A felsőoktatási dolgozók szakszervezeti képviselői szeptember 20-án még háromhetes határidőt kaptak a kormánytól a bérrendezésüket illető tárgyalásokra. Ez pénteken lejárt, de a szakszervezetisek az újabb tárgyalásról is üres kézzel távoztak – Hankó Balázs államtitkár márciusi béremelési ajánlatát nem emelték meg.

Előrelépés nem, „oldallépés” történt csupán a felsőoktatási dolgozók és a kormány bértárgyalásain pénteken délelőtt.

Mint ismert, korábban külön időpontokban tárgyaltak a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) BME-s és ELTE-s, valamint a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ)  zeneakadémiás tisztségviselői a Belügyminisztériummal.

A szakszervezetek már tavasz óta folytatnak megbeszéléseket a kormánnyal az oktatók és az oktatást segítő dolgozók elkeserítő bérhelyzete, munka- és életkörülményei javítása céljából. Szeptember elején úgy tűnt, van remény az egyezkedésre. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár először a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakszervezetiseinek, majd szeptember 20-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Liszt Ferenc Zeneakadémia alapszervezeteit hívta egyeztetésre. Ennek ellenére akkor közvetlen előrelépés nem történt, a minisztériumban végül az ELTE-s és zeneakadémiás tárgyalóknak azt ígérték, 21 nap múlva újabb tárgyaláson folytatják, Gregor Anikó, az ELTE szakszervezeti titkára az akkori tárgyalások után azt mondta, erre a „két-három héttel későbbi” alkalomra már az államtitkárság bértábla-módosítása is kész lesz majd.

Az egyetemi bérhelyzet nem csupán az oktatókat érinti. A szeptember 20-i  tárgyalás helyszínén egy doktori ösztöndíjas még azt mondta a Mércének, az első két évben 140 ezer forint havi ösztöndíja volt, később havi 180 ezer két évig, a helyzet pedig azóta sem változott sokat. Míg korábban egy kutatómunkáján dolgozó doktorandusznak munkát vállalnia is tilos volt, ma már ez egészen kézenfekvő, tehát a kutatómunka mellett még más állást is vállal szinte mindenki.

Akkor az ösztöndíjas a tárgyalásokról azt mondta, azok kapcsán ugyan a közvélemény megismerheti helyzetüket és követeléseiket, de a minisztériumtól, vagy a kormánytól már nem várják, hogy komoly megoldással forduljon feléjük:

A sejtés eddig bebizonyosodni látszik. Pénteken, október 11-én,  az ELTE és a Zeneakadémia szakszervezeti delegáltjai be is számoltak az újabb megbeszélés eredményéről. Kiderült: tárgyalás volt, bértábla-módosítási javaslat viszont sehol.

A Mércének a tárgyalásról távozó egyik zeneakadémiás szakszervezeti vezető, Tóth Balázs a helyszínen úgy nyilatkozott, az október 11-i határidőre a minisztérium mégsem állt elő semmilyen érdemleges rendezési tervvel.

„A minisztérium eddigi álláspontját ajánlották fel újra, ezek szerint a 15+15 százalékos juttatás alapbérbe építését” javasolták – mondta Tóth. Ezt még az azóta kulturális és innovációs miniszterré avanzsált Hankó Balázs tette le a szakszervezetek asztalára 2024 márciusában.

Tóth szerint annyit már a kormányzat is érzékel, hogy a közszféra egyéb területein kialakult bérhelyzet egyre inkább szorítja őket is, így 2024 végére már oda jutott a helyzet, hogy a minisztériumi dolgozók, vagy az ügyészség alkalmazottai is sürgős bérrendezést követelnek. Elmondta a szakszervezeti vezető azt is, a minisztérium maga úgy nyilatkozott „szeretnének” újabb bérrendezést, de nem tudják megtenni, mert a döntést „feljebb”’ hozzák meg.

Tóth Balázs hozzátette, az ELTE és a Zeneakadémia együtt jön tárgyalni a következő, november 5-i időpontra is, amit azért kért a minisztérium munkatársaitól, hogy „az esetleges félreértések” tisztázásában segítsen.

Nem véletlen az sem, hogy a BME és az ELTE mellett éppen a Zeneakadémia dolgozói azok, akik a bérrendezést leginkább igénylik. A Népszava korábban, az üggyel foglalkozva részletesen, grafikonos ábrán is bemutatta, milyen helyzetben kénytelenek dolgozni az akadémia munkatársai:

• A tanársegédek, művésztanárok, mesteroktatók, nyelvtanárok és a tudományos fokozat nélküli óraadók havi nettó 229 ezer forintot,
• az adjunktusok és tudományos fokozattal rendelkező óraadók havi nettó 243 ezer forintot,
• a docensek havi nettó 341 ezer forintot,
• az egyetemi tanárok pedig havi nettó 510 ezer forintot keresnek jelenleg az intézményben.

Így a vezetők és nem-vezetők együttes mediánbére havi nettó 286 ezer forintra jön ki a Zeneakadémián. A jelenlegi infláció melletti árak és rezsidíjak esetén pedig ez azt jelenti, hogy egy óraadó, tanársegéd, adjunktus fizetése nem elég, egy docens fizetése pedig alig fedezi a puszta megélhetés költségeit.

A helyzet tehát nagyon hasonló ahhoz, amit az ELTE-n és a BME-n tapasztalnak az oktatók. Éppen ezért minden, a tárgyalásban részt vevő felsőoktatási intézmény szervezett dolgozói és doktoranduszai egységes követelés-sort dolgoztak ki, amelyhez magukat továbbra is tartják, és így a kormányzattól kérik:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe (ez az, amit Hankó Balázs „elvben” már megígért),
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
•  a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimum bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének és a doktoranduszok ösztöndíjának ehhez igazítását,
• inflációkövető garantált éves emelést,
• a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással
• a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret, amely az állami egyetemek gazdálkodásának alapja) azonnali, 50%-os emelését.

A BME, az ELTE és a Zeneakadémia küzdelméről a munkájukhoz méltó, tisztességes bérekért korábban itt írtunk hosszabban.