Annak ellenére, hogy vonulásuk békés volt, a második világháborús német és magyar katonákat dicsőítők ellen tiltakozó antifasisztákat sohasem látott rendőri jelenléttel és rendőrkutyákkal kísérték fel a Várba. Ezzel szemben a Légió Hungária politikai rendezvényét mintha teljesen békén hagyta volna a hatóság, igaz, a szélsőjobb megemlékezésére idén már nem a Várban került sor.

2025-ben is antifasiszta csoportok vonultak fel a február 11-ét megelőző szombaton, a Budai Várban. Az „Elég a nácik dicsőítéséből” névre keresztelt rendezvény célja, hogy a résztvevők tiltakozásukat fejezzék ki a második világháborús náci német és szövetséges politikai rendszerek dicsőítésére szolgáló „becsület napja” és az annak keretében a Vár és a budai hegyek között megrendezett „emléktúra” ellen.

A „becsület napja” szervezői saját bevallásuk szerint az eseménysorral 1945 és Budapest ostromának tragikus eseményeire kívánnak emlékezni, amelynek során több tízezer német és magyar katona esett áldozatul a szovjet ostromgyűrűből való sikertelen kitörési kísérletnek. Arra emlékeznek ezzel, hogy Budapest 1945-ös, pusztító ostromának záróakkordjaként a náci Waffen SS és Wehrmacht védekező egységei a velük szövetséges, nyilaskeresztes hadvezetés alatt álló magyar honvédséggel együtt február 11-én megkíséreltek kitörni az őket körbevevő szovjetek gyűrűjéből, ahova 1944 karácsonyán kerültek. 

Rendőri szigor, békés vonulás

Amint azt a kormány előzetes antifariogatása alapján sejteni lehetett, február 8-án még az eddig szokásosnál is sokkal több rendőr fogta közre a megjelent mintegy 200-300 magyarországi és külföldi antifasiszta ellentüntetőt.

A rendőrség ezúttal jelentős, legalább százfős létszámban vonult fel. Az először a Széll Kálmán téren összegyűlt antifasisztákat kutyás rendőrök is kísérték, majd ezzel a szoros közrefogással indult el rövid menetük a Budai Vár felé.

A Mércének nyilatkozó egyik antifasiszta szervező beszámolt róla, a rendőri jelenlét idén különösen jelentős, de ők és a külföldi, nyugat-európai antifák már egy évtizede járnak ide, ezen a napon, hogy ellentüntetésen fejezzék ki nemtetszésüket a szélsőjobboldali esemény ellen.

„Újra a kapitalizmus válságidőszakában élünk, amikor a felgyülemlő társadalmi feszültségeket, rasszista, nőellenes, menekültellenes uszításban lehet levezetni a világ minden táján. […] Sajnos itthon még csak nagyon kevesen fejezik ki ezzel kapcsolatos nemtetszésüket.”

A szervező szerint mindenesetre pozitív fejlemény, hogy antifasiszta tüntetés nélkül már Budapesten sem lehet egy ilyen felvonulást és túrát megszervezni. Ez régebben nem volt egyértelmű. Az évek során a szélsőjobboldali rendezvények az antifasiszta tüntetések, és az állampolgári tiltakozások hatására kiszorultak a Várból, idén nem csak nyilvános megemlékezést nem tudtak szervezni az újfasiszta csoportok. A Kitörés túrára indulók viszont idén is a Várban, a Hadtörténeti Múzeum előtt gyülekezhettek.

A Társaság a Szabadságjogokért megfigyelői ugyancsak elkísérték a menetet. Egy képviselőjük a Mércének elmondta, kutyás-rendőrös jelenlét egy ilyen kántálós és békés vonulás esetén a rendőrség részéről abszolút indokolatlan, sőt akár a megfélemlítés kategóriáját is kimerítheti. További megszorításnak számít az antifasisztákkal szemben az előző évekhez képest, hogy még a Bécsi kapuhoz vezető feljárót is elzárták előlük a rendőrök, hagyományosan innen lógatták le a szélsőjobboldal ellen tiltakozó transzparenseiket.

