A legszegényebb adósoknak valamivel kedvezőbb lesz a helyzete a végrehajtás alól mentességet élvező pénzösszeg emelésével. Az Orbán-kabinet a módosítással picit még „fölé is ígért” a végrehajtási rendszer átfogó reformját szorgalmazó ellenzéki formációknak.
Az alacsony jövedelműek és a nyugdíjasok védelmére hivatkozva – némileg váratlanul – igen jelentőset korrigál a kormány a végrehajtások rendszerén. Erről november 21-én számolt be közleményben a Nemzetgazdasági Minisztérium. Eszerint a kormány úgy kezdeményezi a bírósági végrehajtási törvény módosítását, hogy a jelenlegi, 60 ezer forintos végrehajtás alól mentesített összeg határát a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, amely a 2024-es, adózás utáni legkisebb bérekből számítva 106 450 forintot jelent.
A változtatást nemcsak a munkabérből, hanem a nyugdíjakból és más járandóságokból történő letiltások esetében is alkalmazni kívánja a kormány, valamint abban az esetben is, ha a végrehajtás pénzintézet által kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegre irányul. Az új szabályozás szerint a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonná majd a mentesített jövedelemrész növekedését. A hamarosan beköszöntő 2025-ös évtől kezdődően tehát – a kormány, a munkáltatók és a dolgozói érdekképviseletek által aláírt megállapodásból adódóan – a 193 382 forintos nettó minimálbér 60 százaléka, vagyis 116 029 forint lesz a mentes összeg. (Fontos, hogy a kormány még nem nyújtotta be a vonatkozó törvényjavaslatot, így annak pontos időbeli hatálya egyelőre kérdéses.)
A mentesített összeg jelentősége abban áll, hogy annak mindenképpen az adósnál kell maradnia – akkor is, ha az adott jövedelemtípusból levonandó részarány így nem éri el a követelés mértékét (munkabérek esetében ez általában legfeljebb 33 százalék, kivételesen legfeljebb 50 százalék). Ez a védelem elvben arra szolgál, hogy a követelés teljesítése ne veszélyeztesse az adós megélhetését. Maga a minisztérium is ezzel indokolja a kezdeményezést: „A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire”.
Ez a megállapítás sok szempontból érdekes, de abból főleg, hogy
a NER 14 éve alatt 2022 végén nyúltak először hozzá az összeghatárhoz: egészen addig a minimálnyugdíj (egyébként tragikus módon 2008-tól máig érvényes) 28 500 forintos mértékében állapították meg a munkabérből nem levonható hányadot is.
2023-ban és idén mindenfajta értékkövetési feltétel nélkül 60 ezer forintos védett rész került meghatározásra, amely még mindig abszurd módon alacsony, hogyha összemérjük a legkisebb keresetek emelkedésével. Utóbbiak nemcsak remek indikátorai annak, hogy az elmúlt évek inflációja során milyen súlyosan drágult az élet Magyarországon, de az összeghatár emelése is a legkisebb kerestűek esetében bír a legnagyobb jelentőséggel. Alábbi grafikonunk jól mutatja, hogy 2022-ra milyen kicsire zsugorodott a védett bérhányad, s hogy a kormány mostani korrekciója mennyire égető fontosságú volt még a 2023-as kiigazítás tükrében is:
Az élet drágább ennél
„Persze az élet költségei nagyobbak ennél a 106 ezer forint körüli összegnél, és az óriási nyomorúsághoz képest legfeljebb kis nyomorúságot jelent sokaknak ez a módosítás” – kommentálta lapunknak a változtatást a számos adós jogi képviseletét ellátó Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró. Szepesházi ezzel együtt nagy előrelépésnek, fontos korrekciónak tartja a bejelentett módosítást, amely a korábbiaknál sokkal jobb helyzetet teremt. Ahogyan maga a kormány is az alacsonyabb jövedelműek és a sérülékenyebb csoportok védelmeként keretezi a lépést, Szepesházi Péter is a legszegényebbek számára látja kardinálisnak a változtatást.
„A legszegényebbek az az ügyfélkör, akiknek nincs olyan szerencséje, hogy egy-két családtag jó fizetéssel érdemben tudja segíteni, és akiknek egy picit könnyebb lesz a helyzetük az eddigiekhez képest. Adott esetben ezen is múlhat, hogy egy család vagy egy személy pont nem hal éhen. Ilyenek azonban egyre többen vannak”
– érzékelteti a kormány lépésének jelentőségét az ügyvéd.
