A devizahitelesek számára kedvező döntést hozott múlt héten az Európai Unió Bírósága (EUB), amelynek a hazai következményei még a kormányon múlnak, de akár tömeges perek és visszafizetések is következhetnek. A luxemburgi székhelyű bíróság egy 2007-ben kötött, svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében mondta ki, hogy az az árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatás miatt érvénytelen. 

Így a precedensértékű döntés szerint a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összege visszajár az adósoknak.

Az EUB ítéletére az után került sor, hogy a Kúria előzetes döntéshozatalt kért tőle egy, Marczingós László ügyvéd által képviselt perben, aki a 24.hu-nak elmondta, ez az eddigi legjelentősebb döntés az adósok számára.

„Már 2012-2013-ra konszenzus alakult ki és kúriai döntés is született arról – a szerk.), hogy az árfolyamrés miatt érvénytelenek a devizaalapú szerződések. Mivel a szerződésekben szereplő mindkét árfolyam (az eladási és a vételi is) kiesik, nem marad árfolyam a szerződésekben, mivel így nem tudjuk milyen árfolyamon kell számolni, tehát azok érvénytelenek”

– mondta el lapunk megkeresésére Szepesházi Péter ügyvéd, aki az elmúlt másfél évtizedben több alkalommal képviselt devizakárosultakat. Hozzátette, az érvénytelenség miatt már 2013-ban több ezren nyertek pereket, és a többi devizahitelesnél is csak „idő kérdése volt” hogy megindítsák ezeket.

„Ekkor jöttek Orbánék, akik az elszámolási törvénnyel 2014-ben azt mondták, hogy felfüggesztenek minden pert és végrehajtást, és egy igazságos megoldást ígértek. Ennek a vége az lett, hogy az árfolyamrésből eredő veszteséget, ami a hitelösszegek csupán elenyésző, 1% körüli része volt, adták csupán vissza.”

Ezért a kis összegért cserébe viszont ismét érvényesnek ítélték a szerződéseket, azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett középárfolyam kerül a korábbi kettős árfolyamok helyébe – magyarázza a jogász. Szerinte ezzel azt érték el, hogy

a valóban „nagy falatot” jelentő, az árfolyamkockázat nyomán iszonyatos mértékben megemelkedett törlesztőrészletek rajta maradtak az adósok nyakán.

„Ha azt mondjuk, hogy mégis érvényesek a szerződések azzal a mini korrekcióval, hogy visszakapod az árfolyamrést, akkor az árfolyamkockázat rajtad marad, mert érvénytelenség miatt attól már nem tudsz megszabadulni, hiszen az érvénytelenségi okot a törvény úgymond rendezte”

– foglalta össze Szepesházi. Hozzátette:

Ezen devizahiteles törvények uniós fogyasztóvédelmi jognak meg nem felelősségét mondta ki most az EU Bírósága.

Ráadásul a döntés értelmében nem csupán az árfolyamrés tekintetében kell kompenzálni, hanem olyan helyzetbe kell hozni a fogyasztót, mintha meg sem kötötte volna a szerződést. Vagyis csupán akkora összeget kell visszafizetnie, amekkorát kézhez kapott – sem az árfolyam-emelkedésből eredő megnövekedett törlesztőrészleteket, sem a kamatokat, sem pedig a költségeket nem neki kell állnia.

„Most az a kérdés, hogy hogyan reagál a kormány. Mivel ez a szöveg teljesen egyértelmű, így az eddigiekkel szemben most nem lehet félremagyarázni – így kérdés, hogy most egyszerűen hallgatnak, letagadják, nem csinálnak semmit, vagy »megparancsolják«, hogy ne változzon az ítélkezési gyakorlat”

– fogalmazott a jogász. Szerinte az, hogy átültetésre kerül-e a döntés a magyar jogrendbe,

a kormányon, a Kúria jogegységi tanácsán, az azt összeállító kúriai elnökön (Varga Zs. András), „na meg egyes bírák bátorságán múlik”.

Ha a kormány követi az EUB-döntést, azt beépíti az ítélkezési gyakorlatba, akkor abból a jogász szerint az következik, hogy ha például valaki egy 10 millió forintos kölcsönre 35 millió forintot fizetett vissza most érvénytelennek nyilvánított szerződéssel, akkor visszakérheti a 25 milliós különbözetet.

Ez Szepesházi szerint óvatos becslés szerint is 1,5 millió embert, de a közeli családtagokat is beleszámolva akár 3 milliót is érinthet – ebbe a „kevésbé súlyos” autóhitelek is beletartoznak. Azokkal együtt, akik már rendezték a hiteleket, de a döntés után úgy gondolják, hogy szeretnének a pénzüknél lenni – amire megvan a joguk -, akár 4 millióan is visszakövetelhetik a bankoknak megfizetett hatalmas különbözeteket.

Szepesházi szerint még nagyon nehéz látni, hogy pontosan hogyan fog kinézni ez a folyamat, de szinte biztosan évekig elhúzódó ügyeket eredményez majd. A következő lépés szerinte az, hogy a jelenleg is folyó 500-600 ezer devizahiteles végrehajtást le kell állítani addig, amíg nem tisztázódik, hogy hogyan kell eljárni ezekben az ügyekben.

Erre irányuló törvényjavaslatot nyújtott be hétfőn az Országgyűlés elé Jámbor András és Hadházy Ákos. Előbbi lapunkhoz is eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: 

„Ez a döntés még nem jelenti azt, hogy automatikusan átültetik a magyar jogba. Ennek így kellene történnie, de a korábbi – bár ennél jóval gyengébb – hasonló szellemiségű ügyekben sem történt ez meg sajnos.”

Jámbor András úgy fogalmaz, bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten az Országgyűlésben azt válaszolta a kérdésére, hogy a végrehajtási ügyek többsége devizahiteles, mégis a kormány láthatólag eddig semmit se tett meg a forintosítás után megmaradt devizások megmentésért, és a mostani ítélet után látjuk, járhattak volna jobban is a devizahitelesek az európai uniós jog alapján.

A független képviselők, Jámbor András és Hadházy Ákos törvényjavaslata azt kezdeményezi, hogy az összes folyamatban lévő devizahiteles ügyet függessze fel a magyar állam addig, amíg kiderül, mi a jogértelmezése ennek a döntésnek. Illetve javasolják, hogy szülessen olyan törvény, amely átülteti az Európai Bíróság döntésének szellemiségét a magyar jogrendbe, és megpróbálja kompenzálni az érintett polgárokat.

A kormány röviden, gyurcsányozással reagált az üggyel kapcsolatban a telex megkeresésére: 

„A magyar kormány álláspontja szerint az egyes ügyekben meghozott bírósági ítéleteket mindenkinek, így a bankoknak is tiszteletben kell tartani! A devizahiteleket a Gyurcsány-Bajnai kormányok erőltették a magyar családokra. Az otthonteremtési támogatásokat, az államilag támogatott hiteleket eltörölték és hagyták, hogy a bankok kockázatos devizahitelekbe hajszolják a családokat. A nemzeti kormány 2010 után jelentős lépéseket tett a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért, a devizahiteles korszak lezárásért.”