párt) miniszterelnökkel folytatott tárgyalást követően jelentették be, hogy bojkottálni fogják a tanévnyitót, mivel úgy látták, hogy nem kaptak megfelelő biztosítékokat a döntés visszavonására, az általuk megfogalmazott negatív hatások fényében sem. 

„Minden intézkedést külön-külön megvitattunk – az óraszámok növelését, az osztályok létszámának emelését, az órabérek csökkentését – és részletesen bemutattuk, hogy ezek mindegyike negatív hatással lesz mind a kollégákra, mind a diákokra”

– fogalmazott a tárgyalást követően Simion Hăncescu a Szabad Oktatási Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, hozzátette azt is, hogy a miniszterelnök nem értette meg az aggályaikat.

A Romania-Insider által közölt információk szerint a megszorítás mintegy 70 millió eurós – éves szinten pedig 200 millió eurós – spórolást jelenthet az idei költségvetés számára, ami mindössze a GDP 0,05%-át jelenti. 

A tanárok szerint a reform oktatás minőségére tett negatív hatásai ennél jóval jelentősebbek.

Nem a hétfői az első alkalom, hogy a reformok miatt utcára vonulnak a tanárok, az elmúlt hetekben több alkalommal szerveztek megmozdulásokat a sajtóban csak „Bolojan-törvényként” emlegetett csomag miatt. Daniel David oktatási miniszter augusztus közepén – miután a szakszervezetek a lemondását követelték – úgy fogalmazott, ha nem léptetnek életbe a költségvetési-hiányt csökkentő megszorításokat, akkor nem marad pénz a fizetésekre és az ösztöndíjakra.

Romániában legutóbb 2023-ban folytattak látványos és sikeres érdekérvényesítést a romániai pedagógusok A szakszervezetek ekkor 25%-os fizetésemelést követeltek. A sztrájkban több mint 150 000 tanár és iskolai munkatárs vett részt, a dolgozók el is érték a követelt fizetésemelést. Az akkori munkaleállásról írott átfogó írásunk itt olvasható.

(Romania-Insider, digi24.ro, Libertatea.ro, Romania Journal)