Semmit sem tudnak a józsefvárosi Diószegi Sámuel utca 20. lakói arról, hogy milyen sors vár rájuk, ha a szomszédban álló épületek bontásának hatására lakhatatlanná válik az otthonuk. Amint arról a Mércén is beszámoltunk, a Diószegi utca 18. és 22. is része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fejlesztési tervének, ezeket a lakóépületeket egy tavalyi törvényben az állam kisajátította, azonban a velük egybeépült 20.-as számról akkor és azóta sem hozott döntést. Pedig a lakók és a szakemberek szerint sem lehet anélkül lebontani a szomszédos épületeket, hogy a középen álló bérházban ne keletkezzen visszafordíthatatlan kár.

A kormányzati szervek egy éve nem tájékoztatják az ott élő 50 családot, ők csak félinformációkból, szóbeszédből próbálják kitalálni, mi fog történni velük – így egy éve teljes bizonytalanságban élik életüket, várva, hogy kiderüljön, lesz-e jövőre is tető a fejük felett. A szó szoros értelmében.

„Nagyon bizonytalan helyzetben vannak a Diószegi 20.-ban lakók, nem tudjuk, hogy mi lesz a sorsunk. Tehát semmilyen támpontot nem ad senki sem, mindenki homokba dugja a fejét. Ez politikusoktól kezdve mindenkire vonatkozik, hogy egyszerűen a Diószegi 20.-at vagy leírták, vagy pedig úgy vannak vele, hogy ott nem emberek laknak, hanem állatok. És akkor majd valahova, valamikor ki fognak bennünket terelni”

– fogalmazott a Diószegi Sámuel utca 20. egyik lakója a múlt héten tartott tájékoztató fórumon az állami kisajátításban érintett házak lakóinak a kiürítés folyamatáról. A 35 éve az épületben élő lakos szerint ha elkezdik bontani a környező házakat, akkor

a Diószegi 20. kártyavárként fog összeomlani.

A fórumon jelen lévő Pikó András polgármester és Jámbor András parlamenti képviselő elmondták, az elmúlt 12 hónapban több alkalommal is keresték a szomszédos telkeken új kampuszt tervező Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, az Építési és Közlekedési Minisztériumot és a Miniszterelnökséget, hogy megtudják, mit tervez a kormány a Diószegi 20.-szal. Érdemi választ azonban senkitől sem kaptak.

Jámbor András, a kerület országgyűlési képviselője a Mérce megkeresésére elmondta, egyelőre csak találgatni tudnak arról, miért nem tudnak válaszokkal szolgálni. Az egyik tippje az, hogy mivel még nem tudják, pontosan mit terveznek ezeken a telkeken, ezért még nem készítettek bontási tervet, így még nem szembesültek azzal sem, hogy áll ott egy épület, amire hatással lesz a szomszédos épületek lebontása.

Még azt sem tudják, hogy ki a felelőse a Diószegi utcában tavaly bejelentett fejlesztésnek, a vagyonkezelőt vagy melyik minisztériumot kell keresni ahhoz, hogy megtudják, mikor indul el az értékbecslés, a kisajátítás és a bontási folyamat – tette hozzá Jámbor.

„Szakértőkkel folytatott egyeztetések alapján én nagyon kevéssé tudom elképzelni azt, hogy olyan műszaki megoldás tud ebből születni, ami nem ennek a háznak a bontásával jár. Akik ott élnek, most már több mint egy éve nem tudják, hogy mi fog történni velük”

– fogalmazott a képviselő. A Diószegi utca 20. szám alatt mintegy 50 család él, sokan évtizedek óta, akik most azt sem tudják, hogy érdemes-e nagyobb beruházásokat, állagjavító felújításokat végezniük, hiszen lehet, hogy fél éven belül nekik is költözniük kell. Jámbor szerint

„nyilvánvaló, hogy ez így nem mehet tovább, itt kormányzati döntésre van szükség arról, hogy mi lesz az épület sorsa. Az önkormányzat pedig, ha beleszakad is, meg fog tenni mindent, hogy segítsen a magukra hagyott lakóknak.”

Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány egy tavaly áprilisi salátatörvénybe rejtve döntött arról, hogy kisajátítja Józsefváros 10 épületét. Erről a kerület polgármestere is a törvény beterjesztése után értesült, előzetesen nem egyeztetett VIII. kerületi vezetéssel senki –

ahogy a lakókkal sem.

Az épületben több évtizede élő családok kiköltöztetésére eredetileg megadott 2025. január 31-es határidőt ugyan sikerült egy évvel meghosszabbítani, így az önkormányzatnak 2026. január 31-ig kell a cserelakásokat felajánlania, de a lakók az azóta eltelt egy évben sem kaptak további tájékoztatást a kormánytól arról, mi lesz a sorsuk.

Jámbor András a lapunk megkeresésére elmondta, hogy a kisajátítási folyamat következő lépéseként a kormánynak szeptember 27-ig kell átutalnia az önkormányzat számára a kisajátítás összegét – ez 5,2 milliárd forintra tehető. Azonban ez korántsem biztos, hogy fedezi a cserelakások és átköltöztetések költségét, de az önkormányzat mindenképpen, akár saját költségből is meg fogja oldani ezeket.

Amint arról beszámoltunk, a tiltakozó tüntetések ellenére tavaly április végén elfogadott törvényi rendelkezések értelmében a Diószegi Sámuel utca 18., 22., 24., 26., 28., a Korányi Sándor utca 20., a Dugonics utca 11. és a Sárkány utca 1. alatti épületek kisajátítása történt meg, illetve az önkormányzat korábban feltételezte, hogy hamarosan a Diószegi Sámuel utca 20. is kisajátításra kerül, azonban erre azóta sem került sor. A többi épület így az állam tulajdonába kerülnek az önkormányzattól, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz a vagyonkezelőjük, így elviekben legalábbis, az NKE felel majd a házak takarításáért és karbantartásáért is.

A törvény alapján – amelynek vitáján Jámbor András, a kerület parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy abban „kétszáz család és ötszáz józsefvárosi sorsa van elrejtve” – a józsefvárosi önkormányzatnak kell felajánlania első körben cserelakást az érintett lakóknak 2026. január 31-ig. Ha ilyen felajánlást nem tud tenni a lakók számára az önkormányzat, az államra hárul a bérlők elhelyezésének feladata.

Azonban ezt sem a lakók, sem az önkormányzat nem szeretné, mivel az egyes igényeknek megfelelő lakást és a kerületben maradást csak az önkormányzati lakásokkal lehet biztosítani.

„Nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy hova, milyen környékre, milyen lehetőségek közé kerülünk ezután. Álljanak le a politikai csatározással, a mi életünk nem játék, az otthonunk nem az önök játszótere” 

– fogalmazott az Országgyűlés Kulturális Bizottságának törvényjavaslatot tárgyaló ülésén az egyik megjelent lakó, hangsúlyozva, hogy az érintettek egy közösségbe tartoznak.