Megpróbálta megtorpedózni és lejárató hadjáratot indított a fővárosi drogstratégia ellen a Fidesz, miközben érdemben hosszú ideje nem kezd semmit a szerhasználat egyre súlyosbodó problémájával nemzeti szinten. Szentkirályi Alexandra előterjesztését, amiben a tavaly decemberben elfogadott Fővárosi Drogstratégia eltörlését követelte ugyan múlt héten elutasította a fővárosi közgyűlés, de ennek ellenére azóta is lejárató kampányt folytat a kormány a szakértők által megalkotott programmal szemben.

A kormánypárti politikus és a Fidesz-közeli sajtó egy éven keresztül nem találta problémásnak a többek között a rendőrség bevonásával készített stratégiát, azonban az elmúlt napokban több pontját is kritizálták és „drogpártinak” minősítették azt. Szentkirályi egyik célja a Tisza-párttal szemben felhasználni a stratégiát, olyan főcímekkel és online videós megnyilatkozásokkal, amikben azt állítja, hogy Magyar Péter formációja belépett a „drogpártok közé”.

A program megfúrása ellen a képviselők számára eljuttatott levélben álltak ki a stratégia megalkotásában résztvevő  kábítószerügyi szakértők. A szakemberek szerint Fővárosi Drogstratégia egy pragmatikus, gyakorlatias szemléletű stratégia, ami szembenéz a helyzettel, és olyan megoldásokat kínál, amelyek működnek és valós segítséget nyújtanak.

A múlt heti közgyűlés előtt kiosztott levélben arról is írnak, hogy a stratégia előkészítését részletes és alapos helyzetfelmérés alapozta meg, a prevenció, kezelés-ellátás, ártalom- és kínálatcsökkentés központú program a korábbi hazai nemzeti drogstratégiákkal és a nemzetközi szervezetek ajánlásaival (Európai Unió, ENSZ) összhangban készült.

A témában megkerestük a Magyar Addiktológiai Társaság főtitkárát, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet volt igazgatóját, Dr. Felvinczi Katalint, aki részt vett a Fővárosi Drogstratégia létrehozásában. A szakember a Mércének elmondta, a Fidesz narratívája

olyan ártalomcsökkentő beavatkozásokat hangosít fel, amelyek „apróbetűsen” szerepeltek a stratégia szövegében.

„Nem arról van szó, hogy azokat meg akarja csinálni a főváros, csupán a megvalósítás lehetőségét mérlegelné, diskurzust kezdeményezne a tárgykörben. Ami történik az egy direkt félremagyarázása a dolognak. Szentkirályi Alexandra súlyos droghelyzetről beszél és szigorú intézkedések bevezetését sürgeti. Mi is súlyosnak ítéljük helyzetet, azonban – és ezt a a stratégia szemlélete is erőteljesen vitatja – a nemzetközi és a hazai tapasztalat egyaránt az, hogy a restriktív drogpolitikák, önmagában a büntetés nem jelent megoldást”

– fogalmazott Felvinczi, hozzátéve, hogy a drogfogyasztást természetesen artikulálja a piac (kínálat) is, de annak eredője alapvetően a fogyasztók oldalán keresendő, akik valamiféle szükségletüket elégítik ki a szerhasználattal. Az ELTE oktatója megjegyezte azt is, hogy a drogpolitika területét elhanyagolja a kormány, elmaradó fejlesztések és forráshiány jellemző „minden szinten”.

„Nem tudok olyan szintet mondani, ahol minden megvan.”

Felvinczi Katalin szerint ugyan Magyarország nem számít éllovasnak Európában a drogfogyasztás manifesztációja szempontjából, de ha a legális szereket is számításba vesszük, akkor növekvő használati tendenciáról beszélhetünk az ifjúsági populáción végzett megbízható kutatások alapján. Eközben a kormány legutóbbi drogstratégiája – amit egyébként számos kritika ért – 2020-ban lejárt – ugyan a Fidesz politikusainak érvelése szerint ettől függetlenül „annak szellemisége” még életben van, de amint Felvinczi is rámutat, a költségvetésben drogprevenció néven szereplő sorban mindössze 200 millió forintot szánnak a problémakörre.

