Kedden éjszaka nyújtották be a Fidesz-KDNP képviselői az újabb, immár 15. alkotmánymódosítást. Ebben az elmúlt hetekben, elsősorban Orbán Viktor évértékelő beszédében belengetett témakörökben módosul, egészül ki a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvény. A 11 pontos módosítás sort kerít a Pride betiltásának és a független sajtó „kitiltásának” alkotmányos megalapozására, az emberi nemek meghatározására, a készpénzhasználat alapjoggá tételére és (korábban nem bejelentetten) az évek óta fenntartott veszélyhelyzet korlátlan meghosszabításának lehetőségére is.

Az előzetes kormányzati ígéreteknek megfelelően bekerült az Alaptörvénybe a kábítószereket tiltó sor is, ami szó szerint így hangzik:

„Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.”

A kormány ezzel az Alaptörvénybe emel egy több évtizedes válságot, amit csupán az elmúlt hetekben vett észre. Teszi ezt úgy, hogy mindezzel csupán bizonytalanságot kelt, de érdemi választ továbbra sem ad a problémára, hiszen – ahogy eddig sem, úgy ezután sem – az tart vissza bárkit a szerhasználattól, hogy az milyen papíron van tiltva.

„Egy alaptörvény-módosítást – és ez különösen igaz a mostani módosításra – nem úgy kell érteni, hogy az valóban alakítja a jogrendszert. Itt más célok és indokok vannak. A magyar Alaptörvény az alkotmány funkciójának már nem tud megfelelni. Hiszen az alkotmányok funkciója a mindenkori hatalom korlátozása az egyének szabadsága felett, de Magyarországon olyan szabályokat pakolnak bele, amelyek az egyének szabadságát korlátozzák a hatalom érdekében. 

A hatalom kénye-kedve szerint korlátozza az alapvető jogokat, tehát ennek a funkciónak érdemben nem felel meg”

– fogalmazott a Mérce megkeresésére Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója. A másik szempont Szabó szerint, hogy egy alkotmánynak integrálnia kell, vagyis olyan normákat kell tartalmaznia, amikkel mindenki együtt tud élni. Azok is, akik egyetértenek a hatalom gyakorlóival, és azok is, akik nem értenek egyet, mert ők tudják, hogy az alkotmány mindenkit megvéd, az aktuális kormánytól függetlenül.

„Ennek sem felel meg ez a módosítás. Ebben nem integrálunk, hiszen vannak benne olyan módosítások, amelyek propagandisztikus céllal provokálnak. Látjuk, hogy az Alaptörvény már egyre inkább propagandaeszközzé válik, és nem annyira egy jogi, alkotmányi funkciót betöltő dokumentum.”

A kábítószerekkel kapcsolatos módosítással kapcsolatban a TASZ munkatársa úgy fogalmazott, az 

egy komolyanvehetetlen szabály komoly következményekkel.

„Mint alkotmányi szabály, nem komolyan vehető, mivel a magyar jogrendszerben köztudott, hogy ezek a tevékenységek – a népszerűsítés kivételével – a legtöbb tekintetben tilosak. Eleve léteznek olyan szabályok, amelyek tiltják a kábítószer előállítását, terjesztését és még a fogyasztását is”

– fogalmazott Szabó, hozzátéve, hogy vannak olyan szabályok is a magyar jogrendszerben, amelyek bizonyos élethelyzetekben lehetővé teszik a használatot. 

Ugyan alacsonyabb szintű jogszabályokból kiderül, hogy mi a kábítószer, de azt az  Alaptörvény nem határozza meg. Léteznek tartalmi értelemben kábítószernek minősülő anyagok, amik jogi értelemben nem tiltottak, amelyeket szabadon lehet terjeszteni – és vannak szerek, amiket csak bizonyos célokkal lehet fogyasztani. Ilyen például a morfinszármazékok fájdalomcsillapításra való használata az egészségügyben, de számtalan más példa is létezik a szakértő szerint.

„Na most mi lesz akkor ezekkel a szabályokkal, amelyek a kábítószer használatát lehetővé teszik? Nyilván nem az, hogy ezek akkor alaptörvény-ellenesek lennének. Akkor miért kell egy alkotmány szintjén általában tiltani valamit, ha a jogrendszer már évtizedek óta megoldja, hogy amit tiltani akar a jogalkotó, az tiltja, amit meg nem akar tiltani, azt meg nem tiltja?”