Fontos lábjegyzet a bejelentett változtatáshoz Szepesházi szerint, hogy nem orvosol egy, a levonásokkal kapcsolatos súlyos problémát. Mégpedig azt, hogy a végrehajtó nem munkabérként levonhatja az adós számlájáról a mentesített hányadon kívüli egyéb összegeket. „A munkáltató tehát előre levonja, amit a végrehajtó előír neki határozatban, és értelemszerűen a többit elutalja a munkavállaló által megadott folyószámlára. És egyfajta joghézagba botlunk, mert a takarékoskodással megőrzött pénzhez hozzáférhet a végrehajtó, akár inkasszóval is. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy tízből kettő-három bíró adatja vissza ilyenkor ezt az összeget” – magyarázza az ügyvéd. Ugyanígy égető szükség lenne szerinte arra, hogy szerinte a megindított végrehajtási ügyének dokumentációját egy elektronikus nyilvántartásából minden érintett elérhesse, mert gyakori visszaélési forma, hogy a végrehajtói irodák szabotálják, hogy a bajba kerültek hozzáférjenek az őket érintő végrehajtási iratokhoz. És ez csak néhány a rendszer azon visszaásságai közül, amelyeket egyáltalán nem kezel a kormány legújabb lépése.
Összességében tehát továbbra is súlyos problémák vannak a végrehajtás működésével, de Szepesházi nagy sikernek tartja az összeghatár emelését – azt külön méltányolandónak látja, hogy a mentesített részt nem egy fix összegben határozták meg, hanem a minimálbér-emelésekkel automatikusan növekszik majd – , még ha azt szerinte nem is lehet állítani, hogy ez egy hatalmas reformnak az előszele, és mostantól emberségesebb lesz a végrehajtás.
Bőven lenne még teendő
Fontosnak, de a rendszer igazságtalanságának mérsékléshez összességében kevésnek értékeli a változtatást az Utcajogász Egyesület is. A lakhatási és szociális jogok területén rászorulóknak ingyenes jogsegélyt nyújtó szervezet Szepesházi Péterhez hasonlóan úgy látja, hogy a mentesített összeghatár emelésén kívül számos komponensen kéne változtatni a végrehajtás rendszerén belül. Az Utcajogász 4 + 1 pontban szedte össze legfontosabb reformjavaslatait:
- Azonos végrehajtást kérő esetén vonják össze a tartozásokat, kezeljék azokat egy összegként a végrehajtási eljárások során!
A jövedelemből való letiltás maximum 33%-os lehet, ám abban az esetben, ha az adóssal szemben több végrehajtási eljárás folyik, maximum 50%. Ha a végrehajtást kérő – például egy bank vagy egy követeléskezelő – két tartozást külön végrehajtási eljárás keretében szeretne behajtani, akkor azokat a végrehajtó nem köteles összevonni. Az Utcajogász szerint humánusabb és racionálisabb megoldás lenne, ha ezeket összevonnák, és közös eljárásban kezelnék.
- A végrehajtás alól mentesített összeg igazodjon az adós által eltartott személyek számához!
A mentesített összeg a méltó megélhetést szolgálja, azonban ha az adós családfenntartó, akkor nem csak a saját, hanem a jövedelméből eltartott gyermekek, más hozzátartozók megélhetésének biztosítására is szükség van.
- Legyen megtiltva a hitelszámla inkasszálása!
A pénzforgalmi törvény szerint ugyanis, ha nincs ettől eltérő megállapodás erről a két fél között, akkor az inkasszót a bank a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti, ezzel újabb súlyos, magas kamattal terhelt adósságot hárítva az egyébként is nehéz helyzetben lévő adósra.
- Változtassák meg az árverési szabályokat!