„Ettől függetlenül számos ellátás kap finanszírozást, ami kulcsszerepet játszik az ügyben. Így a szociális ellátások, a közösségi ellátás, az alacsonyküszöbű ellátás – ugyan nevetséges összegekkel – de finanszírozódik. Az egészségügyi ellátás keretében a drogambulanciák, az addiktológiai osztályok, és az olyan pszichiátriai osztályok, ahol van addiktológiai ágy finanszírozva vannak. Tehát nem azt mondjuk, hogy 200 millióból próbálja megoldani drogproblémát Magyarországon a kormány, hanem ennyit szán arra, hogy fejlesztés, például prevenció, vagy ártalomcsökkentés legyen”

– mondta el a Mércének Felvinczi, aki szerint ez kezelésre, a súlyos élethelyzetben lévők ellátására így sem elegendő. Problémás példaként említi azt is, hogy még az általa vezetett Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által 2003-ban kidolgozott elterelési rendszerben akkor is és ma is 2000 forintot kap egy eláttó egy-egy kliens után óránként.

„Mégis milyen minőségi munkának teremti meg ez az alapját?”

 A szakértő szerint a tavaly elfogadott, a nemzeti kutatások és felmérések Budapesttel kapcsolatos eredményeire alapozó stratégiája a fővároson kívüli drogpolitika alapja is lehetne – így különösen visszás a kormánypárt azzal szembeni kiállása valós problémamegoldási szándék hiányának tükrében.

„Szerepel a fővárosi stratégiában a felügyelt használói szoba, mint egy lehetséges ártalomcsökkentő megoldás, aminek a lehetőségét vizsgálhatná bárki, hogy egyáltalán ilyet létesítsünk-e Magyarországon, pláne akkor, ha a »nyílt színi« szerhasználat a jelenleginél jelentékenyebb méreteket ölt. 

De ezt úgy tálalja a kormányzati kommunikáció, mintha a főváros minden sarkon egy belövő szobát akarna nyitni. Ez nem így van”

– fogalmaz Felvinczi, hozzátéve, ez szándékos torzítása a szövegnek, ami csupán kiragad részleteket a kontextusából, és „semmilyen törekvést nem nyilvánít azzal kapcsolatban, hogy egészében lehetne kezelni azt”. 

A stratégia tavalyi elfogadása óta elsősorban a prevenció és a megkereső munka területén történtek előrelépések. Így az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatás tapasztalataira is alapozva konzultációk indultak és fejlesztési kezdeményezések zajlanak azon szakemberek számára, akik „bejutnak az iskolába” – így az iskolapszichológusokkal és szociális segítőkkel való szakmai fejlesztés támogatása  témakörében – foglalja össze Felvinczi, hozzátéve:

„Az ártalomcsökkentés terén elsősorban a különösen nehéz sorsú kábítószer használók, például a hajléktalanságban élők életminőségének javulását, az ellátórendszer irányába történő kanalizálását segíti elő a program. Ez kifejezetten megkereső »terep«munka.”

Harmadik pillérként a kezelés-ellátás területén kezdték meg egy olyan kereshető adatbázis létrehozását, ahol a fővárosban működő, drogspecifikus szociális és egészségügyi kezelési ellátást biztosító intézményeket lehet megtalálni. 

„Nem azt mondom, hogy őrületesen nagyléptékű dolgok történtek, de mindenesetre az, amit a stratégia előirányozott, hogy a szerteszéjjel mutató kezdeményezések helyett koordinált, networking típusú munka legyen, annak az előkészítése, megvalósítása elkezdődött”

– fogalmazott a szakértő.