Precedensértékű ügyben született ítélet a munkaügyi bíróságon – számolt be Facebook-oldalán a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ). A szakszervezet arról ír, hogy jogerősen nyert pert 30 gyermekvédelmi gyám, akik számára összesen 70 millió forint elmaradt illetményt, túlmunkadíjazást ítéltek meg.

„Még 2020-ban keresték meg szakszervezetünket a Pest megyei TEGYESZ dolgozói, majd alakítottak alapszervezetet. Az egyik legfőbb problémájuk az volt, hogy a gyermekvédelmi gyámokhoz a törvényben előírt legfeljebb 30-nál jóval több, esetenként akár 45-50 gyermeket rendelnek, munkájukat az előírt, heti 40 órás munkaidőben nem tudják elvégezni, a túlórát azonban nem ismeri el a munkáltató, arra díjazást nem kapnak”

– számolt be az SZTDSZ. Az ügy munkaügyi bíróságra került, ahol néhány hónappal ezelőtt jogerős döntés született: A bíróság megállapította, hogy a gyermekvédelmi gyámok ugyan kötetlen munkarendben dolgoztak, ennek ellenére jogosultak rendkívüli munkavégzés kapcsán felmerült díjazásra, az általuk ellátott feladatokat – azok mennyiségére tekintettel – ugyanis nem lehetett napi 8, heti 40 órában elvégezni.

A témában megkerestük Migács Tibort, a szakszervezet elnökét, aki lapunknak elmondta, nehezítette a gyámok érvelését, hogy ők nem fix munkaidőben dolgoznak, így azt is nehéz volt megállapítani, hogy pontosan mennyit dolgoztak a munkakörükben meghatározott munkamennyiségen felül.  

„Amikor elindítottuk az ügyet, úgy láttuk, hogy minden általunk ismert túlmunkavégzéses ügy a munkaidővel operál. Akinek »rendes« munkaideje van, azt behívják túlórázni, amit ha nem fizetnek ki, akkor egyértelműen megállapítható, hogy milyen összegről van szó. A gyámok helyzete viszont nem ilyen, hiszen a ők kötetlen munkaidőben dolgoznak”

– fogalmazott Migács. Így a törvénybe tudtak kapaszkodni, amely meghatározza, hogy 30 gyámoltja lehet egy-egy gyámnak, ezzel szemben az érintettek huzamosabb időn át 40-45-50 gyermeket láttak el. A bíróság ez alapján járt el úgy, hogy elosztotta a normál munkaidőt a 30-as esetszámmal, majd azt felszorozva  az e feletti létszámmal kapta meg a túlmunka mértékét.

Így jött ki a néhány százezer forintostól ötmillió forintig terjedő összeg, amit most megkaphatnak a gyermekvédelemben dolgozó gyámok.

A dolgozókra nehezedő nyomás ezzel természetesen nem enyhül. Amint arról Migács is beszámolt, bár a törvény előírja, hogy a gondozottakat a lakóhelyüktől legfeljebb 50 kilométerrel kell elhelyezni, a gyakorlat ezzel szemben az, hogy oda viszik a gyerekeket, ahol van hely. Ezzel akár havi 2000 kilométert is le kell vezetniük a gyámoknak a kapcsolattartáshoz – szolgálati kocsi híján saját gépjárművel.

„Emellett olyan feladataik vannak, ami minden szülőt érint. Személyi igazolványt kell csináltatni, jogi ügyeket intézni, kormányablakba járni, satöbbi”

– magyarázza a szakszervezeti vezető, aki korábban maga is nevelőtanárként dolgozott. Szerinte a gyermekvédelmi gyámságban kialakult emberhiányos helyzetben hatalmas szerepe van annak, hogy a közalkalmazotti bérezés mellett egyre kevesebben akarják vállalni a szerepkörrel járó hatalmas felelősséget. 

Ráadásul a gyermekvédelem területe az elmúlt 15 évben is tovább vesztett a megbecsültségéből, érdektelenség övezi a kormányzat részéről is.

Az emberhiány mellett így az ellátórendszer más területeire is jellemző erőforrás- és eszközhiány is általános a területen.

„Miközben a törvényhozásban vagy akár az Alkotmánymódosításokban nagyon hangzatosan beszélnek »ártalmas« dolgokról, addig a gyermekvédelem valósága, ahol a legkiszolgáltatottabbak vannak, borzasztó.” 

A jelenlegi döntés következményeivel kapcsolatban Migács elmondta, hogy a korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy ilyen ítélet még nem jelent változást a rendszerben. Más esetekben, akár strasbourgi ítéletek nyomán is az a jellemző, hogy a perben résztvevőkön túl nem kapnak automatikusan hasonló elbánást a további érintettek.

„Jelenleg a minden megyében jelenlévő Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak nagyjából 1600 dolgozója van, ennek a jelentős része gyám. Ebből most 30-an nyerték meg a pert – és ők sem könnyen motiválták egymás a folyamat végigvitelére”

– fogalmazott Migács. Kiemelte, hogy hasonló ügyekben a szakszervezet továbbra is vállalja a méltatlan helyzetben, túlórákkal dolgozó gyámok képviseletét. 

A gyermekvédelmi intézményrendszert jó ideje folyamatos átszervezések jellemzik, ami már önmagában is rányomja a bélyeget a szakmai munkára. A tavaly kirobbant kegyelmi botrány hatására a kormány magasabb fokozatba kapcsolva kezdett egymást követő törvénymódosításokba,  indoklásuk szerint a családjukból kiemelt, vagy árván maradt gyerekek védelme érdekében. A lapunknak korábban nyilatkozó gyermekvédelmi gyám szerint ezzel egy eleve súlyos nehézségekkel és ellentmondásokkal küszködő rendszernek vihet be kegyelemdöfést.