Szabó szerint politikai célja van egy ilyen módosításnak – feltehetően a kormány, drogliberalizációtól való elzárkózásának kifejezése, de ez komoly kérdéseket vet fel az egészségügyi felhasználást illetően is. Tehát az, hogy lehetséges a jogrendszerben olyan normát fenntartani, ami lehetővé teszi a kábítószereknek bizonyos célú használatát, és az, hogy nem lehet liberalizálni, nem összeférhető.

Az Alaptörvénybe bekerülő szöveg így is alkalmas arra, hogy bizonytalanságot szüljön – ami szintén célja lehet a jogalkotóknak Szabó szerint.

„Innentől kezdve mindenki bizonytalan az általa akár évtizedek óta alkalmazott normák alkotmányosságában. Elbizonytalaníthat egy orvost, hogy felírhatja-e ugyanazt a gyógyszert még egyszer, vagy sem. Ezért is szomorú, hogy az Alaptörvényt ilyesmire használják fel, hogy konfliktust gerjesszenek és elbizonytalanítsanak akár normakövető polgárokat is.”

Az is kérdéses, hogy a törvényekben eddig nem korlátozott „kábítószer népszerűsítés” mire utal, és a kormány nem is ad magyarázatot erre. Ez akár felesleges öncenzúrához is vezethet, például olyanok esetében, akik az ártalomcsökkentés kiterjesztését szeretnék elérni, vagy más kábítószer-fogyasztással kapcsolatos, egyébként tudományosan alátámasztott tevékenységet végeznek. 

„Számukra azt üzenheti a módosítás, hogy vissza kell fogniuk magukat ebben a körben. Miközben szó szerint véve ez nem népszerűsítés, csak nem mindenki biztos abban, hogy a hatóságok is így fogják-e érteni, és ezért visszafogják magukat. Ez egy politikai fegyver lehet azokkal szemben, akik például ártalomcsökkentésért, vagy a drogliberalizációért lépnek fel, ami a közpolitikai viták elnyomását is jelentheti.”

A szakértő szerint ez hasonlít az orosz homofób törvényre, de hogy Magyarországon ez alatt mit kell majd érteni, az a kapcsolódó jogszabályok megjelenése után fog kiderülni. 

„Csak ezek után fogjuk tisztán látni, hogy mi lesz tilos valójában, hogy mit jelent a népszerűsítés ebben a kontextusban.” 

A szakértő szerint ez addig is bizonytalanságot szül, hiszen innentől kezdve lehet, hogy valaki, aki egyébként nem a kábítószerfogyasztást népszerűsítené, hanem ezzel kapcsolatban akár fontos közpolitikai álláspontot fogalmazna meg, az tartani fog attól, hogy később retorzió éri, mert jogilag nem annyira edukált, nem tudja, hogy valójában ezt megteheti-e, és ez vissza fogja őt tartani. 

Ezeknek a szabályoknak mindig ez a fő veszélye.

„Előre nem tudjuk kitalálni, hogy mit szeretnének majd beleírni a médiatörvénybe, vagy bármelyik jogszabályba. Nem is kéne ötleteket adni, de az látszik, hogy ha valami az Alaptörvénybe előre bekerül, akkor azzal valami céljuk lehet. Ez egy veszélyes kaput nyit ki, mert innentől kezdve valaminek az alkotmányosságát már sokkal nehezebben lehet vitatni”

– fogalmazott lapunknak Szabó Máté.

A mostani Alaptörvény-módosításban is több olyan passzust találunk, ami előre belengetett, de még részleteiben nem ismertetett törvényeknek ágyazhatnak meg – vagy politikai célok eléréséhez próbálnak meg bizonytalanságot, zavaros alaptörvényi alapokat szülni. Ilyen a Pride-dal kapcsolatos rész, ami a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmének jogát az élethez való jogon kívül minden más alapjog elé helyez.

Amint arról korábban írtunk, a kormány Orbán Viktor évértékelőjét követően háborút hirdetett a drogok ellen. Az elmúlt hetekben-napokban több alkalommal is razziázott a rendőrség, látványos elfogások sorát tették közzé fideszes politikusok és a rendőrség munkatársai. Miközben a hasonló, egyedül a bűnüldözésre támaszkodó drogellenes intézkedések másutt is kudarcott vallottak, addig azt látjuk, hogy a Fidesz itthon is csak felhangosítja eddigi – sikertelen – drogpolitikáját.