A tiltakozó vonuláson egyébként atrocitás nem történt.

A szélsőjobboldali Légió Hungária az antifasisztákkal szemben és a fotóik tanúsága szerint, a rendőröktől zavartalanul tarthatta meg saját megemlékezését a német és magyar katonák kitörésére a Hűvösvölgyben.

Telegram-csatornájuk híradása szerint a szervezet több tucat, egységesen fekete ruhába öltözött tagja égő, piros fáklyákkal vonult a helyszínre, az írásos megemlékezésben pedig úgy fogalmaztak, 

„Amikor azt mondjuk, hogy február 8-án van a Becsület Napja, akkor azt minden tekintetben úgy is gondoljuk, és eszerint is cselekszünk.”

Későbbi bejegyzésükben ehhez hozzátették, a náci Németország és a nyilaskeresztes Magyarország katonáira és parancsnokaira célozva:

„Felrázó példátok elátkoz minden gyáva lemondást! Emberi nagyságotok a jövő forrása! Dicsőséges tetteitek az életet jelentik!”

A nemzetközi neonácik piros betűs napja 

Magyarország és Budapest a második világháború aktív pusztítását és gyilkolását a saját területén 1944-ig elkerülte, ennek része volt Horthy Miklós kormányzó külpolitikája, amely – annak ellenére, hogy a tengelyhatalmakkal szinte a legvégsőkig szövetséges maradt az ország – a háborúból való „kimaradást” is hirdette.

Hitler azonban másként döntött, előbb 1944. március 19-én megszállta Magyarországot a Német Birodalom, elindult a több mint 500 000 halálos áldozatot követelő magyar Holokauszt, majd Horthy Miklós és szűk köre „kiugrási kísérlete” után, 1944 október 15-én a Nyilaskeresztes Párt katonai puccsal átvette a hatalmat. Magyarország azon kevés ország közé tartozott így, amelynek vezetése a végsőkig Hitler mellett maradt. Ennek a tragédiának mintegy záróakkordja volt 1945. február 8-a, amikor a szövetséges német-magyar csapatok kitörést kíséreltek meg a magyar fővárost akkor már körbevevő szovjet-román ostromgyűrűből. A parancs célja a Budapestet védő tengelyhatalmak csapatainak nyugat-magyarországi újjászervezése lett volna, hogy a háborút a lehető legtovább elnyújtsák.

Az ostromló szovjetek nem feltétlenül ragaszkodtak volna az események olyan alakulásához, amely a kitörés során 40 000 magyar és német katonaáldozatot követelt. Szilveszter előtt a szovjet 2. Ukrán Front Hevesen táborozó vezérkara úgy döntött, követek útján megadásra szólítják fel a Budapesten rekedt egységek parancsnokát, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführert, az ajánlatot azonban ők visszautasították.

Adolf Hitler és a német hadvezetés kifejezetten megtiltotta a német-magyar seregeknek, hogy elhagyják a budai várat, azok azonban készleteik kimerülésével mégis emellett a megoldás mellett döntöttek.

A keleti blokk és a Szovjetunió összeomlása után az addig titokban és illegálisan szervezkedő magyar újnáci és neofasiszta szervezetek már nyíltan keresték a kapcsolatot a nyugat-európai – köztük a németországi – elvbarátaikkal. A kapcsolatfelvétel és a politikai aktivitás megszervezésének fontos pillanata volt 1999, amikor először emlékeztek meg nyíltan ezek a csoportosulások a Budai Várban, a Kapisztrán téren 1945 februárjának eseményeiről. Akkor a megemlékezés legfontosabb magyarországi szervezete a nyíltan újnáci Vér és Becsület volt, azóta – a 2000-es évek kormányzati reakciója és a kultúrharc beindulása nyomán – a „Kitörés-emléktúrát” mint „hagyományőrző-természetjáró” elemet igyekeznek leválasztani a nyíltan szélsőjobbos politikai eseményektől. Utóbbiakat a 2010-es évek folyamán rendre megpróbálták illegális és féllegális körülmények között megrendezni a „Becsület napja” néven. Ez hol jobban, hol kevésbé sikerült a magyar és az ide látogató nyugat-európai, lengyel és ukrán újnáci mozgalmaknak.

