Eddig ilyen még nem fordult elő: egy kultúrpolitikus járt kultúrpolitikai műsorunkban! Döme Zsuzsannával, Suzival, Ferencváros kulturális alpolgármesterével, valamint Benedek Katával, a népszerű, és nemrég búcsút mondó Trash of köztér nevű Instagram-oldal alapító-szerkesztőjével, és Mélyi József művészettörténésszel a kormány és az ellenzék köztérpolitikáját próbáltuk meg közössé tenni az Optimisták negyedik adásában.
Ahogy erre részletesen is kitértünk, nem véletlen, hogy nincsenek ma Magyarországon kultúrpolitikusok.
„Általánosságban a kultúra nem fontos (…). A kormányt és a politikusokat sem érdekli a terület. (…) És tegyük hozzá, hogy Budapest előző kultúráért felelős főpolgármester-helyettesének, Bősz Anettnek karatéból van fekete öve, és semmiféle kulturális végzettsége nincs, a témában tett megnyilatkozásai pedig hagytak kívánnivalót maguk után.”
– írták le a politikai formációk zömére jellemző helyzetet vendégeim.
Ahogy Mélyi József kiemelte, az elmúlt 25 évben a Fidesz köztérpolitikájának leghangsúlyosabb, állandó eleme a Trianon-kultusz. Ám a trükkösen félárbocra eresztett országzászlókon túl (melyek az ország sebzettségét hivatottak szimbolizálni) mostanra a kormánypárt többnyire kiábrándult a köztér szimbolikus elfoglalásából, 2014 óta mindenképp. Mélyi József szerint az utolsó komoly kísérlete a köztéri szobrok vonatkozásában a végül soha fel nem avatott A német megszállás áldozatainak emlékműve volt. Ez a projekt hatalmas ellenállást váltott ki, és óriási kudarccal végződött. Azóta, a művészettörténész elmondása szerint új, meghatározó szobrászművész által készített emlékműveket nem kezdeményezett a Fidesz. Ehhez képest régebben, még az első Orbán-kormány idején (1998-2002) nagyon is komolyan gondolták a Szent István-szobor dömpinget, a magyarok kulturális emlékezetének alakítását.
Persze a kormánypárt továbbra is támogat szoborállításokat, ám ezek funkciója megváltozott: sokkal inkább a helyi közösségek megnyerését , és az átadó-ünnepségek által termelt Facebook-likekokat szolgálják. Ugyanis, miképp ez Benedek Kata gyűjtéséből is kiderült, az elmúlt tíz évben egészen pici településeket is sorra jártak magas rangú fideszes politikusok, hogy különböző szobrokat adjanak át. „Legendás volt L. Simon László körútja Fejér megyében” – teszi hozzá Mélyi József. Ezekben az esetekben szinte teljesen mindegy, a szobor maga milyen: a lényeg, hogy milyen alkalmat teremt a politikai gesztusokra és kommunikációra.
Köztereink kultúrálatlanodását, a köztéri szobrok funkciójának átalakulását nem csak kormánypártunknak köszönhetjük. A politikai-gazdasági feltételek ugyanis, ha nem az Árpád-házi királyok, akkor a zsánerszobrok elszaporodását idézik elő. Alacsonyan csüngő gyümölcs: valami könnyen befogadható, olcsó, kedves dolgot kitenni, mint a Pál utcai fiúk szobra Budapesten a Práter utcában vagy Pécsett a mekiző Weöres Sándor. Ám ezeknek az alkotásoknak csak első látásra van közük ábrázolt tárgyukhoz: a Pál utcai fiúk üveggolyózós jelenete például a regényben egy erőszakos epizód, amelyből a köztéren vidám díszlet lett (egy iskola bejáratától néhány méterre); a híres magyar költőnek pedig nyilvánvalóan kevés köze van az amerikai gyorsétteremlánchoz. A giccs terjedése világtendencia, ám az, hogy idehaza ennyire meghatározóvá vált, jelzésértékű: hiányzik a közös gondolkodás, képesség arra, hogy jelentést adjunk köztereinknek. Így maradnak a zsánerszobrok mint egyfajta pótlék, melyek „utánoznak valamit, ami egyszer jelentéses volt”.
Ilyen kényszerek és tendenciák közepette kell helyt állnia tehát egy elvileg alternatívát kínáló ellenzéki önkormányzatnak, ha meg akarja mutatni: lehet másképp. Az adás utolsó részében Ferencvárosra fókuszáltunk, különösen három olyan elhíresült esetre, amikor az önkormányzat támogatásával kirakott tárgyakat rongáltak meg, feltehetőleg ugyanazok a neofasiszta csoportok. A Black Lives Matter-szobor, a szivárványos pad (melyet nem az önkormányzat festett le, hanem engedélyezte civileknek, hogy így tegyenek) és a Turul-G szobor azonban számos kérdést felvet az ellenzéki önkormányzatok cselekvéslehetőségeiről és felelősségéről is.
Az adás végén tehát, mint eddig szinte mindig, vita bontakozott ki, de ezúttal egy érintett döntéshozó jelenlétében. Reméljük ti sem bánjátok majd, hogy ragaszkodtunk a hagyományinkhoz!
Az Optimisták elérhető YouTube-on, Spotify-on és hamarosan a Lahmacun rádió ingyenesen és reklámmentesen hozzáférhető archívumában is.
Tartalom
2:30: A NER köztérpolitikája
33:15: Kapuőrök és zsánerszobrok
54:57: Ferencváros ellenzéki ajánlata és a szoborrongálások
Résztvevők
Benedek Kata, művészettörténész, Trash of Köztér instagram oldal szerkesztője
Mélyi József, művészettörténész, kritikus
Döme Zsuzsanna (Suzi), Ferencváros kulturális alpogármestere, a Kutyapárt társelnöke
A podcast grafikája Csató Csenge, zenéje Efkilenc munkája. Szerkesztő Dobsi Viktória, technikus Fazekas Lázár Benjámin.
Az adás az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával jött létre, az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.