Jogi képviseletet biztosít a Szikra Mozgalom azoknak a Rákosrendező környéki, egykori MÁV-os szolgálati lakások bérlőinek, akik szeptember elején értesültek arról, hogy a MÁV lakáskiürítési pereket indított ellenük a Mini-Dubaj építése miatt – írja Facebook-oldalán Sudár Orsolya a Szikra zuglói politikusa. Sudár beszámol arról is, hogy az állami vállalatnak a területen érintett 27 lakás bérlőinek többségét mára sikerült elijesztenie, elüldöznie – a most megkezdődő perekben alperesként így már csak három háztartás hat lakója érintett. A mozgalom lapunkhoz is eljuttatott közleményében úgy fogalmaz:

„A bérlők beletörődtek abba, hogy 30-40 éve az otthonukat jelentő ingatlanokat elhagyják, csupán annyit kérnének, hogy egy olyan cserelakást biztosítsanak számukra, amelyhez megkötendő szerződés garantálja, hogy nem fog megismétlődni a tragédiájuk, azaz nem fordulhat elő, hogy a bérbeadó majd önkényesen megpróbálja újra az utcára tenni őket.”

Azonban a Szikra szerint a MÁV nemcsak hogy nem hajlandó a féltucat, többségében nyugdíjas korú és betegséggel küzdő bérlő lakhatását ily módon biztosítani, hanem mindent elkövet annak érdekében, hogy azokat is elüldözze, akik még ott maradtak. Ennek első jele volt, hogy februárban jogszerűtlenül, 30 napos határidővel szólították fel őket otthonaik elhagyására – írják. Ugyan az ügy nyilvánosságra kerülése után a MÁV vezetése tárgyalásba kezdett a lakókkal, azonban a Szikra szerint ezalatt is folyamatosan zaklatták őket, aminek legújabb fejleménye, hogy az ottmaradtakkal pereskedésbe kezdtek. 

„Most csupán a lakók ellenállásának köszönhető, hogy az áramszolgáltató munkatársai, kosaras kocsival történő kiszálláskor, nem kötötték ki a villanyt a lakásokból. Mindezen megpróbáltatások hatalmas stresszt okoznak az ott élőknek”

– számol be a Rákosrendezőn kialakult helyzetről a Szikra.

Az ügyben megkerestük a lakóknak jogi képviseletet biztosító Szepesházi Péter lakhatási kérdésekben aktív ügyvédet, lapunk vendégszerzőjét is. Szepesházi elmondta, hiába próbáltak megegyezésre jutni a nyár folyamán a MÁV-val, mert a vállalat számára elfogadhatatlan volt a lakók javaslata, hogy a cserelakások bérleti szerződéseit ne lehessen 1-2 hónapos határidővel felmondani. A lakók javaslatában kivétel lett volna, ha önhibából nem teljesítik a szerződési feltételeket – tehát nem azt szerették volna, hogy akár fizetés nélkül, vagy rongálások miatt se lehessen szerződést bontani, csupán biztosítékot akartak a rákosrendezői helyzethez hasonlók elkerülésére.

„Amikor lezárultak nyár végén – ősz elején a (nem túl intenzív) egyeztetések, akkor mondták, hogy perelnek, [mi meg] mondtuk, hogy akkor sem írjuk alá. Ez történt meg az elmúlt hetekben, hogy hatan is megkapták az értesítést a bíróságtól. A MÁV azt írta a keresetében, hogy hagyják el az ingatlant, cserelakás nélkül, merthogy nincsen jogcímük a birtoklásra”

– mondta el a Mércének Szepesházi Péter, aki szerint eközben a lakók a jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó kategóriájába esnek. Ez a kategória abban az esetben állhat elő, amikor valaki rokon, szülő, nagyszülő révén került egy lakásba, majd a jogszerű lakáshasználó után (például annak halálát követően) a lakásban maradt. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy most 20 napjuk van az ellenkérelmek benyújtására, de a jogerős döntésig akár még egy évet is várni kell – addig a lakásokban maradhatnak a lakók. Szepesházi Péter kiemelte a Szikra mozgalom munkáját a lakók segítésében, akik szerinte nem csak fotózkodások erejéig jelennek meg, hanem tényleges segítséget nyújtanak.

„Magukat nem előtérbe tolva, mindent csak az érdekeltek engedélyével, de komoly munkát végeztek, és ennek köszönhetően vannak olyanok, akik nem adták fel, nem mentek el. Sajnos sokan voltak, akik megbetegedtek, feladták és inkább továbbálltak.”

Szepesházi szerint, ahogy a Lipótmező szolgálati lakásainak ügyében, úgy itt is megnyilvánul  a magyar állam szociális szadizmusa.

„A MÁV évtizedeken át elfogadta a lakáshasználati díjat, és, ha nem is használták mindig a jóhiszemű szót, de a jogcím nélküli használó kifejezést rosszhiszeműség felrovása nélkül alkalmazták évtizedekig. Majd jön egy arab befektető, és a NER-oligarcha érdekek, akkor hirtelen azt mondják, hogy »nem ér a nevem«, te itt egy megtűrt ember vagy, és most már menjél.”