A „Becsület napja” az elmúlt évtizedekben a nemzetközi újfasiszta mozgalom egyik piros betűs napjává vált. Budapesten ilyenkor  – részben nyílt, de az elmúlt években az antifasiszták által alkalmazott sikeres kiszorítási stratégiák, illetve a rendőrségi tiltásoknak köszönhetően egyre inkább csak konspiratív formában – nemzetközi neonáci találkozó zajlik, amelyen számos országból vesznek részt „a fehér faj” barátai.

Neonáci és antifasiszta erőszak

A „Kitörés napját” övező antifasiszta, nemzetközi ellenakciókat 2023 februárja óta övezi fokozott kormányzati érdeklődés és propaganda.

A magyarországi antifasiszták által szervezett felvonuláshoz az elmúlt évekhez hasonlóan németországi és ausztriai antifasiszták is csatlakoztak. A Fidesz-kormány viszont 2023 óta már ezeket a csoportokat jóval szigorúbban fogja mint azelőtt. Ennek oka az a 2023 februári támadás, amelyet egy náci rock-koncert résztvevője ellen németországi és olaszországi antifasiszták követtek el az utcán. Az ügy részletei – a magyarországi bírósági eljárások számos visszássága miatt- máig sem egyértelműek. Ugyanakkor a támadást a magyar állam és a kormány az antifasizmus befeketítésére, terroristának való lefestésére és fokozott ellenőrzésére, valamint az ellenőrzött médián keresztül a nagyközönség előtti lejáratására hatásosan használta fel.

Annak ellenére például, hogy a Szikra Mozgalom és Jámbor András parlamenti képviselő az utóbbi években már semmilyen szín alatt nem foglalkozik publikus csatornáin a Kitörés-nappal, vagy az az ellen tiltakozó akciókkal, a szervezet pedig nem vesz részt az antifasiszta akciókon, a kormány kommunikációjában még mindig igyekeznek az antifasiszta csoportok és a Szikra Mozgalom összefonódását sulykolni. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az idei politikai rendezvények előtt a Mérce kérdésére közölte, 

„Ismerjük a Szikra Mozgalmat, amelyik az antifa eszmeiségnek, filozófiának, ideológiának a magyarországi egyik legfőbb propagálója. Mi viszont nem tartunk elfogadottnak semmilyen olyan ideológiát – lehet az szélsőségesen jobb vagy szélsőségesen baloldali, a lényeg, hogy szélsőséges. Semmilyen szélsőséges ideológia nem indokolja azt meg, hogy emberekre támadjanak, az erőszakra semmi nem adhat indokot. Úgyhogy mi a legszigorúbban felléptünk eddig is, és a legszigorúbban fogunk ezután is fellépni minden hasonló támadással szemben.”

Igyekezett hangsúlyozni azt is, hogy „a két évvel ezelőtti antifa támadások után felkészült a magyar rendőrség arra, hogy hasonló ne történjen meg. A tavalyi esztendőben már sikerült megakadályozni, sikerült elejét venni, sikerült megelőzni azt, hogy olyan antifa támadások legyenek Budapest utcáin, mint amilyenek voltak 2023-ban”

Ehhez még hozzátette, „annak érdekében, hogy a támadássorozat ne ismétlődhessen meg, a rendőrség együttműködik a hazai és külföldi titkosszolgálatokkal.” Arra munkatársunk ismételt kérdéseit követően sem válaszolt viszont az államtitkár, hogy az elmúlt években rendszeres, erőszakos szélsőjobboldali akciókkal kapcsolatban indított-e hasonló eljárásokat a rendőrség. Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője, Csécsi Soma alezredes ismételt kérdésünkre viszont végül elismerte, a Szikra Mozgalom 2023-as támadásokban való részvételét, amire a kormány kampány épített, nem sikerült semmivel bizonyítania. Ennek ellenére a kormánypárti bulvármédia továbbra is úgy kezeli őket, mintha lényegében felelősek lennének a támadásért.