Az idei nyáron utasította vissza az Alkotmánybíróság azt az Utcajogász által előkészített indítványt, amit ötvenegy ellenzéki országgyűlési képviselő adott be. Az indítvány célja az volt, hogy az AB mondja ki, a 2021-ben hatályba léptetett „leszázalékolós” árverési szabályok alaptörvény-ellenesek, mert azok mind az adóst, mind a végrehajtást kérőt hátrányos helyzetbe hozzák. Ezen szabályok szerint ugyanis az adós úgy veszítheti el a tulajdonát, hogy a tartozása ténylegesen alig csökken, mert az árverésből befolyt vételár töredéke az elárverezett vagyontárgy értékének. Ráadásul mindez gyorsított eljárásban történik, míg az eljárással kapcsolatos jogorvoslati határidők változatlanok maradtak, tehát megtörténhet az, hogy hiába fordul az adós végrehajtási kifogással a bírósághoz, mert az árverés már jóval a bírósági döntés előtt lezajlik. Az Alkotmánybíróság azonban nem tartotta alkotmányossági kérdésnek az indítványban felsorolt problémákat.
+ 1: Emeljék meg, és igazítsák az inflációhoz a szociális vetítési alap összegét!
A Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbit írja a mentesített jövedelmi összeghatár emeléséről szóló közleményében: „A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60.000 forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire…” A közlemény tehát elismeri, hogy 60.000 forint nem elegendő a megélhetésre, ugyanakkor a szociális törvény szerint „megélhetése más módon biztosított” azoknak a személyeknek, akik családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap 90%-át, ami jelenleg 25.650 forint. Az Utcajogász Egyesület munkatársai különösen fontosnak tartják, hogy a szociális vetítési alap 28.500 forintos összeghatára emelkedjen, és rugalmas, az infláció mértékével arányosan változó összeggé váljon. Mivel az összeg már az infláció előtti időszakban sem biztosította a megélhetéshez szükséges minimumot, az Utcajogász szerint ez sérti az emberi méltósághoz való jogot, és rászorulók egyre szélesedő rétegét zárja ki (és zárta ki eddig is) az állami ellátás igénybevételének lehetőségéből.
Kicsit még rá is licitált a kormány az ellenzékre
A Mérce által megkérdezett Szepesházi Péter véleménye szerint a téma ellenzéki tematizálása (elsősorban az ő szakmai javaslatait is követelései közé építő Szikra Mozgalom tevékenysége nélkül) aligha kezdményezné a kormány a védett összeg emelését.
Saját sikereként értékelte a kormány által kezdeményezett módosítást a Szikra Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom is. A baloldali szervezet parlamenti képviselőjének, Jámbor Andrásnak – a mentesített összeg határának emelésén és indexálásán túl számos egyéb javaslatot is tartalmazó – javaslatát legutóbb éppen tizennegyedik alkalommal szavazta le az Igazságügyi Bizottság fideszes többsége, míg a szélsőjobboldali párt egy hónapokkal korábban lesöpört, hasonló tartalmú javaslatuk újramelegítéseként aposztrofálta a kormány bejelentését.
Érdekesség, hogy a mentes összeghatár tekintetében valóban nagyon hasonló érték meghatározására jutott a kormány, mint a két ellenzéki formáció, sőt leheletnyit talán rájuk is licitált. Míg a Jámbor András által benyújtott előterjesztés a végrehajtás alól mentes összeget az adósi háztartásban élők és a minimálnyugdíj (amely még mindig 28 500 forint) szorzatában határozza meg úgy, hogy a levonás alól mentes rész legalább a minimálnyugdíj háromszorosa legyen, kiegészítve azzal, hogy a mentességi határok legyenek inflációkövetőek (még ha maga a minimálnyugdíj 2008 óta nem is inflációkövető – B. B.). A Mi Hazánk minimum százezer forintra emelte volna azt. A kormány pedig, mint azt feljebb is megjegyeztük – ha a változtatás addig hatályba lép – januártól 116 029 forintot zár le a végrehajtási követelések elől.
Kedves Olvasó, ha ideáig eljutottál, akkor hadd kérjük még egy percre a figyelmed. Talán észrevetted, hogy a a Mércén nincsenek reklámok, szponzorált cikkek, sem bulvár, sem fizetős tartalmak. Mi nem árusítjuk ki a figyelmed, nem értékesítjük a kattintásodat. Mindezt az teszi lehetővé, hogy olvasók ezrei csatlakoztak hozzánk támogatóként.
Ha egy vagy közülük, neked is köszönjük a közös szabadságunkat! Ha pedig még nem vagy támogató, légy te is a szövetségesünk!
